×

Partnerség a munkavédelemben

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 114. számában (2007. október 15.)
Az utóbbi évek kedvezőbb baleseti statisztikái ellenére rengeteg teendő van a munkahelyi biztonság javításában. A szakhatóságnál úgy látják: az ellenőrzési módszerek folyamatos korszerűsítése mellett változnia kell a szociális partnerek szemléletének is: prioritásként kezelve a munkahelyi biztonság tárgyi, személyi és tudati feltételeinek megteremtését. A munkaadók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a felvilágosításnak, a munkavállalók pedig az elkülönített vagy önálló munkahelyi baleset-biztosítási rendszer bevezetését sürgetik.

Az összefogás hozhat előrelépést

Magyarországon a munkahelyi biztonság – a fokozott ellenőrzések ellenére – még mindig nem foglal el kellő helyet a munkáltatók és a munkavállalók értékrendjében – jelentette ki lapunknak Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. Elmondta: 2006-ban célul tűzték ki, hogy a kiemelt, balesetveszélyes ágazatokban növeljék az ellenőrzések számát. Az OMMF ugyanakkor felismerte, hogy a hatósági munkának önmagában nincs kellő tudatformáló hatása, ezért fontos, hogy a munka világában részt vevők összefogjanak.

Ennek jegyében született meg egy éve a "Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért" elnevezésű dokumentum, amely szerint a csatlakozó szervezetek, a munkaadók a jogszabályi előírásokon túlmenő vállalásaikkal fontos szerepet játszhatnak a munkavédelem erősítésében. A partner munkáltatók azt is vállalták, hogy a piaci versenyben elfoglalt előnyösebb helyzetük elérése érdekében nem sértik meg a munkaügyi szabályokat.

Az OMMF az elmúlt évben új munkavédelmi ellenőrzési módszert vezetett be. Kidolgozásakor a baleseti statisztikai adatok alapján három különösen veszélyes nemzetgazdasági ágazatot határoztak meg; ezek az építőipar, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. Kiemelt feladat a súlyos jogsértések feltárása is: a munkavédelmi felügyelők ellenőrzéseik során a jelentős veszélyeket rejtő esetekre koncentrálnak. Tapasztalataik szerint a legsúlyosabb munkabalesetek elsődleges okai a be- és leesési veszély, az egyéni védőeszköz hiánya és az üzemeltetés biztonságtechnikai hiányosságai.

A főfelügyelőségnél megkezdték az egységes felügyelői eljárások kialakítását is, azzal a céllal, hogy az ország különböző területein az azonos jogsértések azonos megítélés alá essenek. Ebben nagy segítségükre van az új szervezeti felállás. A foglalkoztatás biztonságának megerősítésére ugyanis 2006. januártól szervezeti átalakítás történt, amelynek során létrejöttek a szakfelügyelőségek. Elkülönült egymástól a munkavédelmi és munkaügyi hatósági tevékenység, megalakultak a regionális felügyelőségek. Az új ellenőrzési módszer helyességét az elmúlt év statisztikai adatai is igazolták. Tavaly 19 451 munkabiztonsági ellenőrzést végeztek a felügyelők, 75 százalékát a legveszélyesebbnek minősített építőiparban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. A súlyos veszélyeztetések feltárását előtérbe helyező módszer következményeként 41 091 esetben számoltak fel súlyos veszélyhelyzetet. Ugyanakkor emelkedett a munkavédelmi bírságok száma és összege is.

A stratégiai célok és ellenőrzési módszerek változása mutatja, hogy az OMMF felismerte szerepét a munkavédelem társadalmi elismertetése érdekében. Papp István szerint a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be a munkavédelem társadalmasításában. A hazai jogszabályok munkavállalói jogként rögzítik, hogy a munka világa alapkérdéseiben – ideértve az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, munkafeltételeket is – a dolgozók részére biztosítani kell a konzultációhoz és tájékoztatáshoz való jogot. A szakszervezetek feladata, hogy a munkavállalókat ösztönözzék jogaik érvényesítésére, és a jelenlegi helyzeten túllépve, minél több helyen kezdeményezzék a munkavédelmi képviselő megválasztását. Az OMMF mindazonáltal a foglalkoztatók meggyőzésével, valamint az ellenőrzés eszközeinek hatékony alkalmazásával kívánja meggyőzni a munkáltatók szervezeteit a munkavédelem fontosságáról. A statisztikák alapján mindazonáltal megállapítható, hogy a munkaadók esetenként a munkavédelmi költségektől válnak meg leghamarabb, vagy nem is tervezik. A munkavédelmi szakértelem feltételeinek megteremtése főleg a mikrovállalkozásoknál jelent gondot: esetenként érdektelenségbe és az anyagiak hiányába ütközik.

A munkahelyi biztonságra áldozni kell

Ha az elmúlt időszak statisztikáit elemezzük, akkor rá kell döbbennünk, hogy rengeteg a tennivaló a munkavédelem területén - mondta Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója. A kiélezett piaci versenyben a kellőképpen fel nem készült vállalkozásoknál jelentős hiányosságokat fedez fel a hatóság. Ezek a főként kis- és középvállalkozások, mivel ők nem tagjai a szakmai szövetségeknek, illetve nem ismerik a munkabiztonsági követelményeket, ráadásul munkát csak az olcsóságuk révén tudnak elnyerni. A szakember úgy véli: a foglalkoztatás biztonságának elősegítése elsődlegesen szakmai feladat. Ennek előmozdítása már nem pusztán hatósági eszközökkel lehetséges, hanem szélesebb körben kell törekedni az együttműködésre. Annak érdekében, hogy eredmények szülessenek, a három szereplő – a hatóság, a munkáltatók és a munkavállalók – együttműködése szükséges.

Az ügyvezető igazgató elmondta: az ÉVOSZ felismerte a munkavédelem jelentőségét, ezért mindent megtesz tagvállalatai felvilágosításáért. Az OMMF bevonásával országjáró körútba kezdett, hogy az építési vállalkozások megfelelő információkhoz jussanak a legfontosabb munkavédelmi teendőkről, s felhívják a figyelmet a hatóság, a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésének szükségességére, különösen a súlyos munkaügyi és munkavédelmi jogsértések visszaszorítása érdekében. A szakszövetség szakértői részt vesznek a jogszabályok előkészítésében, s az OMMF-fel és az MGYOSZ-szal, valamint kiadókkal karöltve rendszeresen szakanyagokat, ismeretterjesztő, tájékoztató kiadványokat juttat el tagvállalataihoz.

A lehangoló munkabaleseti statisztikák arra is felhívják a figyelmet, hogy fel kell rázni a munkaadókat, s biztatni őket, hogy a munkavédelemre áldozni kell – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Szerinte nagyon fontos, hogy a munkát kiírók – főként a közbeszerzéseknél – elismerjék a munkavédelem költségeit.

Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra van szükség a partnerek szemléletében, a szövetség ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: az ÉVOSZ és az OMMF között jól fejlődő partnerségi viszony működik, ezért ezen nem kell változtatni. Szerinte inkább a média nagyobb támogatására van szükség, hogy minél többen részt vegyenek a közös programokon, amelyeken hasznos információkat szerezhetnek, ráadásul a kivitelezések felelős műszaki vezetői kreditpontokat is kapnak a részvételért.

A legfőbb láncszem a kölcsönös bizalom

Bár a statisztikák szerint sokat javult a munkavédelem helyzete, a számok nem tükrözik a valóságot – jelentette ki Borhidi Gábor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) munkavédelmi ügyvivője. Szerinte Magyarországon senki sem tudja megmondani, hogy ténylegesen hány munkabaleset történik, a feketemunka-végzés közben történt eseteket ugyanis nem jelentik be, mivel a munkaadók abban érdekeltek, hogy eltitkolják a munkabaleseteket, vagy megmásítsák annak pontos körülményeit. Ez azért is veszélyes a munkavállalóra nézve, mert esetleges jogos kárigényét csak nagyon hosszú bírósági eljárás keretében tudja érvényesíteni.

E helyzeten – az érdekképviseletek által már évek óta szorgalmazott – elkülönített vagy önálló munkahelyi baleset-biztosítási rendszer bevezetése fog segíteni. S bár ez a parlament által 2001 tavaszán elfogadott munkavédelmi országos programban kiemelt helyen szerepel, megvalósításához nem volt kellő politikai akarat és kormányzati szándék sem. Borhidi azt reméli, hogy az egészségügy átfogó reformja kapcsán ismét napirendre kerül ez a biztosítási ág, s akkor megszűnnek az eltitkolt és "elmismásolt" munkabalesetek.

A hatóság és a munkaadók kapcsolatában jelentős előrelépést hozott, hogy hosszú idő után az OMMF vezetői nem a mindenáron történő bírságolás gyakorlatát és elvárását tekintik elsődleges feladatnak, hanem az egész országra kiterjedően a munkavédelem "gazdái" akarnak lenni. Gondot okoz ugyanakkor, hogy bár a munkavédelmi törvény kötelezővé teszi az ötven dolgozónál többet foglalkoztató cégeknél a munkavédelmi képviselő választását, ezt a vállalatok alig 67-70 százaléka teljesítette. S bár szintén törvény írja elő, sok helyütt nem alakították meg a paritásos munkavédelmi testületeket, amelyek révén a vezetők évente egy alkalommal szembesülhetnek saját cégük munkavédelmi helyzetével. Ugyancsak probléma, hogy a munkavédelmi törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, holott e kategóriába tartozik a foglalkoztatottak közel egyhatoda. A munkáltató és az érdekképviseletek közötti együttműködés legfontosabb láncszeme a kölcsönös bizalom, ahol ez megvan, jelentősen javul a munkabaleseti statisztika.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem