A magyar foglalkoztatáspolitika intézményrendszere
A munkaügyi központok tevékenységét akkor ismerhetjük meg igazán, ha elhelyezzük ezeket a szerveket a magyar foglalkoztatáspolitika intézményrendszerében. A foglalkoztatáspolitikai hierarchia csúcsán az illetékes minisztérium helyezkedik el, vagyis ez a központi költségvetési szerv irányítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységét.
Országos Érdekegyeztető Tanács
A foglalkoztatási érdekegyeztetés legfőbb szerve az Országos Érdekegyeztető Tanács, amely a kormány és a munkaügyi (munkaadói, munkavállalói) érdek-képviseleti szervek országos jelentőségű kérdésekben való egyeztetésének színtere.
Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete
Említést érdemel továbbá a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT), amelynek tagjai a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselői közül kerülnek ki az illetékes miniszter megbízása alapján. Ez a testület dönt a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének felosztásáról. A regionális munkaügyi központok ebből a forrásból nyújtják az úgynevezett aktív támogatásokat, vagyis látható, hogy a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer alsóbb szintjén elhelyezkedő munkaügyi központok tevékenységének pénzügyi keretét az alap biztosítja. A MAT további fontos feladata a Munkaerő-piaci Alap felhasználásának értékelése, és a javaslattétel országos foglalkoztatási és képzési programokra.
Regionális Munkaügyi Tanács
Ez a szerv a munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselőiből áll. Feladata, hogy döntsön az illetékességi területén rendelkezésre álló foglalkoztatási támogatási forrás felhasználásának elveiről, és arról, hogy a különböző jogcímeken nyújtott támogatások milyen arányban álljanak egymással. A regionális foglalkoztatási programok kezdeményezése és megvalósításuk figyelemmel kísérése ugyancsak e szerv hatáskörébe tartozik.
Állami Foglalkoztatási Szolgálat, munkaügyi központok
A hálózat keretében jelenleg összesen hét regionális hatáskörrel rendelkező munkaügyi központ tevékenykedik. A munkaügyi központokhoz speciális kirendeltségek, regionális képzőközpontok tartoznak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat operatív és szakmai irányítását a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal látja el.
A munkaügyi központok legfőbb célja elősegíteni azon személyek munkahelyének megtartását, akiket leginkább fenyeget állásuk elvesztésének veszélye. A munkaügyi központok az ismételt foglalkoztatás megteremtésében is kiemelkedő szerepet játszanak, és ebből a célból különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá a munka nélkül maradt személyek újbóli elhelyezkedéséhez. A munkaügyi központok egy átmeneti időszakra nézve ellátást biztosítanak, vagyis anyagilag is könnyebbé teszik az álláskeresők helyzetét. Általánosságban ezekre a szervekre hárul az ellátó-, a támogatási és a szolgáltatási rendszer tényleges működtetése, mindehhez pedig önkormányzatokkal, hatóságokkal és egyéb szervezetekkel való szoros együttműködés szükséges.
A fentebb már említett tevékenységek körébe olyan szolgáltatások tartoznak, mint például munkaviszonyban álló személyek megelőző képzésének előmozdítása, az önfoglalkoztatóvá válás segítése, illetőleg a munkaerő-toborzás támogatása. Emellett a munkaügyi központok jelentős szerepet vállalnak a csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítésében, a munkaerő-piaci program kidolgozásában és megvalósításának támogatásában.
A kirendeltségek abból a célból jöttek létre, hogy ellássák az álláskereséssel és más munkaerő-piaci eszközökkel kapcsolatos operatív feladatokat. Ebből eredően a munkaügyi központokhoz tartozó kirendeltségek maguk is hozzájárulnak a térség foglalkoztatási helyzetének javulásához, legfőbb szerepük azonban abban áll, hogy ellátják az álláskeresési és munkaerő-piaci támogatások megállapításával, folyósításával és megszüntetésével kapcsolatos teendőket.
A munkaügyi központok szakmai irányítása
Ezt a feladatot az illetékes minisztérium irányítása alatt működő Foglalkoztatási és Szociális Hivatal látja el. Ennek során a szerv meghatározza a munkaügyi központok hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, irányítja, összehangolja és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A szakmai irányítás azonban nem korlátozódik a fentiekre, hanem gyakorlatilag teljes körű, így magában foglalja a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztését, a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési, nyilvántartási és minőségirányítási tevékenységének koordinálását is. Végül a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal határozza meg a munkaügyi és képzőközpontok együttműködésének elveit, vagyis ellátja e szervek általános szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését.
A munkaügyi központ felépítése
Az előzőekben megvizsgáltuk, hogy a munkaügyi központok hol helyezkednek el a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerében, illetőleg hogy milyen általános célkitűzések jegyében tevékenykednek. Az alábbiakban azt járjuk körül, hogy a munkaerő-piaci szereplők milyen élethelyzetekben kerülhetnek kapcsolatba a munkaügyi központtal, és hogy ekkor milyen típusú jogviszonyok jönnek létre a felek között.
Regionális munkaügyi központ
Szervezetrendszer, hatáskörök
A regionális munkaügyi központ jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely központi szervezetből és a fentebb már említett kirendeltségekből áll. A munkaügyi központot irányító főigazgató felett a szociális és munkaügyi miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat. A központi szervezet és a kirendeltség között speciális hatáskörmegosztás érvényesül, amelynek jegyében az előbbi irányítja és ellenőrzi az utóbbi szervek tevékenységét. A központi szervezet ennek keretében módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet, valamint közreműködik a munkatársak szakmai képzésében.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépésével az addig működő megyei és fővárosi munkaügyi központok helyét - általános és egyetemes jogutódlás útján – a regionális munkaügyi központok vették át. Alapvető szabályként érvényesült, hogy a regionális munkaügyi központot mint költségvetési szervet, annak a megyei munkaügyi központnak a bázisán kellett létrehozni, amelynek székhelyével a regionális munkaügyi központ székhelye megegyezett.
Operatív feladatok
A kirendeltségek szakmai tevékenységének ellátásához szükséges feltételek biztosítása ugyancsak a központi szervezet feladata. A következő lényeges tevékenységcsoport a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával és rehabilitációjával kapcsolatos. Ez is meglehetősen sokrétű szervezést és koordinálást igényel, ugyanis többek között a központi szervezetnek kell biztosítania a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságát elősegítő szolgáltatásokat. A munkaügyi központ szóban forgó egysége látja el a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek a régióban történő működtetésével kapcsolatos régiószintű feladatokat is, és ez a szerv dönt a foglalkoztatási alaprész régióra szabott decentralizált keretének felhasználásáról. Mindemellett támogatja a munkahelyteremtést, gondoskodik az álláskeresők helyzetét javító támogatási és szolgáltatási rendszer működtetéséről, végül pedig adatszolgáltatási feladatokat teljesít a nyugdíj- és egészségbiztosítási igazgatási szervek, valamint az adóhatóság irányában.
A munkaügyi központ szolgáltatásai
A szolgáltatási feladatokat a munkaügyi központ meghatározott kirendeltsége úgynevezett kirendeltség és szolgáltató központként látja el a külön e célra kinevezett igazgató irányítása alatt. A fentiekben érintett kirendeltség és e szolgáltató központ között további hatáskörmegosztás érvényesül, ami azt jelenti, hogy a szolgáltató központ kizárólag azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat látja el, amelyek nem a kirendeltség hatáskörébe tartoznak. Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltató központ működteti a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét és azt a rehabilitációs munkacsoportot, amelynek feladata a megváltozott munkaképességű munkavállalók visszavezetése a munkaerőpiacra, foglalkoztatásuk elősegítése.
Regisztrációs feladatok
A munkaügyi központ általi nyilvántartásba vétel szükséges ahhoz, hogy valamely gazdálkodó szervezet magán-munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenységet végezhessen. Ennek részletes szabályait ugyancsak jogszabály tartalmazza, de a munkaügyi központok honlapján lényegre törő összegzés olvasható.
Alkalmi munkavállalói könyv kiadása
A regionális munkaügyi központok tevékenységei között kiemelt helyen szerepel az alkalmi munkavállalói könyv kiadása. Ennek jogi háttere, hogy a munkavállalók meghatározott csoportja ilyen munkavállalói könyvvel foglalkoztatható. Az úgynevezett AM könyv ingyen igényelhető a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségeken. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás részletes szabályait most nem ismertetjük, e téma kapcsán azonban bármely regionális munkaügyi központ honlapjáról értékes információkat nyerhetünk.
Adatbázis funkció
A XXI. század informatikai fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy a regionális munkaügyi központok honlapján keresztül kialakuljon egy olyan adatbázis, amelybe minden álláskereső személy regisztrálhatja magát. A munkaügyi központnak ez a szolgáltatása általában "önéletrajz-felvitel, feliratkozás álláskeresőként" címszó alatt érhető el.
Álláskeresők támogatása
A következő szolgáltatáscsoport az álláskeresők nyilvántartása és támogatása. Ennek kapcsán meg kell különböztetnünk egymástól a nyilvántartás és a regisztráció fogalmát. Az előbbi a személyi adatok felvételét és az igénybe vehető szolgáltatások tárgyában tájékoztatás nyújtását jelenti, az utóbbi fogalom pedig a regisztrált álláskeresők nyilvántartásával kapcsolatos. Abban az esetben, ha valaki álláskeresőként regisztráltatja magát, akkor írásbeli nyilatkozat alapján vállal együttműködést a kirendeltséggel. Az együttműködés jegyében a regisztrált álláskeresőnek a kirendeltség által előírt időpontban jelentkeznie kell, ennek hiányában a folyamatos együttműködés megszűnik. Hasonló jogkövetkezmények fűződnek ahhoz is, ha az álláskereső elmulasztja bejelenteni az elérhetőségében, közvetíthetőségében és a munkavállalást érintő körülményeiben bekövetkezett változásokat. Az együttműködés célja az álláskereső számára megfelelő munkahely felkutatása, ezért az érintett személy alapos ok nélkül nem utasíthatja vissza a neki ajánlott állás- vagy képzési lehetőséget. Sikeres közvetítés esetén a munkanélkülinek közvetítőlappal kell felkeresnie leendő munkáltatóját, majd pedig köteles a visszaigazolt közvetítőlappal a kirendeltségen elszámolni. Aki ezzel szemben csupán nyilvántartásba vételét kéri, az a munkaügyi központtól tájékoztatás igénylésére válik jogosulttá. E jogviszony keretében az álláskereső értékes információk birtokába juthat olyan kérdésekben, mint például az aktuális állásajánlatok és képzési lehetőségek.
Kapcsolattartás a munkaügyi központokkal
A fentieken túlmenően egyéb okokból is célszerű intenzív kapcsolatot tartani a munkaügyi központtal. Csupán megemlítjük, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a regisztrált álláskeresőt foglalkoztató munkaadó adókedvezményt és bértámogatást vehet igénybe, továbbá az önfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatás egyik feltétele, hogy a pályázó regisztrált álláskereső legyen. Kedvező lehetőségek kínálkoznak ezen túlmenően különféle képzési támogatások igénybevételére, végül pedig az önkormányzat által folyósított szociális támogatásokra való jogosultság egyik feltétele a kirendeltséggel történő igazolt együttműködés.
A munkaügyi központ ehhez a szolgáltatáscsoporthoz tartozóan hatékony segítséget tud nyújtani a vállalkozóvá válásban is. Ilyen támogatásra az jogosult, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és aki önmaga foglalkoztatását – munkaviszonyon kívüli tevékenységgel – például egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként oldja meg. A vállalkozás elindítását segítő támogatás nyújtható visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőkejuttatás, vagy pedig legfeljebb hathavi időtartamra szóló, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő, ugyancsak vissza nem térítendő támogatás formájában. A kamatmentes tőkejuttatás feltétele, hogy az igénylő a beruházás bruttó költségének legalább húsz százalékát elérő saját forrással és szükség esetén megfelelő biztosítékkal rendelkezzék.
Regionális képzőközpontok
– A munkaügyi központok, a kirendeltségek és a regionális képzőközpontok együtt fejtik ki a foglalkoztatási helyzet javulását eredményező tevékenységeket. Ebből a szempontból még a regionális képzőközpontok érdemelnek röviden említést. Magyarországon az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményei – ideértve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakmai irányítása alatt álló munkaügyi és képzőközpontokat is - biztosítják, hogy azok a személyek, akik nem eléggé képzettek munkahelyük megtartásához, vagy pedig az újbóli elhelyezkedéshez, szervezett formában tudják bővíteni ismereteiket az "élethossziglan való tanulás" jegyében. A cél tehát az, hogy egy adott munkahely elvesztése ne eredményezhesse a munkavállaló végleges kiszorulását a munkaerőpiacról, hanem az átmeneti időszakban megszerzett tudás révén az érintett újból képes legyen értékesíteni munkaerejét. A munkaügyi központok ebben az értelemben a regionális képzőközpontokon keresztül valósítják meg fentebb érintett céljaikat.
– A közelmúltban vált érzékelhetővé az a tendencia, hogy a munkaügyi központok szervezett képzésein már nem csupán regisztrált munkanélküliek vesznek részt, hanem olyan személyek is, akik állásban vannak ugyan, ám számolniuk kell azzal, hogy megfelelő szakértelem hiányában elveszítik munkalehetőségüket. Az ilyen munkaerő-piaci veszélyhelyzetek hátterében gyakorta áll technológiaváltás, vagy pedig egyéb olyan változás a munkáltatónál, amely a meglévő munkavállalók speciális szakértelmének hiánya miatt személyiállomány-cserét tesz szükségessé.
– A képzések jelentős részét a regionális képzőközpontok bonyolítják le, amely szervek – szerteágazó kapcsolatrendszerük révén és az uniós célkitűzések jegyében – az adott régió humánerőforrás-fejlesztésébe is egyre inkább bekapcsolódni látszanak. Ez a tendencia leginkább abban ragadható meg, hogy míg a központok néhány évvel ezelőtt csupán a munkanélkülivé válás által veszélyeztetett személyek továbbképzését vállalták kiegészítő tevékenységként, addig ma már egyéb munkaerő-piaci szereplőknek is nyújtanak különféle szolgáltatásokat. Idetartoznak például azok a képzések, amelyek kifejezetten a vállalkozások munkaadói igényeire készítik fel a résztvevőket, továbbá amelyek részét képezik egyes nemzetközi projektek regionális megvalósításának.
– Témánk szempontjából feltétlenül említést érdemel az a készülőben lévő informatikai rendszer, amely rövidesen bárki számára lehetővé fogja tenni, hogy naprakész információk birtokába jutva döntsön az általa igénybe venni kívánt képzésben való részvételről. A rendszer kiépítése a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében valósul meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal irányítása mellett.
Közvetítő tevékenység
A munkaügyi központ munkaközvetítő tevékenységének lényege, hogy az nem csupán az álláskeresőket, hanem azokat a munkaadókat is célozza, akik újabb munkavállalókat kívánnak alkalmazni. Ebből eredően a munkaügyi központok mindkét fél számára értékes információkkal szolgálhatnak. Munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt célszerű tehát a munkaügyi kirendeltséget munkaügyi kapcsolatok létesítése érdekében felkeresni.
Rehabilitációs szolgáltatások
Ezek arra az esetre kínálnak megoldást, ha a munkavállaló valamilyen egészségi oknál fogva nem képes ellátni korábbi munkakörét, és olyan álláslehetőséget keres, amelynek betöltése a megváltozott viszonyok közepette is lehetséges. A foglalkozási rehabilitáció célja az olyan álláskereső munkába helyezésének elősegítése, akinél az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos-szakértői Intézetének igazolása szerint legalább negyvenszázalékos munkaképesség-csökkenés áll fenn, illetőleg akinek munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkentek.
Humán szolgáltatások
A munkaügyi központok humán szolgáltatások nyújtásával igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy az állásukat vesztett személyek vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra, és megtalálják azt a munkát, amely számukra létbiztonságot teremthet. Mindez a gyakorlatban egyfajta egyénre szabott karrier-tanácsadást is jelent, vagyis nem helyes, ha a munkaügyi központokra szigorú ellenőrző és szankcionáló hatóságként gondolunk. E szolgáltatáscsoport olyan fórumok működtetésében ölt testet, mint az Álláskereső Klub és a Foglalkozási Információs Tanácsadó. Emellett a munkaügyi központok szakemberek közreműködésével egyéni és csoportos tanácsadással igyekeznek megvalósítani a fentebb már ismertetett foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket.
Képzés
E szolgáltatáscsoport keretében az érdeklődők képzési ajánlatokat ismerhetnek meg, és általános információkhoz juthatnak a képzési támogatásokat illetően. Mindez ugyancsak egyaránt fontos lehet munkavállaló és munkáltató számára, ezért célszerű a munkaügyi központok honlapján megjelenő közérdekű információkat mindenkinek figyelemmel kísérnie.
Külföldi munkavállalás
Az ebben való segítő részvétel ugyancsak jellemző a munkaügyi központokra. E szolgáltatás keretében az érdeklődők megismerhetik a külföldi államokban történő munkavállalás jogszabályi hátterét, feltételeit, vagyis olyan információk birtokába juthatnak, amelyekre támaszkodva megalapozottabb döntés hozható abban a kérdésben, hogy Magyarországon, vagy pedig valahol külföldön kínálkozik nagyobb esély a munkavállalásra.
Munkajogi tanácsadás
A munkaügyi központok, azon általános foglalkoztatáspolitikai célkitűzés jegyében, hogy a munkaügyi kapcsolatoknak jogszerűeknek és rendezetteknek kell lenniük, teljes körű munkajogi tanácsadást nyújtanak. Ilyen tanácsadást nem csupán jogvita esetén érdemes igénybe venni, hanem akkor is, amikor a felek lényeges kérdéseket kívánnak rendezni munkaszerződésükben, vagy pedig valamilyen szempontból váratlan helyzet elé kerülnek. Ilyenkor mindkét félnek alapvető érdeke fűződik a békés, előremutató rendezéshez, amiben hatékony segítséget nyújthatnak a munkaügyi központ szakemberei.
Hatósági jogkörök
– A munkaügyi központ központi szervezete illetékességi területén elsőfokú hatósági jogkört gyakorolva lát el különböző feladatokat, és egyben a regionális munkaügyi tanács titkárságaként is szolgál.
– A vizsgált szerv hatósági jogköre kiterjed a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a rendbírsággal, a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekre.
– A munkaügyi központ – központi szervezetén keresztül – a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatást állapíthat meg, és ellátja a felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vételét. Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása biztosított legyen. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen munkavállalók foglalkoztatása többnyire kizárólag speciális körülmények között történhet, a munkaügyi központra ezen a területen is jelentős szerep hárul. A központi szervezeten keresztül igényelhető támogatás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz és felújításhoz.
– A regionális munkaügyi központ kirendeltsége olyan feladatokat lát el, mint például az álláskeresők nyilvántartásba vétele, az álláskeresési járadék és segély, valamint a vállalkozói járadék megállapítása, megszüntetése.
– A kirendeltség állítja ki az alkalmi munkavállalói könyvet és a vele kapcsolatos igazolásokat. Emellett szolgáltatásokat szervez, nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket, munkaközvetítést végez és fogadja a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket.
– Kiemelendő továbbá a regionális munkaügyi központ kirendeltségének tanácsadási és programkezdeményező tevékenysége, amelyet ugyancsak az általános foglalkoztatáspolitikai célkitűzések jegyében gyakorol.
