16. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2009. április 6.

TARTALOM

288. kérdés Korengedményes nyugdíjazás
Annak a férfinak, illetve nőnek, aki 1952-ben született, hány év szolgálati időre van szüksége ahhoz, hogy 2009-ben korengedményes nyugdíjazásáról megállapodást köthessen a munkáltatójával?
Kapcsolódó tárgyszavak:
289. kérdés Végkielégítés - előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt felmentett közalkalmazottnak?
Férjem közalkalmazottként dolgozik egy iskolában 1986. május 1-je óta. 1948. december 28-án született, 2007. december 31-ig 42 év szolgálati időt szerzett. 2009 januárjában kérte munkáltatójától a felmentését, mivel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretne igénybe venni. A felmentést a munkáltató 2009. február 16-án közölte, a felmentés indoka: a közalkalmazott nyugdíjra való jogosultsága. A közalkalmazotti jogviszony 6 havi felmentési idővel 2009. augusztus 17-én szűnik meg, melynek a felét a férjemnek le kell dolgoznia. A munkáltató szerint nem jár számára végkielégítés. Amennyiben a férjem a nyugdíjazását 2009. augusztus 18-ától igényelné, járna-e részére végkielégítés, és ha igen, mennyi?
290. kérdés Műszak- és vasárnapi pótlékra való jogosultság
Hogyan kell meghatározni a munkaidő napi beosztását a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál? Kereskedelmi egységünk reggel 6 órától este 10 óráig van nyitva. Délutáni műszakpótlékot (15%) mikor kell fizetni? A munkavállaló vasárnapi foglalkoztatása esetére kell-e 100% pótlékot kell fizetni, ha a munkavállaló beosztása alapján végez vasárnap munkát?
291. kérdés Csoportos létszámcsökkentés több megyében
Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?
292. kérdés Munkavállalási engedély - kulcsszemélyzetbe tartozhat-e a kínai szakács?
Ázsiai gyorséttermet üzemeltetünk családi vállalkozásban, szeretnénk egy kínai szakácsot felvenni. Minősülhet-e a kínai szakács kulcsszemélyzetnek? Mi az eljárás menete a munkavállalási engedély megszerzésének? Engedély nélküli foglalkoztatás esetén kivel szemben és milyen szankciók alkalmazhatók?
293. kérdés Műszakpótlék - ha nem csak a munkarend több műszakos
A portaszolgálat ellátásánál - amit mindennap, hétvégén is 24 órában kell elvégezni - reggel 6 és este 18 órakor van váltás. Van olyan portásunk, aki általában csak éjszaka vagy csak nappal dolgozik, és olyan is, aki hol éjjel, hol nappal. Kérdésem, hogy kell fizetni nekik a délutáni és az éjszakai műszakpótlékot?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
294. kérdés Felszámolási eljárás - a munkáltató bértartozásának megelőlegezése
Nyugat-magyarországi takarítóvállalat ellen felszámolási eljárás indult, a munkavállalók egy része Ausztriában végezte a munkáját. Jelentheti ez azt, hogy az Ausztriában dolgozó munkavállalókat megillető munkabértartozás kiegyenlítése iránt nem lehet támogatási kérelemmel fordulni a Bérgarancia Alaphoz? Melyik az a legkorábbi időpont, amikor a támogatás iránti kérelem benyújtható?
295. kérdés Munkabéremelés - kötelező vagy csak lehet
A munkaszerződésben benne foglaltatik: a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a havi alapbér összegét rendszeresen, de legalább évente egyszer felülvizsgálja. Ennek keretében a munkavállaló teljesítményét, valamint az évi infláció mértékét figyelembe véve a lehetőségek függvényében minden év január 1-jével a KSH által közzétett előző évi inflációs ráta legalább 80%-val a személyi alapbért megnöveli. Kérdés, hogy erre a kikötésre alapítva lehet-e az eltelt két évben meg nem valósított munkabéremelést kikövetelni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
296. kérdés Munkabérfizetés - jogviszony megszűnésekor
Megteheti-e a munkáltató, hogyha hónap közepén megszűnt azonnali hatállyal a munkaviszony, számfejti ugyan a bért (kiadja a dolgozónak a bérlapot is másnap), de azzal, hogy azt majd a következő hónap fizetésnapján utalja el?
Kapcsolódó tárgyszavak:
297. kérdés Garantált bérminimum - többes munkakörben
A sógorom rendelkezik a munkaköréhez szükséges szakmunkásvégzettséggel. Nem akarják neki kifizetni a garantált bérminimumot, mert nem mindig csak azt a munkakört látja el. Most alá akarják vele íratni, hogy beleegyezik, amennyiben a munkaidejének kevesebb mint 50%-ában látja el az eredeti munkakörét, akkor arra a hónapra nem kapja meg a szakmunkás-minimálbért. Megtehetik ezt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
298. kérdés Rendkívüli munkavégzés - munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"
Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
299. kérdés Illetménycsökkentés GYES alatt?
GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
300. kérdés Elmaradt munkabér - a követelés érvényesítése
Azon munkaadók ellen, akik nem tesznek eleget a bérfizetési kötelezettségüknek, a munkavállalók csak peres úton szerezhetnek érvényt jogos követelésüknek? (Mivel ígérgetésen kívül mást nem kap az alkalmazott.) Tulajdonképpen tizenkét munkanapról szól a történet, ez lenne a jogos igényem. A bér kifizetésével a munkaadó részéről 29 naptári nap a késés a mai napig. Arra gondoltam, hogy az értéknek megfelelően nem foglalhatok-e le valamilyen tárgyat, amíg nem teljesítik a bér kifizetését? Mivel a kifizetendő bér nagysága nem túl nagy, így peres úton érvényt szerezni nem érdemes. Sajnos nem tartozom a gazdagok közé, így minden kis összegre szükségem van.
Kapcsolódó tárgyszavak:
301. kérdés Állásidő vagy négynapos munkahét?
Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
302. kérdés Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt
Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
303. kérdés Betegszabadság - év közbeni áthelyezés esetén
Ha a közalkalmazottat év közben, július 1-jével áthelyezik szintén a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz, akkor a tárgyévre járó betegszabadság napjainak száma hogyan alakul az új munkáltatójánál?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
304. kérdés Képzettségi pótlék - a jogosultság feltétele?
Köztisztviselőként dolgozom. A felsőfokú végezettségem mellé további szakképzettséget szereztem, amelyet a munkámban is hasznosítani tudok. Már korábban is vita volt a munkáltatómmal, hogy jár-e nekem képzettségi pótlék, ha a munkakörömre előírt képzettség mellett annál magasabb szintű szakképzettséget is szereztem, habár támogatást a munkahelyemtől nem kaptam. Kérdésem, hogy jogosan kérem-e a képzettségi pótlékot?
Kapcsolódó tárgyszavak:
305. kérdés Idegennyelv-tudási pótlék - alanyi jogon?
Kis önkormányzatunk egyik köztisztviselője több nyelven is beszél (angol, olasz). Tekintettel a jelen pénzügyi helyzetre, nagyon nehezen tudjuk kigazdálkodni az összeget, és a többiek is zúgolódnak, hogy miért kap érte pótlékot, ha nem is használja a nyelvet. Kérdésem, hogy ha nem használja a munkaköre ellátása során a köztisztviselő a nyelveket, akkor kell-e számára nyelvpótlékot fizetnünk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
306. kérdés Felszámolt munkáltató - kései munkavállalói bérkövetelés
Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
307. kérdés Keresetkiegészítés megbízott vezetőknél
A Kjt. új szabályai alapján a megbízott vezető részesülhet-e keresetkiegészítésben akkor, ha az általa ellátott többletfeladat nem függ össze a vezetői tevékenységével?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére