×

Egyenlő bánásmód – védett tulajdonságok

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 117. számában (2008. február 15.)
Vélt vagy valós diszkrimináció miatt közel kétezren fordultak ez idáig az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, ám mindössze 28 esetben állapítottak meg jogsértést. A leggyakrabban nemzeti és etnikai hovatartozásuk miatt érte sérelem a panaszosokat, de jellemző az életkor vagy az anyaság miatti hátrányos megkülönböztetés is a munka világában.

Nagyságrendekkel gyakrabban fordul elő hátrányos megkülönböztetés, mint amennyit a sértettek jeleznek az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, ám hogy a jelenség mennyire lehet gyakori a munka világában, arról pontos adattal nem tudott szolgálni Demeter Judit, a hatóság elnöke. Nem véletlen, hiszen nemcsak statisztika, de még becslés sincs erről. Csak annyit lehet sejteni, hogy lényegesen több a valós sérelem, mint a nyilvánosságra került ügyek száma.

Illetékmentes eljárás

Az első időszakban kevesen ismerték ezt a jogorvoslati lehetőséget, azóta azonban folyamatosan emelkedik a bejelentések száma. Megalakulásának évében, 2005-ben 500-an fordultak sérelmükkel az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, 2006-ban 600 panasz érkezett, tavaly pedig 756 esetről szereztek tudomást hivatalosan.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyiszer volt vitatható a munkaadó vagy más bepanaszolt magatartása, sőt, még azt sem, hogy ennyi esetben vizsgálták ki a történteket. Ugyanis viszonylag sokan csak általános tájékoztatást kérnek, vagy azt szeretnék tudni, hogy a konkrét ügyben mit kell tenniük. Tavaly például 346 esetben azzal zárult le a bejelentés, hogy információt adtak a kérdezőnek a jogérvényesítés lehetőségeiről.

A 2007-es esztendőben 186 alkalommal folytattak le eljárást, ami meglehetősen bonyolult: az ügy feltérképezésének érdekében tanúkat hallgatnak meg, tárgyalásra kerül sor, és bizonyítási eljárásban igyekeznek meggyőződni arról, hogy vajon tényleg sérelem történt-e. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tapasztalatai szerint a hátrányos megkülönböztetés miatt napvilágra került esetek 56 százalékában foglalkozási diszkrimináció történik.

A panaszosok segítése érdekében általában a helyszínen vizsgálják ki az ügyeket, azaz felkeresik a panasztevőt. Kivételes esetben behívják az illetőt a hatóság fővárosi irodájába, ám ilyenkor is megtérítik az utazás költségeit, hiszen nem lehet megengedni, hogy a szegényebbeket könnyebben érhesse megtorlatlan diszkrimináció. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy az eljárás a sértett fél számára mindig illetékmentes, a költségeket vagy a vétkes fél fizeti, vagy – ha nem követett el hibát – az állam vállalja magára – magyarázta Demeter Judit, arra hívva fel a figyelmet, hogy emiatt ne vegyék fontolóra az emberek, hogy jelentsenek-e egy esetet vagy sem.

Etnikai hovatartozás

Tavaly a 186 eljárás közül 28 esetben állapított meg jogsértést a hatóság, s noha ezt sokan elenyészőnek tartják, az elnök szerint nem tekinthető rossz eredménynek. Hasonló arányt könyvelhetnek el a civil jogvédők is, és a nemzetközi példákból szintén arra lehet következtetni, hogy eredményesnek számít annak a szervezetnek a tevékenysége, amely 10-20 százalékban kimondja, hogy hiba történt, s azt valamilyen elmarasztalásnak kell követnie.

Itthon a 19 védett tulajdonság közül a nemzeti és etnikai hovatartozás miatti sérelem áll a legtöbb panasz hátterében: a 28 eset közül nyolcan erre hivatkozva kértek segítséget. Jellemző, hogy álláskereséskor a roma kisebbségből származók el sem jutnak a felvételi beszélgetésig, s esélyük sincs annak bizonyítására, mire képesek és mire nem.

A tavalyi ügyek között volt olyan, amikor tételesen ellenőrizték a felvételi eljárás rendjét egy vállalkozásnál, s kiderült: minden más jelentkezőt behívtak, és a helyszínen kitölttettek vele egy tesztet, ám amikor a roma álláskeresőket meglátták, velük közölték, hogy utólag küldenek egy kérdőívet, ami azután nem érkezett meg – mutatta be a nyilvánvalóan megkülönböztető bánásmódot Demeter Judit.

Szintén jellemző, hogy a panaszosokat életkoruk miatt éri hátrányos megkülönböztetés: 2007-ben négy esetben volt ez bizonyítható az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé került ügyek közül. Előfordul, hogy egyéb okok miatt diszkriminálnak valakit – nemegyszer a hajléktalanokat sújtották további hátránnyal. Például hiába volt munkahelye és bejegyzett lakóhelye valakinek, mivel ez hajléktalanszálló volt, ezért elutasították az illető áruhitel-kérelmét. Más esetben pedig – szintén emiatt - nem vásárolhatott az érintett kedvezményes mobiltelefont.

Hátrányban a fogyatékosok

A fogyatékosokat mindjárt a kezdetek kezdetén éri a megkülönböztetés, legalábbis az esetek többségében. Speciális helyzetük miatt eleve elutasítják jelentkezésüket egy-egy állásra, vagy ami még szembetűnőbb, meg sem vizsgálják, hogy alkalmas-e az illető az adott munkakör betöltésére.

Akadt rá példa, hogy egy vak hölgy nem tüntette fel életrajzában fogyatékosságát, behívták, ám amikor szembesültek vakságával, le kellett mondania az állásról. Nem azért, mert alkalmatlan volt a pozícióra – hiszen ez ki sem derülhetett –, egyszerűen nem vizsgálták meg a képességeit.

Persze előfordul, hogy kimentheti magát a munkaadó, mert bizonyítani tudja: az adott feladat elvégzésére nem alkalmas egy mozgásában korlátozott vagy más fogyatékkal élő ember, s ez esetben a hatóság nem alkalmaz szankciót.

Ugyanakkor az anyák sincsenek könnyű helyzetben. Egy hölgynek a gyes alatt vonták vissza vezetői megbízatását arra hivatkozva, hogy távollétében is el kell végezni a feladatát. Ám a vizsgálódások során kiderült, hogy az adott szervnél másképpen is megoldhatták volna a problémát; helyettesítéssel vagy határozott idejű szerződéssel – átmenetileg – éppúgy elvégezhette volna valaki a munkát.

Bizonyítás és szankciók

A bizonyítási eljárás során gyakorta alkalmaznak statisztikai módszereket. Az életkor szerinti diszkrimináció bizonyításának bevett eszköze, hogy megvizsgálják, milyen volt az idősebb dolgozók aránya a csoportos létszámleépítés előtt, s miként változott az elbocsátást követően. Ha szembetűnően csökkent a 45 vagy 50 év felettiek aránya, akkor nyilvánvalóan magyarázatot kell adnia a munkáltatónak arra, hogy ez miért történt. Némelykor meglehetősen bonyolult és hosszadalmas a bizonyítás, előfordul, hogy 10-15 embert is meg kell hallgatniuk a szakértőknek – fejtette ki az elnök, hozzátéve: van olyan tárgyalás, amely két napon keresztül zajlik.

Az alkalmazható szankciókat nem külön-külön, hanem vegyesen vetik be, s egyre gyakrabban választják azt a megoldást, hogy a konkrét ügy nyilvánosságra hozatalával büntetik a vétőt. Emellett általában felszólítják a jogsértő állapot felszámolására, vagy ha ez már megtörtént, akkor eltiltják további hasonló cselekedettől.

Általában a pénzbírság is a szankciók közé tartozik, már amennyiben bebizonyosodik a jogsértés. Eddig a legnagyobb bírság 4,5 millió forint volt, amit egy külföldi tulajdonú cégnek kellett kifizetnie bérezési politikájának diszkriminatív jellege miatt. A társaságnál ugyanis lecsökkentették a munkavállalók alapbérét, fizetésük fennmaradó részét pedig csak akkor kaphatták kézhez, ha a szabadságot leszámítva a munkaidő 85 százalékát munkahelyükön töltötték. Ez azonban hátrányosan érintette azokat, akik betegségük miatt kénytelen-kelletlen maradtak távol. Hátrány érte azokat a kisgyermekes szülőket – jellemzően nőket - is, akiket a pici betegsége tartott otthon. A hatóságnál a büntetés mértékét az alapján számították ki, hogy megvizsgálták, hány embert érinthetett hátrányosan az intézkedés.

Demeter Judit kifejtette: a munkaadók nemigen vannak tisztában azzal, hogy az általuk elkövetett – bebizonyosodott – jogsértés milyen következményekkel járhat számukra. Szinte alig akad olyan vállalkozás, amelyik tudja, hogy ez egyúttal azt jelenti: a cég nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó követelményeknek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak feladata, hogy honlapján nyilvánosságra hozza a jogsértőket, s hiába hiszik sokan, hogy ez "mindössze" erkölcsi hátrány, sokkal több annál. Emiatt a foglalkoztató nem részesülhet semmilyen állami támogatásban; azaz nem indulhat pályázatokon, s nem adhat be támogatási kérelmet, illetve ha meg is teszi, a bírálók még az értékelés kezdete előtt kizárják. A feketelistáról legkorábban két év elteltével lehet lekerülni. Ez valójában sokkal nagyobb büntetés a cégek számára, mint a kiszabott pénzbírság – tette hozzá az elnök.

Esélyegyenlőségi terv

Kevesen vannak tisztában azzal is, hogy az 50 főnél nagyobb alkalmazotti létszámú többségi állami tulajdonú foglalkoztatóknál, illetve költségvetési szerveknél esélyegyenlőségi tervet kell készíteni, amelynek tartalmáról a szakszervezeteknek, az üzemi tanácsoknak és a munkaadónak kell megegyezniük. Ennek elmulasztása miatt tavaly mindössze egyetlen ügyet folytatott le a hatóság, de az elnök várakozásai szerint a hasonló esetek száma megszaporodhat.

A kormányrendelet értelmében hiába van lehetőség arra, hogy egyezséget hozzanak létre a panaszos és a bepanaszolt között, erre 2007-ben mindössze három alkalommal került sor. Pedig a hatóság munkatársai – ha minimális esély kínálkozik rá – minden alkalommal megpróbálkoznak ezzel, s jobban is örülnének, ha végül kölcsönös megelégedettséggel zárulna le a lehető legtöbb ügy. Ám a tapasztalatok szerint erre nincs valódi hajlandóság a felekben.

Az elnök úgy érzi, a felvilágosító munkának megvan a haszna, hiszen egyre többen tudják: ha hátrányos megkülönböztetés éri őket, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot érdemes megkeresniük.

 

Az esetek többségére Budapesten derül fény

A kisebb és nagyobb cégek között nincs különbség abban, hogy előfordul-e szervezetükben hátrányos megkülönböztetés vagy sem: a tapasztalatok szerint a nagyok, köztük a bankok vagy a kereskedelmi láncok, éppúgy beleesnek e hibába, mint a közepes vagy kisebb foglalkoztatók.

A legtöbb esetre természetesen Budapesten derül fény, a tavalyi 186 eljárás közül 60 kötődött a fővároshoz. Borsod-Abaúj-Zemplénből 17-et jelentettek, de kiemelkedő volt még Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye is a 16-os "eredményével". A lista legalján Veszprém megye áll, ahol mindössze egyszer folytattak eljárást 2007-ben. A törvény ugyan 75 napot ad egy-egy eljárásra, ez azonban csak az elmélet, a gyakorlatban számos okból – például szakértői eljárások miatt, de akár a panaszos kérelmére is – meghosszabbodhat a procedúra. Jellemzően három-öt hónap alatt érnek egy-egy ügy végére.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem