×

Új pályán az érdekegyeztetés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 113. számában (2007. szeptember 15.)
A szociális partnerek nagy jelentőségűnek tartják az érdekegyeztetésre vonatkozó két új törvényt, azonban úgy vélik: életbe léptetésük késlekedése bizonytalanságot okoz a munka világában. A felek elismerik az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) zajló munka eredményeit, ugyanakkor számos bírálatot is megfogalmaznak.

A munkaadók és a szakszervezetek korrektnek tartják viszonyukat, akkor is, ha együttműködésük nem nélkülözi az időnként személyeskedő vitát. Az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) megalakulása mindkét oldal megítélése szerint új színt hozott az érdekegyeztetésbe, viszont úgy látják: az ápb-kben mindeddig nem sikerült érdemi munkát végezniük.

Törvényi háttér

Mulasztással előidézett alkotmányellenes helyzetet szüntetett meg tavaly decemberben a parlament, amikor elfogadta az országos érdekegyeztetésről szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság egy évvel korábban szólította fel az Országgyűlést, hogy alkossa meg a másfél évtizede alapszabály nélkül tevékenykedő OÉT létrehozására és működésére vonatkozó törvényt.

Az új jogszabály megfogalmazza a testület célját, amely a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érveinek megismertetése, az egyeztetés, a megállapodások kialakítása, valamint az esetleges országos konfliktusok megelőzése, rendezése. Ennek érdekben a tanácsnak meg kell vitatnia a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört. A törvény az országos érdekegyeztetésben részt vevő szervezetekre, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekre vonatkozó feltételrendszert, a szövetségek reprezentativitási kritériumait is tartalmazza, s rögzíti, hogy támogatásuk a jövőben nem pályázati úton történik.

A társadalmi párbeszéd helyzetére vonatkozó exlex állapot azonban ezzel nem oldódott meg, Sólyom László köztársasági elnök ugyanis aggályosnak találta az OÉT működését szabályozó, valamint az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényt, ezért véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak.

Legitimációs deficit

Az államfő álláspontja szerint az OÉT részére a jogszabályban adott hatáskörök egy része közhatalmi jellegű, azonban a törvénynek az OÉT összetételére vonatkozó szabályai nem garantálják a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációt a testület számára, ezért az ezzel összefüggő rendelkezései alkotmányellenesek.

Sólyom László szerint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló jogszabály egy szakasza az OÉT-ben részt vevő országos szakszervezeti szövetségeknek egyetértési jogot ad bizonyos jogszabályok megalkotásával kapcsolatban, ami szintén közhatalmi jogkör, s ugyancsak kellő demokratikus legitimáció alapján gyakorolható. Ezzel pedig az országos szakszervezeti szövetségek nem rendelkeznek.

Mindazonáltal az országos érdek-egyeztetés helyzetének megítélése – úgy tűnik föl – vérmérséklet kérdése is. Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz főtitkára például a legnagyobb gondok egyikének azt tartja, hogy az országos érdekegyeztetésről szóló törvény még mindig az Alkotmánybíróság előtt van, s ez bizonytalanságot kelt a szociális partnerekben, ráadásul a szervezetek finanszírozásával kapcsolatban is gondot okoz. Ezért fontos lenne, ha az erős politikai konszenzussal, 94 százalékos parlamenti szavazati aránnyal elfogadott törvény végre hatályba léphetne, mert nagy legitimációt adna az országos érdekegyeztetésnek.

Az a tény, hogy a pártok – a politika mindkét térfelén – egyetértettek az érdekegyeztetés szükségességében, a jövő szempontjából is előremutató, hiszen azt jelenti, hogy legyen bármely politikai erő hatalmon, nem nélkülözheti a kapcsolatot a szociális partnerekkel. A törvény megalkotásával egyébként nagyon sok olyan vitatott kérdésben jutott a három oldal megállapodásra, ami korábban elképzelhetetlen volt – hangsúlyozta a főtitkár.

Munkaadók Háza

Az OÉT szereplői, a munkaadói és a munkavállalói szövetségek viszonyát Zs. Szőke Zoltán úgy ítéli meg, mintha a felek több toleranciát tanúsítanának egymással szemben, mint a korábbi években. Ezzel is magyarázható, hogy rövidebb egyeztetési sorozat után sikerült megállapodásra jutniuk a napirenden lévő kérdésekben, s a hároméves bérmegállapodás miatt az igazán kemény bértárgyalások időszakának is vége van.

A szakszervezetekkel való könnyebb egyezséghez vélhetően az is hozzájárul, hogy a munkavállalók képviselői között is gyakrabban alakul ki konszenzus egy-egy fontosabb kérdésben. A főtitkár tapasztalatai szerint a kormányzati oldallal is problémamentes a viszony, akkor is, ha érzékelik, hogy a munka világát érintő kérdések vitájában a kormány rendre a szakszervezetek mellett áll.

Zs. Szőke szerint ez akkor is így van, ha a szakszervezeti partner viszont éppen ennek az ellenkezőjét állítja, vagyis azt, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében hozott megszorító intézkedések terhe a munkavállalókra nehezedik.

A munkaadói oldal együttműködését vélhetően tovább erősíti, ha megvalósul az Áfeosz főtitkárának indítványa, amely szerint az OÉT-ben helyet foglaló kilenc munkaadói szövetség a közeljövőben közös székházba, a Munkaadók Házába költözne. Ez a megoldás jelentős megtakarítást hozna, hiszen közösen működtethetnének szakértői hálózatot, titkárságot, gondnokságot, infrastruktúrát. Az ingatlanban helyezhetnék el az ágazati párbeszédközpontot is, s itt tarthatná üléseit az OÉT is. Zs. Szőke tájékoztatása szerint már folynak a számítások a Pénzügyminisztériumban arról, hogy mekkora költséggel járna egy 2500-3000 négyzetméteres irodaház kialakítása, amelyben kiszolgálóhelyiségek, tanácskozótermek is helyet kapnának.

Átfogó megállapodások

Új színt hozott és hasznos is az érdekegyeztetés életében az ágazati párbeszédbizottságok színrelépése, aminek nem titkolt célja, hogy az országos érdekegyeztetés szintjén az eddiginél kevesebb, de fajsúlyosabb kérdés megvitatása szerepeljen – fogalmazott a főtitkár, emlékeztetve arra, hogy az Áfeosz nemcsak az OÉT tagja, hanem részt vesz a kereskedelmi ápb munkájában is.

A kereskedelemben például hosszas tárgyalássorozat után sem sikerült a központi bérmegállapodástól eltérő, a szakmai bérminimumra vonatkozó béregyezséget kötni ez évre, mert az egyik legnagyobb munkaadói szervezet képviselőjének nem volt felhatalmazása a megállapodás aláírására.

Mindazonáltal Zs. Szőke arra számít, hogy a jövőben több idő jut az OÉT-ben az állam pénzügyi helyzetét, az adórendszert, a költségvetést érintő kérdések megvitatására. Az ír példa alapján ugyanis feltételezhető: ha a kormány a szakszervezetekkel és a munkaadói szövetségekkel háromoldalú középtávú megállapodást köt, az a gazdaság fellendülését eredményezheti.

Az egyezségnek nemcsak a bérügyekre, hanem az összes, gazdaságpolitikát felölelő kérdésre ki kell terjednie. Az adótól a feketegazdaság elleni küzdelemig ki kell dolgozni azokat a sarokpontokat, amelyek lendületet adnak a gazdaságnak, hogy kimozduljon a holtpontról.

Jobbító szándék

Az országos érdekegyeztetés és az ágazati szintű párbeszédbizottságok működése olyan irányba halad, amely Európában meghonosodott, s a teljes jogú törvényi felhatalmazás nélkül, konszenzusos megállapodások mentén folytatja a munkáját – állapította meg az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Szűcs György szerint az érdekegyeztetés kereteit lehet kritizálni, a jobbító szándékhoz azonban nem fér kétség. Az OÉT elé kerülő előterjesztések 99 százalékát a kormány dolgozza ki, s ez rányomja a bélyegét a testület munkájára is, hiszen a szociális partnerek mandátuma a konzultációra és a megállapodások megkötésére szól. Ebből eredően például a kényszerhelyzetben megfogalmazott konvergenciaprogram esetében is csak a részletek finomításával lehetett volna a kormányzati elszántságot tükröző program elfogadhatóságán javítani. Mindenesetre ezért a kormányé a felelősség akkor is, ha ma már nagyobb felelősséget kell vállalniuk a társadalom szereplőinek is – szögezte le az elnök.

A szociális partnerek egymás közötti viszonyát az IPOSZ elnöke is korrektnek tartja, az időnként fellépő nézetkülönbségeket pedig természetesnek. "Azért van az egyeztető fórum, hogy a különböző nézetekben megtaláljuk a közös pontokat, amelyek a bérekről, a juttatásokról, a képzésekről, a vállalkozói adóterhek csökkentéséről vagy a nagyobb teljesítmény eléréséről szóló problémák közös megoldásához segítenek" – fogalmazott.

Szűcs György ugyanakkor bírálja a kormányt amiatt, hogy miközben azt kommunikálja, hogy az élethosszig tartó tanulás programja a magyar gazdaság versenyképességének kulcskérdése, nem hallgatják meg az érdek-képviseleti szervezetek véleményét arról, milyen feladatokat szeretnének átvállalni a gyakorlatban is, nem csak az elvek szintjén.

A nagyobb felelősséghez nagyobb lehetőségeket kell társítani – mondta az elnök, aki szerint új pályára állva már nem a szokások, vagy a Munka Törvénykönyve paragrafusaihoz igazodó helyzet alapján kell az érdekegyeztetés szereplőinek együttműködniük a feladatok kijelölésében, illetve a gazdasági döntések végrehajtásában, ami kívül esik a politikán. Ehhez lenne szükség az érdekegyeztetésről szóló két törvény hatálybalépésére. Az IPOSZ arra számít, hogy az Alkotmánybíróság a nyári szünet után sort kerít a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára, s kihirdetésük elől elhárul az akadály.

Jó úton az ápb-k

A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének (Stratosz) elnöke, Tóth István úgy látja, az OÉT munkája a törvényi előírásoknak és a szociális partnerek igényeinek megfelelően, normális ütemben és keretek között folyik. Minden fontos kérdésről, így a költségvetésről, a bérekről vagy a munka világát érintő jogszabályokról egyeztet a kormány a szociális partnerekkel. Viszont többször előfordul, hogy az előterjesztések az utolsó pillanatban kerülnek a testület elé, így a szociális partnereknek nincs elég idejük egy-egy törvénytervezet alapos tanulmányozására, a felkészülésre – fogalmazott a Stratosz vezetője.

Tóth István szerint az utóbbi években megalakult ágazati párbeszédbizottságok úgy működnek, ahogyan az Európai Unió bármely más országában. E testületek jelentőségét mutatja, hogy az Unióban minden, az adott szakmai területet érintő törvényi előterjesztést megtárgyalnak az ápb-kben.

Például egy közlekedési törvényt addig nem is visznek be sem az ottani OÉT, sem a parlament elé, amíg az ágazati bizottságokban az érintett munkáltatók és a szakszervezetek nem jutnak dűlőre. A kormány pedig "ölbe tett kézzel" figyeli az eseményeket, s már egy konszenzusos törvénytervezetet kell beterjesztenie a törvényalkotók elé. Magyarországon is ebbe az irányba indultak a folyamatok - mondta Tóth István, aki szerint ma még a gyermekbetegségek korát éli a középszintű érdekegyeztetési rendszer.

Konszenzusos törvény

A parlament által elfogadott OÉT- és ápb-törvény jelentőségét méltató Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is sajnálatosnak tartja, hogy bár mindkét jogszabály nagy jelentőségű, annak ellenére nem léphettek életbe, hogy mind az érdekelt felek, mind a parlamenti pártok konszenzusával születtek.

Természetesen az intézmények a törvénytől függetlenül is működnek, mert a legfontosabb feltétel adott: minden szereplő szükségesnek tartja. Ez a megállapodás működtette eddig is a rendszert.

Az érdekvédő az ágazati párbeszédbizottságok létrejöttét történelmi jelentőségűnek értékeli. Szerinte ugyanis a hazai munkaügyi kapcsolatrendszerből nagyon hiányzott a középső elem. A munkavállalók érdekeinek képviseletére, érvényesítésére ugyanis kevés a munkahelyi és az országos szintű intézményes párbeszéd. Azért is szükség volt e formára, mert ez az igazi terepe az autonóm szociális párbeszédnek. Különösen nagy súlyt kell képviseljen egy szinte teljesen magánosított piacgazdaságban.

Pataky Péter szerint a következő időszakban erősíteni kell az ágazati párbeszéd szerepét, de olyan módon, hogy világosan elhatároljuk az országos egyeztetés feladatait – ahol háromszereplős a játszma -, attól a tereptől, ami a kétszereplős egyeztető fórumok kompetenciája. Ez azt is jelenti, hogy mielőbb "államtalanítani" kell az ápb-k működését.

Hullámzó teljesítmény

Az országos érdekegyeztetésről az MSZOSZ elnöke elmondta: az OÉT fontos, nem nélkülözhető eszköze az egyeztetésnek. Alapvetően különbözik a politikai és a társadalmi fórumoktól. Sajátossága abban rejlik, hogy a szociális partnerek nem ideológiákat, pártprogramokat jelenítenek meg, hanem az állam melletti két jövedelemtulajdonos, a munkaadók-vállalkozók, valamint a dolgozók szempontjait, érdekeit. Az országos érdekegyeztetés tehát nem alternatívája vagy ellenlábasa a parlamenti demokrácia intézményeinek – mint ahogyan többen szeretnék beállítani -, hanem szükséges és mással nem pótolható kiegészítője. Ezt a szerepét 1988 óta, tehát közel két évtizede tölti be.

A szereplők között - éppen az együtt töltött hosszú idő miatt – alapvetően jó az együttműködés - állapította meg az MSZOSZ elnöke. Ez persze csak annyit jelent, hogy mindannyian világosan tudják, mit képvisel a másik fél, mik a mozgatórugói, az érzékeny pontjai – tette hozzá. "Kiszámítható, korrekt partnerei vagyunk egymásnak" – fogalmazott az elnök, aki szerint az OÉT teljesítménye ugyanakkor hullámzó. Alapvetően meghatározó viszont a mindenkori kormány hozzáállása, az, hogy miként gondolkodik az érdekegyeztetésről, a szociális partnerek szerepéről.

Az oldalon belüli együttműködésnek is kialakult, már-már megcsontosodott gyakorlata van – mondta, hangsúlyozva, hogy minden lényeges kérdésben képesek egységesen, szakmailag megalapozott álláspontot képviselni. Hangsúlybeli eltérések, illetve taktikai különbségek vannak, de ez természetes – vélekedett az MSZOSZ elnöke.

Pozitív fordulat

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke nem érzékeli, hogy új pályára került volna az érdekegyeztetés. Tapasztalatai szerint bár a kormány a legmagasabb szinten tartja a kapcsolatot a szociális partnerekkel, azonban érdemben – olyan kérdésekről, amelyeket a reformok vetnek fel, s amelyek szinte átalakítják a társadalom egészét – nem veszi figyelembe a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek véleményét.

Az érdekvédő példaként említette, hogy a kormány a Munka Törvénykönyve módosítása során, a jóléti szociális kérdéseket érintően meghallgatta ugyan a partnereket, de amikor érdemi kérdésekről, a nagy átalakításokról, a megszorításokról döntött, teljesen figyelmen kívül hagyta a munkaadók és a szakszervezetek javaslatait.

A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor pozitív fordulatnak értékeli, hogy amióta miniszterváltás volt a szaktárca élén, megélénkült a volt tárcavezető és a szociális partnerek kapcsolata. A jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Kiss Péter kancelláriaminiszter ugyanis már két alkalommal is meghívta egyeztetésre a szakszervezeteket, s nagyvonalú partneri viszonyt ajánlott. Megmutatta a kormány második félévi munkatervét, s azt kérte a szakszervezeti vezetőktől, hogy ha bármelyik témához javaslatuk van, akkor azt előre jelezzék. Kiss Péter ígéretet tett arra, hogy figyelemmel kíséri a kormány és a szociális partnerek egyeztetését e kérdésekben. Ez eddig nem volt jellemző – tette hozzá.

Munkavállalói jogok

A szociális partnerek egymás közötti viszonyáról Palkovics Imre kifejtette: a munkaadókkal kiegyensúlyozott a kapcsolat, bár az elmúlt 17 év nem múlt el nyomtalanul, voltak feszültségek, főleg a bértárgyalások környékén. Tavaly például annyira megakadtak az egyeztetések, hogy fennállt az ez évre szóló megállapodás elmaradásának a veszélye is. Igaz, a lehetőségeken belül végül sikerült kompromisszumot kötni – emlékeztetett az érdekvédő.

Az elnök szerint vannak munkáltatók, amelyek/akik nem tartják be a Munka Törvénykönyve szabályait, illetve nem tartják tiszteletben a munkavállalói jogokat. A Munkástanácsok a Ligával együtt azért harcol, hogy a munkahelyi szakszervezeti tevékenység megfelelő védelmet kapjon, s a munkavállalók jogai ne sérüljenek. Ez a harc azonban mindeddig nem volt túl sikeres – ismerte el Palkovics Imre, hozzátéve: ez terheli a szociális partnerek viszonyát.

Az OÉT-törvény lényege, hogy alkotmányos alapokra helyeződjék az érdekegyeztetés, és a testületben meghozott döntések visszavezethetők legyenek a népszuverenitás elvére, alapjaira, meglegyen a megfelelő felhatalmazottság – hangsúlyozta az érdekvédő. Az elmúlt évek során sok próbálkozás történt arra, hogy milyen reprezentativitási kritériumok alakuljanak ki, de ezek egyike sem felelt meg maradéktalanul a követelményeknek.

A Munkástanácsoknál vitatják az üzemitanács-választás eredményének alapulvételét, hiszen például az ötven fő alatti vállalkozásoknál nem is szervezik meg a megmérettetést. Szerintük az 1993-as társadalombiztosítási önkormányzati választásokhoz hasonló megmérettetés mindenképpen legitim társadalmi felhatalmazást adna a szociális partnerek részvételére a különböző érdekegyeztető fórumokon. De elfogadnák a belga példát is, ott ugyanis szociális választásokon dől el a szakszervezetek támogatottsága, s attól kezdve nincs vita, hogy ki képviseli a dolgozókat. Ezt azonban – mondta Palkovics – a szakszervezetek egy része nem akarja.

Az érdekvédő az ágazati párbeszédbizottságok működésével is elégedetlen, mert – fogalmazott - nem erre gondoltak, amikor a struktúrát kigondolták. Sok a tisztázatlan kérdés.

Hiányzik a jövőkép

Az elsősorban a közszolgáltató cégek munkavállalóit képviselő Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János főleg azt kifogásolja, hogy az OÉT a 2006-os kormányalakítás után csak tájékoztatta a szociális partnereket a várható megszorító intézkedésekről, pedig a logika azt diktálta volna, hogy megfelelő társadalmi szintre emelje az országos érdekegyeztetést akkor, amikor nehéz időszak elé kerül az ország.

Ehelyett az OÉT kormányzati előkészítő munkájának színvonala visszaesett, alkalmatlan tárgyalóhelyiségekbe tették át a tanács üléseit, a legrosszabbul pedig kifejezetten a törvényjavaslatok előterjesztése sikerült – összegezte véleményét az érdekvédő, utalva az Mt. módosítására a szabadságok ügyében, illetve a munkaidő szervezéséről.

Borsik János szerint a szakszervezetek őszintébb, igazabb társadalmi párbeszédre való hajlandóságot vártak volna el a kormánytól, amikor ilyen az ország helyzete. Ehelyett bizonyos értelemben megpróbálta negligálni az érdekegyeztetést; s a tárgyalásokat végigkíséri, hogy a kormánynak nincs a társadalom számára elfogadható jövőképe - állítja. Nem tudja ugyanis megmondani, hogy milyen megszorítások várhatóak, azok meddig tartanak, s hogy mi lesz az eredményük. Márpedig amikor az emberek jelentős része reálkereset-veszteséget szenved el, elveszíti a munkahelyi biztonságát, más típusú érdekegyeztetésre lenne szükség országos szinten.

Munkahelyi törvénysértés

"Nem hiszem, hogy 2006-2007 az érdekegyeztetés kormányzati csúcsteljesítménye lesz" – mondta az érdekvédő, aki szerint a kormány libikókát játszik a szociális partnerekkel: miközben a szabadságok kiadásának új rendjével a munkavállalóknak kedvez, az éves munkaidőkeret egyoldalú bevezetésével a munkáltatóknak ad előnyt. A koalíció szűnni nem akaró belső feszültsége pedig Borsik szerint a partneri kapcsolatokat is elnehezíti.

Azt viszont az autonómok elnöke is elismeri, hogy a munkaügyi tárca vezetőivel kiegyensúlyozott volt a szakmai kapcsolat az utóbbi időben. Ugyanez a szakmai apparátusról nem mondható el – fűzte hozzá. Az országos szintű érdekegyeztetés színvonalát pedig határozottan rontja, hogy a plenáris üléseken rendre szakértőkkel képviselteti magát a munkáltatói oldal – mondta.

A szakszervezetek és a munkaadók viszonyát hektikusnak minősítette Borsik János, aki úgy véli, a munkaadók nagy része tehet arról, hogy még mindig nem csökken a feketegazdaság aránya, és rendkívül sok a foglalkoztatási törvénysértés Magyarországon.

Az ágazati párbeszédbizottságok létrejötte elsősorban azzal indokolható, hogy erősíteni kellene az ágazati politikát. Ebben azonban elég jelentős deficit van. A három szint közül Borsik szerint még mindig a helyi érdekegyeztetés az erős; a konkrét megállapodások a bérről, a kollektív szerződésről helyi szinten születnek, ahol közvetlen vita zajlik a szakszervezetek és a munkaadók között.

Miután Magyarországon az ágazati párbeszédbizottságok nem úgy honosodtak meg a munka világában, ahogy ezt eleinte gondolták az érintettek, általánosságban nem azt az eredményt produkálták, amit e testületektől vártak – fogalmazott az érdekvédő.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem