Az összefogás hozhat előrelépést
Magyarországon a munkahelyi biztonság – a fokozott ellenőrzések ellenére – még mindig nem foglal el kellő helyet a munkáltatók és a munkavállalók értékrendjében – jelentette ki lapunknak Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. Elmondta: 2006-ban célul tűzték ki, hogy a kiemelt, balesetveszélyes ágazatokban növeljék az ellenőrzések számát. Az OMMF ugyanakkor felismerte, hogy a hatósági munkának önmagában nincs kellő tudatformáló hatása, ezért fontos, hogy a munka világában részt vevők összefogjanak.
Ennek jegyében született meg egy éve a "Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért" elnevezésű dokumentum, amely szerint a csatlakozó szervezetek, a munkaadók a jogszabályi előírásokon túlmenő vállalásaikkal fontos szerepet játszhatnak a munkavédelem erősítésében. A partner munkáltatók azt is vállalták, hogy a piaci versenyben elfoglalt előnyösebb helyzetük elérése érdekében nem sértik meg a munkaügyi szabályokat.
Az OMMF az elmúlt évben új munkavédelmi ellenőrzési módszert vezetett be. Kidolgozásakor a baleseti statisztikai adatok alapján három különösen veszélyes nemzetgazdasági ágazatot határoztak meg; ezek az építőipar, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. Kiemelt feladat a súlyos jogsértések feltárása is: a munkavédelmi felügyelők ellenőrzéseik során a jelentős veszélyeket rejtő esetekre koncentrálnak. Tapasztalataik szerint a legsúlyosabb munkabalesetek elsődleges okai a be- és leesési veszély, az egyéni védőeszköz hiánya és az üzemeltetés biztonságtechnikai hiányosságai.
A főfelügyelőségnél megkezdték az egységes felügyelői eljárások kialakítását is, azzal a céllal, hogy az ország különböző területein az azonos jogsértések azonos megítélés alá essenek. Ebben nagy segítségükre van az új szervezeti felállás. A foglalkoztatás biztonságának megerősítésére ugyanis 2006. januártól szervezeti átalakítás történt, amelynek során létrejöttek a szakfelügyelőségek. Elkülönült egymástól a munkavédelmi és munkaügyi hatósági tevékenység, megalakultak a regionális felügyelőségek. Az új ellenőrzési módszer helyességét az elmúlt év statisztikai adatai is igazolták. Tavaly 19 451 munkabiztonsági ellenőrzést végeztek a felügyelők, 75 százalékát a legveszélyesebbnek minősített építőiparban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. A súlyos veszélyeztetések feltárását előtérbe helyező módszer következményeként 41 091 esetben számoltak fel súlyos veszélyhelyzetet. Ugyanakkor emelkedett a munkavédelmi bírságok száma és összege is.
A stratégiai célok és ellenőrzési módszerek változása mutatja, hogy az OMMF felismerte szerepét a munkavédelem társadalmi elismertetése érdekében. Papp István szerint a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be a munkavédelem társadalmasításában. A hazai jogszabályok munkavállalói jogként rögzítik, hogy a munka világa alapkérdéseiben – ideértve az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, munkafeltételeket is – a dolgozók részére biztosítani kell a konzultációhoz és tájékoztatáshoz való jogot. A szakszervezetek feladata, hogy a munkavállalókat ösztönözzék jogaik érvényesítésére, és a jelenlegi helyzeten túllépve, minél több helyen kezdeményezzék a munkavédelmi képviselő megválasztását. Az OMMF mindazonáltal a foglalkoztatók meggyőzésével, valamint az ellenőrzés eszközeinek hatékony alkalmazásával kívánja meggyőzni a munkáltatók szervezeteit a munkavédelem fontosságáról. A statisztikák alapján mindazonáltal megállapítható, hogy a munkaadók esetenként a munkavédelmi költségektől válnak meg leghamarabb, vagy nem is tervezik. A munkavédelmi szakértelem feltételeinek megteremtése főleg a mikrovállalkozásoknál jelent gondot: esetenként érdektelenségbe és az anyagiak hiányába ütközik.
A munkahelyi biztonságra áldozni kell
Ha az elmúlt időszak statisztikáit elemezzük, akkor rá kell döbbennünk, hogy rengeteg a tennivaló a munkavédelem területén - mondta Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója. A kiélezett piaci versenyben a kellőképpen fel nem készült vállalkozásoknál jelentős hiányosságokat fedez fel a hatóság. Ezek a főként kis- és középvállalkozások, mivel ők nem tagjai a szakmai szövetségeknek, illetve nem ismerik a munkabiztonsági követelményeket, ráadásul munkát csak az olcsóságuk révén tudnak elnyerni. A szakember úgy véli: a foglalkoztatás biztonságának elősegítése elsődlegesen szakmai feladat. Ennek előmozdítása már nem pusztán hatósági eszközökkel lehetséges, hanem szélesebb körben kell törekedni az együttműködésre. Annak érdekében, hogy eredmények szülessenek, a három szereplő – a hatóság, a munkáltatók és a munkavállalók – együttműködése szükséges.
Az ügyvezető igazgató elmondta: az ÉVOSZ felismerte a munkavédelem jelentőségét, ezért mindent megtesz tagvállalatai felvilágosításáért. Az OMMF bevonásával országjáró körútba kezdett, hogy az építési vállalkozások megfelelő információkhoz jussanak a legfontosabb munkavédelmi teendőkről, s felhívják a figyelmet a hatóság, a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésének szükségességére, különösen a súlyos munkaügyi és munkavédelmi jogsértések visszaszorítása érdekében. A szakszövetség szakértői részt vesznek a jogszabályok előkészítésében, s az OMMF-fel és az MGYOSZ-szal, valamint kiadókkal karöltve rendszeresen szakanyagokat, ismeretterjesztő, tájékoztató kiadványokat juttat el tagvállalataihoz.
A lehangoló munkabaleseti statisztikák arra is felhívják a figyelmet, hogy fel kell rázni a munkaadókat, s biztatni őket, hogy a munkavédelemre áldozni kell – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Szerinte nagyon fontos, hogy a munkát kiírók – főként a közbeszerzéseknél – elismerjék a munkavédelem költségeit.
Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra van szükség a partnerek szemléletében, a szövetség ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: az ÉVOSZ és az OMMF között jól fejlődő partnerségi viszony működik, ezért ezen nem kell változtatni. Szerinte inkább a média nagyobb támogatására van szükség, hogy minél többen részt vegyenek a közös programokon, amelyeken hasznos információkat szerezhetnek, ráadásul a kivitelezések felelős műszaki vezetői kreditpontokat is kapnak a részvételért.
A legfőbb láncszem a kölcsönös bizalom
Bár a statisztikák szerint sokat javult a munkavédelem helyzete, a számok nem tükrözik a valóságot – jelentette ki Borhidi Gábor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) munkavédelmi ügyvivője. Szerinte Magyarországon senki sem tudja megmondani, hogy ténylegesen hány munkabaleset történik, a feketemunka-végzés közben történt eseteket ugyanis nem jelentik be, mivel a munkaadók abban érdekeltek, hogy eltitkolják a munkabaleseteket, vagy megmásítsák annak pontos körülményeit. Ez azért is veszélyes a munkavállalóra nézve, mert esetleges jogos kárigényét csak nagyon hosszú bírósági eljárás keretében tudja érvényesíteni.
E helyzeten – az érdekképviseletek által már évek óta szorgalmazott – elkülönített vagy önálló munkahelyi baleset-biztosítási rendszer bevezetése fog segíteni. S bár ez a parlament által 2001 tavaszán elfogadott munkavédelmi országos programban kiemelt helyen szerepel, megvalósításához nem volt kellő politikai akarat és kormányzati szándék sem. Borhidi azt reméli, hogy az egészségügy átfogó reformja kapcsán ismét napirendre kerül ez a biztosítási ág, s akkor megszűnnek az eltitkolt és "elmismásolt" munkabalesetek.
A hatóság és a munkaadók kapcsolatában jelentős előrelépést hozott, hogy hosszú idő után az OMMF vezetői nem a mindenáron történő bírságolás gyakorlatát és elvárását tekintik elsődleges feladatnak, hanem az egész országra kiterjedően a munkavédelem "gazdái" akarnak lenni. Gondot okoz ugyanakkor, hogy bár a munkavédelmi törvény kötelezővé teszi az ötven dolgozónál többet foglalkoztató cégeknél a munkavédelmi képviselő választását, ezt a vállalatok alig 67-70 százaléka teljesítette. S bár szintén törvény írja elő, sok helyütt nem alakították meg a paritásos munkavédelmi testületeket, amelyek révén a vezetők évente egy alkalommal szembesülhetnek saját cégük munkavédelmi helyzetével. Ugyancsak probléma, hogy a munkavédelmi törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, holott e kategóriába tartozik a foglalkoztatottak közel egyhatoda. A munkáltató és az érdekképviseletek közötti együttműködés legfontosabb láncszeme a kölcsönös bizalom, ahol ez megvan, jelentősen javul a munkabaleseti statisztika.
