Készenlét – nem rendelhető el a szabadság alatt
Kérdés
A kormánytisztviselők rugalmas munkarendben, napi 8 óra, heti 40 óra munkaidőben dolgoznak. A munkavégzésre rendelkezésre álló peremidő hétfőtől péntekig 06:30–20:00 óráig tart, ezen belül a törzsidő hétfőtől csütörtökig 08:30–14:30, pénteken 08:30–12:30. A belső készenléti szabályzat alapján a munkanapi készenlét 19:00 órától a következő nap 07:00 óráig tart. A készenléti beosztás egy hónapra előre kerül közlésre. Jogszerű-e a Kit. alapján, hogy a fentiek szerinti rugalmas munkarendben foglalkoztatott kormánytisztviselő a szabadsággal érintett munkanapon (tehát ugyanazon nap) 19:00 órától készenlétet teljesítsen? Befolyásolja-e ennek megítélését, hogy a rugalmas munkarend peremideje 20:00 óráig tart, miközben a készenlét már 19:00 órakor megkezdődik? A munkaügyi szakterület álláspontja szerint a szabadság a kormánytisztviselőt az adott munkanapon 8:00–17:00 óra közötti munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíti. Helyes-e ez az értelmezés rugalmas munkarend alkalmazása esetén, és ebből következően teljesíthető-e ugyanazon napon 19:00 órától készenlét, vagy a szabadság rendeltetésére és pihenési funkciójára tekintettel a szabadsággal érintett munkanapra készenlét sem rendelhető el? Ha a szabadsággal érintett napon 19:00 órától teljesített készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, az a Kit. 129. §-ának (8) bekezdése szerinti szabadságmegszakításnak minősül-e, vagy készenlét alatt végzett rendkívüli munkavégzésként kezelendő? Amennyiben a tényleges munkavégzés a szabadság megszakításának minősül, szükséges-e külön munkáltatói intézkedés, és hogyan kell a szabadság- és munkaidő-nyilvántartást helyesbíteni? Befolyásolja-e a fentiek jogi megítélését, hogy a készenléti kötelezettséget a szabadság engedélyezését megelőzően egy hónapra előre már közölték?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. október 13-án (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6022
[…] §]. Ez olyan korlátozást jelentene a kormánytisztviselőre a fizetett szabadság felhasználása tekintetében, amely mellett annak funkciója nem tud megvalósulni. Nem helyes az az álláspont, hogy a szabadság az adott napon csak a beosztás szerinti munkaidőre mentesít a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Ez az értelmezés azzal járna, hogy a szabadságon töltött nap fennmaradó (általában 16 órányi) részére a munkáltató elrendelhetne rendelkezésre állást, vagy rendkívüli munkaidőt, ami nyilvánvalóan kiüresítené a szabadság rendeltetését. Kizárna minden hosszabb időtartamú magánéleti elfoglaltságot. Mindebből eredően a szabadság idejére a munkaidőn kívüli rendelkezésre állás nem rendelhető el. Ezen nem változtat, ha a kormánytisztviselővel a készenléti beosztást egy hónappal előre közlik.Ugyanakkor mód van arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő már megkezdett szabadságát – a szülői szabadság kivételével – kivételesen fontos érdekből megszakítsa. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A kormánytisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni [Kit. 129. § (8) bek.]. A szabadság megszakítása esetén a tényleges munkavégzéssel töltött […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*
