×

Új modell a szakmát tanulókért

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 113. számában (2007. szeptember 15.)
A rendszerváltás idején abban az illúzióban ringattuk magunkat, hogy a jól képzett és olcsó munkaerő vonzóvá teszi a tőkeszegény Magyarországot. Azóta kiderült, hogy százezernyi szakképzett dolgozó hiányzik a munkapiacról, s a szakképzés sem szolgálja hatékonyan a gazdaság igényeit. Fordulatra, "forradalminak" is nevezhető változásra volt és van tehát szükség, ami – a munkaadók kitartó nyomására – talán már körvonalazódik a kormány új intézkedéscsomagjában. Piacképes szakképzés, továbbképzés, élethosszig tartó tanulás; mindezekre állami ösztönzés – e kulcsszavak jellemzik a megújulási folyamatokat.

A hazai szakképzés történelmileg legnagyobb változásaként jellemezte Farkas Péter, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) szakértője a most elindult folyamatokat. S hogy miért, azt "Gazdasági igények, szakképzés, demográfia" című tanulmányában összegezte. Ezek lényege (a kormányzati intézkedéscsomag részeként) a szakképzés regionális tervezése, irányítása, az új OKJ bevezetése.

Szakmai gyakorlat

A közelmúltban több fórumon megfogalmazódott, hogy a szakképzés – elsősorban a középfokú – egyre kevésbé képes megfelelni a gazdaság igényeinek. Míg valaha egy jó mesterség elsajátítása és gyakorlása teljes életpályát jelentett, 2004-ben a 18-19 éves fiatalok körülbelül 126 500 fős korosztályának kevesebb, mint 20 százaléka (25 260 fő) szerzett szakiskolában, nappali oktatásban szakmai végzettséget. Gimnáziumban és szakközépiskolában 76 669-en (60,6 százalék) érettségiztek; míg a szakközépiskola érettségi utáni évfolyamain 27 132-en kaptak szakmai végzettséget a nappali oktatásban, s további 9 ezren a felnőttképzésben. Felsőfokú szakképzettséget e korosztály 3,17 százaléka szerzett.

A megfelelő életkorúaknak így mintegy 18 százaléka szakiskolát végzett (további 2 százalék a második szakképesítést is megszerezte), 60,6 százaléka érettségizett, s csaknem 22 százaléka szakképzetlen maradt. Az érettségizettek 21,5 százaléka szakközépiskolában nappali tagozaton, 7 százaléka felnőttképzésben szerzett szakképesítést.

Mindent egybevetve ez nem látszik kevésnek, ám figyelembe kell venni, hogy a hazai OKJ-s szakmák képzése rövidebb idejű, mint az Unió legtöbb tagállamában (ott 3-4 éves, nálunk 12-24 hónapos, és alig kéttucatnyi a három éves szakképesítések száma). Különösen szembetűnő nálunk a gyakorlat minimális aránya és annak többnyire alacsony színvonala (2006 őszétől nyílt lehetőség a 9.-10. évfolyamon a szakiskolai gyakorlati alapképzés normatív támogatására).

Vesztes a szakoktatás

A kamarák és a munkaadói szervezetek régi panasza, hogy a tömegessé vált felsőfokú képzés elszívja a tehetségesebb diákokat a szakképzéstől (bár az így megszerzett diplomák használhatósága kérdéses), és a szakképzésnek csak a "maradék" jut.

A szakközépiskolában végzettek jó része is a felsőoktatásban tanul tovább, s nem hasznosítja eredeti végzettségét. (Az idei felvételik adatai is azt igazolják, hogy az állami felsőfokú szakképzés eredeti keretszámait az első körben nem sikerült kitölteni). A jövőben – az egyre kisebb létszámú korosztályok esetében is - várható, hogy a szakiskolákban a korosztályok maximum 20 százaléka szerez végzettséget, a szakközépiskolák post-secondary évfolyamain további 25-28 százalék. Ezek szerint az adott évjáratok 35-40 százaléka lép középfokú végzettséggel a munkaerőpiacra. 25 százalékuk szakképzetlen marad, a többiek pedig a felsőoktatásba áramlanak.

Az Európai Unió gyakorlata nem egységes, így nehéz az összehasonlítás. A szomszédos Ausztriában például 9 osztályos az alapképzés, ebből egy év a politechnikai vagy egyéb továbbképző iskola (4+4+1). A tanulóknak 15 éves korukban kell eldönteniük, hogy a szakmai (duális) vagy az iskolai képzést választják.

Magyarország 1990 környékén tagolt szakiskolai rendszerrel, sok képzési hellyel lépett a piacgazdaságba, ám azóta széthullottak az akkori nagyüzemek, velük együtt megszűntek a gyakorlati képzőhelyek, presztízsét vesztette, és a gyakorlati igényektől jócskán távol került a szakképzés, megőrizve a rendkívül szétaprózott iskolai struktúrát. Az uniós csatlakozáshoz közeledve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hazai szakképzési és foglalkoztatási szerkezet tovább nem tartható, s mindezt súlyosbította az a felismerés, hogy a társadalom nálunk is elöregedőben van.

 

Üres álláshelyek, esélytelen munkakeresők

A szakmai vizsgák lebonyolítása a 16 szakmában (a kamarai elnökökön kívül) öt munkaadói érdekképviselet között oszlik meg (IPOSZ 7, MGYOSZ, VOSZ 3-3, KISOSZ 2, OKISZ 1), és igyekeznek a munkát úgy megosztani, hogy a rokonszakmák (például szakács és cukrász) egy időben vizsgázhassanak. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke hasznosnak tartja a legutóbbi jogszabályváltozásokat, ám úgy véli: az érzékelhető javuláshoz legalább 3-5 év kell, mivel még ma is nagy a távolság az oktatás és a szakképzés között. Félő, hogy a ma munkát kereső százezrek közül 100-150 ezer embernek továbbra sincs esélye, hogy munkahelyet találjon magának, miközben 80-100 ezer üres munkahely várja a jelentkezőket.

A jogszabályi változások hatásait csak a végrehajtási rendeletek megjelenése után lehet majd lemérni. A másik fontos kérdés, hogy az RFKB-k gazdasági szereplőit miként lehet majd közelebb vinni a valós igényekhez. Ehhez nem annyira kérdőívekre, mint inkább szemléletváltozásra lenne szükség. Az OKISZ a fodrászszakma 70 százalékát kezeli, s az a tapasztalatuk, hogy a tanulók foglalkoztatása ma még nem éri meg sem anyagilag, sem erkölcsileg, főleg a bürokratikus terhek miatt. A pályakövetési rendszer bevezetése is újabb adminisztrációt ró majd a munkaadókra. Figyelmeztetés lehetne, hogy a hazai adminisztráció terhe eléri a GDP 6,8 százalékát, míg az uniós átlag 3,5 százalék körül van, és tovább kívánják csökkenteni. A másik fontos cél az életpálya-orientáció, amelyre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.

Versenyképességi programok

Farkas Péter tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy bár a mai Magyarországon – európai mércével mérve – rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta, s magas az inaktívak aránya, 8-10 éven belül megváltozik a munkaerőpiac kínálata. Nyugdíjba vonul az 1949-57 között született népes korosztály, s helyükbe belépnek az 1990-es évek utolsó harmadában született, 100 ezer fő alatti (94-95 ezres) évjáratok. Ha ők képzetlenek maradnak, vagy képzettségük nem felel meg a piaci igényeknek, csak bevándorlással pótolható a hiányzó munkaerő.

Elérhető és elérendő az a cél, hogy az adott évjáratok 30 százaléka szerezzen szakiskolai (szakmunkás-) végzettséget. Ennek feltétele, hogy átalakítsák a mai 9.-10. osztályos programokat (a 10. osztályban a szakképzésbe beszámítható, igényes alapképzés folyjék), és – az uniós mintáknak megfelelően – mérlegelni lenne célszerű az iskolarendszerben az OKJ-s szakmák képzési idejének három évre történő bővítését, illetve a szakmunkásképzés átjárhatóságának régen követelt megvalósítását, hogy ezen oktatási forma ne legyen zsákutca.

Az európai példák egyértelműek: a szakiskola után mesterképzés, technikusképzés vagy érettségire való felkészítés, végül akár a főiskola következhet. A további teendő a szakképzetlen fiatalok képzésbe vonása (ez ma a 16-26 évesek körében 300 ezer főt jelent), valamint a szakképzett felnőttek továbbképzése. Olyan, hosszú távú versenyképességi koncepciót kell kidolgozni, hogy a munkaerőpiac a munkaerő számára is vonzó legyen – teszi hozzá a kutató, utalva Nagy-Britannia példájára, ahol az országos szakképzési stratégiát régiókra bontva valósítják meg, s a regionális tervezés szorosan kapcsolódik az országos célokhoz, tartalmazva az ehhez szükséges fejlesztéseket is.

Minőségi képzés

Abban többnyire mindenki egyetért, hogy a hatékonyság kulcsa a képzettség. A foglalkoztatási ráta növelése szükségszerű (az uniós elvárás a mai 57 helyett 70 százalék), ám ennek másik oldala a munkaerő foglalkoztathatósága, versenyképessége (a fiatal és a felnőtt szakképzettek arányának növelése, a képzés minőségének javítása), ami a lisszaboni célokban is megfogalmazódik.

Az Európai Bizottság szakképzésre vonatkozó (1990-1992 között kiadott) memorandumai a fejlesztés irányait három célban határozták meg. Az első a szakképzésbe történő egyre több befektetést, a második a képzés minőségének javítását, a harmadik a képesítések összehasonlításának lehetővé tételét szorgalmazta. Olyan szakmai alapképesítések megszerzése a cél, amelyekkel a fiatalok be tudnak illeszkedni a munkaerőpiacra, képesítéseiket külföldön is elismerik, és megalapozzák az egész életen átívelő tanulást.

A lisszaboni célok megvalósításának feltétele az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése és megújítása, ehhez pedig az Unió anyagi támogatására, a tagországok közötti együttműködés ösztönzésére van szükség.

Az általános és középiskolai képzésben részt vevők száma a 2006/2007-es tanévben

 

Nappali képzés

Felnőttképzés

Összesen

Általános iskola

825 097

2 319

827 416

Szakiskola (speciálissal együtt)

128 488

4 778

133 266

Gimnázium

200 096

45 921

246 017

Szakközépiskola

243 074

44 806

287 880

Forrás: KSH

Törvénymódosítási csomag

Ezt felismerve (s érezve a gazdasági kamarák, valamint a munkaadók egyre erősödő "nyomását") a magyar kormány is lépéskényszerbe került, és folyamatosan módosítja – a munkaerőpiac követelményeihez igazodva – a közoktatással, a szakképzéssel és a felsőoktatással kapcsolatos törvényeket.

Legutóbb 2006 őszén történtek (kisebb, nem reformértékű) változások, majd az Országgyűlés ez év június 25-én fogadta el egyszerre három – a szakképzési, a szakképzési hozzájárulási és a felnőttképzési – törvény módosítását (2007. évi CII. törvény "a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról" címmel; megjelent a Magyar Közlöny 2007/92. számában). Az előterjesztő Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) célja a munkaerőpiac (a képzési kínálat és a munkaerő-piaci igény) összehangolása, a keresletvezérelt szakképzés megteremtése, s az ennek megfelelő szabályozórendszer kialakítása – fogalmazott Mátyus Mihály, az SZMM felnőttképzési és szakképzési főosztályának vezetője az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) júliusban tartott közös munkaértekezletén.

A szaktárca és a kamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) 2006 októberében-novemberében több mint hatezer vállalkozást (köztük 3000 kis- és közepes méretűt) érintő felmérése szerint a megkérdezettek 2006-ban 32, 2007-ben 33 ezer fős munkahelybővítést tudnának elképzelni (ez a közszféra tervezett leépítései mellett nemzetgazdasági szinten 20-25 ezer új munkahelyet jelentene), ha lenne elég szakképzett munkaerő.

A cégek 9 százaléka azonban azt jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küszködik, elsősorban a feldolgozóiparban, a pénzügyi szolgáltatásokban és az építőiparban (12, 16, 11 százalék). A hiány elsősorban a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztatókra jellemző: 21 százalékuk jelezte, hogy aktuális munkaerő-keresletüket nem vagy nehezen tudják a rendelkezésre álló kínálatból kielégíteni (ez főleg a dinamikusabb, külföldi tulajdonú, döntően exportra termelő vállalatokra jellemző).

A megkérdezettek válaszai alapján a versenyszektorban a munkaerőhiánnyal küszködő cégek statisztikai állományi létszámuk 7 százalékában határozták meg a hiány mértékét, ez összesen 18 ezer körüli, tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. A legnagyobb hiányt az építőipar jelezte, ahol 18 százalékkal bővülhetne a foglalkoztatás, míg a feldolgozóiparban az átlag körüli 6,4 százalékkal. A kereslet több mint fele szakképzett fizikai dolgozókra, 18 százaléka felsőfokú végzettségűekre, 32 százaléka pedig szakképzetlenekre irányul. Vagyis csak a hiány megszüntetése 7 százalékkal emelhetné a foglalkoztatási rátát, amely így - a felmérésben szereplő cégek adatai szerint – akár megközelíthetné a mai uniós átlagot – hangsúlyozta Mátyus Mihály.

 

Tovább mérsékelendő az adminisztráció

A Vállalkozók és Munkaadók Szövetsége (VOSZ) oktatási és szakképzési szekciójának elnöke, Sepsi Zsigmond egyetért azzal, hogy ma szétaprózott a szakképzés, hatékonysága és a minősége gyenge, tehát szükség van az integrációra. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a munkaadók továbbra sem találják meg a szükséges szakembereket, mivel ma még nem lehet látni az új rendszer "kimenetét".

Az új OKJ kompetenciaalapú ugyan, de túl bonyolult lett, az átmenet 1-3 évig mindenképpen gondot okoz. A TISZK-ek irányításában sem lehet még látni, milyen munkaadói részvétel válik lehetővé. Az irányokat és a kormányzati szándékokat jónak tartják, a mai kérdésekre pedig a – remélhetőleg az év utolsó harmadában megjelenő – végrehajtási rendeletek adnak majd választ. Az adminisztráció további csökkentését a szekcióelnök is fontosnak tartja, ilyen például a munkakezdést követő három évig tartó pályakövetés, amelynek költsége a munkáltatót terhelné.

Új TISZK-modell

A szakképzés helyzete azonban nem túl biztató. Az intézményrendszer szétaprózott: ma mintegy 1300 intézmény működik, kétszer annyi, mint a rendszerváltáskor; a gyerekek száma pedig évről évre csökken.

Az egy-egy intézményben tanulók átlagos létszáma 190, a csak szakképző évfolyamoknál pedig mindössze 89. Ezért is volt szükség a törvénymódosításra, amely több lépcsőben (2007. szeptember 1-je és 2009. január 1-je között) lép hatályba. Az intézményrendszer teljes megváltoztatása még ennél is több időt vesz igénybe: a törvény hatálybalépése előtt létrehozott térségi integrált szakképző központokat (TISZK) 2010. január 1-jéig kell átalakítani.

Mátyus Mihály főosztályvezető elmondta: az új jogszabály teljesen átfogalmazta az úgynevezett TISZK-modellt. A cél az, hogy minél több szakképzés ilyen intézmény keretei között történjék, ám ez gyűjtőfogalommá, modellváltozatok összességévé vált. Öt alapmodellt dolgoztak ki (ebből négyet a közoktatási törvény szabályoz), ezek mindegyike az intézményfenntartói döntések koordinációját és integrációját célozza a feladatok megosztása és közös ellátása mellett – vagyis nem az intézmények összevonásáról vagy megszüntetéséről van szó.

Az első változat szerint szakképzés-szervezési társulást lehet létrehozni (ez elsősorban az önkormányzati fenntartók számára ajánlott); a nem önkormányzati fenntartók viszont nonprofit gazdasági társaságot szervezhetnek a közös feladatok ellátására. E két forma egymással is megállapodhat – ebben a kistérségek is részt vehetnek -, s az ilyen társulásba a teljes fenntartói jogosítvány is bevihető. A harmadik lehetőség az intézmények összevonása, tagintézmények működtetése egy nagy intézmény égisze alatt (ez lett volna a régi TISZK alapja, vagyis a holland modell). A negyedik az úgynevezett fővárosi modell: az alapozó és a szakképzési évfolyamok intézmények közötti szétválasztása. Az ötödik változat lehetővé teszi, hogy önkormányzati és nem önkormányzati fenntartó, felsőoktatási intézmény és gyakorlati képzést végző gazdasági szervezet szakképzési társaságot (kiemelten közhasznú, nonprofit szerveződést) hozzon létre – ezek és mindezek kombinációi megfelelnek az új TISZK-modellnek.

Támogatási feltételek

A támogatások feltétele viszont a jövőben az lesz, hogy valamelyik formát létre kell hozni, mert csak a TISZK fogadhatja be a hazai szakképzési és az uniós fejlesztési forrásokat (kivéve a speciális és készségfejlesztő iskolákat, illetve a felsőfokú szakképzést, szakmai gyakorlati képzést folytató felsőfokú intézményeket).

További feltétel, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók létszámának el kell érnie az 1500-at (kivéve a fent felsoroltakat), így a mai 600-700-as fenntartói kör 200 alá szűkülhet. A lényeg az, hogy az érintettek együttműködésre kényszerülnek majd, csak így juthatnak hozzá a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből származó (központi és decentralizált), illetve az Európai Unió forrásaiból eredő, továbbá a hozzájárulásra kötelezettektől származó fejlesztési pénzösszegekhez. (Az új támogatási rendszer 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.)

A közös feladatellátás egyben azt is jelenti majd, hogy az adott fenntartó, illetve fenntartói kör elfogadja a gazdaság igényét (amelyet a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok határoznak meg), tehát megvalósulhat a keresletvezéreltség a szakképzésben.

Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének bevételei és kiadásai 2001-2006 (Mft)

Bevétel/Kiadás

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

 

összeg

db

összeg

db

összeg

db

összeg

db

összeg

db

összeg

db

Bevételek

16 050

 

18 605

 

20 773

 

23 951

 

28 456

 

32 339

 

Kiadások összesen:

15 983

 

18 553

 

15 297

 

15 930

 

14 710

 

19 080

 

- visszaigénylések, alapképzés támogatással együtt

1 742

 

2 378

 

3 074

 

3 928

 

4 912

 

6 238

 

- decentralizált támogatás

2 541

669

4 147

1008

2 829

620

2 897

619

4 132

846

4 451

759

– központi támogatások programonként

11 341

38

11 695

42

8 784

30

8 154

27

4 240

20

7 028

21

– egyéb kifizetések

359

 

333

 

610

 

951

 

1 426

 

1 363

 

EU-társfinanszírozás

 

 

 

 

 

 

1 273

 

2 016

 

2 660

 

Felnőttképzés támogatása (eredeti elői.)

 

 

 

 

5 285

 

4 537

 

5 284

 

5 250

 

Képzési bizottságok

A törvénymódosítás fontos eleme, hogy 2008. január 1-jétől megváltozik a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) összetétele és feladatköre is – hívta fel a figyelmet Mátyus Mihály. (E bizottságok 2003-ban alakultak, s megbízatásuk 2007 végén jár le.)

A testületekben 50 százalék feletti arányban kapnak helyet a gazdasági élet szereplői. Nevezetesen: az OÉT tagjai (9 munkaadói, 6 munkavállalói); két kamarai (MKIK, agrárkamarai) tag; a szakképzésért felelős SZMM, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egy-egy képviselője; továbbá a Regionális Fejlesztési Tanács, a Regionális Munkaügyi Tanács, az Oktatási Hivatal egy-egy delegáltja, végül pedig a szakképzést folytató intézmények fenntartóinak 3 képviselője.

Az RFKB-k határozzák majd meg a régióban szükséges szakképzés irányait és a beiskolázás arányait, döntenek a hiányszakmákról, s az iskolafenntartóknak ehhez kell igazítaniuk szakképzési kínálatukat. Az RFKB dönt a Munkaerő-piaci Alap decentralizált alaprészének pályáztatási prioritásairól és a pályázaton nyertesekről is (eddig csak javaslatot tettek, a döntést a szakminiszter hozta meg), vagyis a források további decentralizálása történik.

Az intézmények tehát csak közös feladatellátás és a gazdaság igényeinek elfogadása esetén juthatnak pénzügyi forrásokhoz. Ez pedig nem kevés: csak 2006-ban az MPA képzési alaprész terhére és a hozzájárulásra kötelezettektől összesen mintegy 23 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást fogadtak be az iskolák, ehhez járultak hozzá az uniós források. 2007-2013 között a TÁMOP és a TIOP pályázataiból mintegy 60 milliárd, összességében pedig a hét év alatt 230-235 milliárd forintra számíthatnak. A normatív támogatás azoknak az intézményeknek is jár majd, amelyek mégsem lépnek be a közös feladatellátásba. Gazdasági szervezet is adhat számukra támogatást, de ezt hozzájárulási kötelezettségük terhére költségként nem vonhatják le.

A szakképzési törvény módosítása – az intézményi változásokon kívül – tartalmazza a komplex vizsgaellenőrzés rendszerének előírásait (a szakmai ellenőrzés eddig nem volt jogszabályi keretbe foglalva), megteremti a moduláris kompetenciaalapú képzés szabályozásának koherens alapjait, emellett több kisebb szakmai módosítást is tartalmaz – tette hozzá a főosztályvezető. Ilyen például, hogy iskolai rendszerben a szakképzésre előkészítő évfolyamon végzettek részszakképesítésre is felvehetők lesznek. Ez azért fontos, mert a 9. osztályt el nem végzett fiatal felkészítő évfolyamon vehet részt, majd a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait.

Új Országos Képzési Jegyzék

Az új szakképzési rendszer egyes elemei egymásra épülnek; a tartalomszabályozás előkészítésében meghatározó szerepet vállalt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) – mondta Nagy László főigazgató.

Valóban komoly változások történtek, ilyen például a modularitás, a kompetenciaalapú vizsgakövetelmények kidolgozása, a hozzáférés megkönnyítése, a képzések egymásra épülése (részszakképesítés, ráépülő szakképesítés). A régi Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) 807 szakképesítés szerepelt, s az egyes szakmák tartalmi összefüggései nem voltak feltárva. Az új OKJ a szakmákat tartalmilag pontosan kezeli, a rokonszakmák esetén egyes vizsgarészek alól felmentést ad, s ez segíti a munkavállalók mobilitását is.

A munkát 2004 októberében kezdték el, s 2006 végére fejezték be, kidolgozva az új OKJ szerinti 420 szakképesítés vizsgakövetelményét, amelyek közül csaknem 200 már rendeletben megjelent. A munkába több mint 10 ezer, a gazdaságban tevékenykedő szakértőt vontak be. A létrejött új rendszer teljesen egyedülálló. Bár az Unió több országában működik moduláris rendszer vagy egységes tananyag, ám ezek nem ölelik fel az állam által elismert szakképesítések egészét.

Az NSZFI újabb törekvése – az Unió-szerte elfogadható Europass bizonyítványkiegészítő bevezetése után – az Európai Képzési Kerethez igazodó kreditrendszer kidolgozása. Szintén a közeljövő feladata a pályakövetési rendszer kialakítása (ez 2009 elejére várható), amelynek tervezetét már elkészítették. Ennek lényege, hogy pontosan ismerjék: egy-egy régióban a szakképzettséget szerzett fiatalok hány százaléka helyezkedett el a szakmájában. Az intézetnek két éve felhatalmazása van arra, hogy a szakmai vizsgákról az adatokat a vizsgaszervezőktől összegyűjtse. A pályakövetés rendszere fontos információkat ad majd az RFKB-knak a képzési arányok, irányok meghatározásában.

Iskolaválasztás Ausztriában

Választás (%)

Szakmunkásképzés

Szakközépiskola

Magasabb szakközépiskola

Általánosan képző iskola

 

 

(2-4 év)

(5 év)

 

Fiúk

48,0

9,8

27,3

14,9

Lányok

29,3

15,6

32,9

22,2

Forrás: Barbara Wilsberger társadalomkutató, 2006.

Forrás: NSZFI

Minőségbiztosítás

A magas színvonalú szakképzés feltétele a minőségbiztosítási rendszer (CQAF), amelynek immár 10 éves múltja van az iskolarendszerű szakképzésben – tette hozzá a főigazgató. Ami új, hogy egységes keretbe illesztik, s ez lehetővé teszi az intézmények összehasonlítását. A szakiskolai fejlesztési program már elindult, pályázat útján előbb 90, majd újabb 70 szakiskola jutott be. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv során a szak- és a felnőttképzés teljes egészét szeretnék bevonni ebbe a rendszerbe.

A szakképzés "rendszerváltása" folyamatos, a régi OKJ kimenő, az új pedig feljövő rendszerben érvényes – hívta fel a munkaadók figyelmét a már említett IPOSZ-MKIK munkaértekezleten Módláné Görgényi Ildikó, az NSZFI főigazgató-helyettese. Ez annyit jelent, hogy a vizsgáztatásoknál egyelőre kétféle jogszabály érvényes: a régi, 26/2001-es OM-rendelet, s az új, 20/2007-es SZMM-rendelet a vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.

Az új OKJ-rendelet mellékleteként egyébként megjelent a hiányszakmák listája is, amely fontos információkat tartalmaz mind a szülők és a diákok, mind a képzőhelyek számára, tekintettel arra, hogy ezek képzéséhez kiegészítő normatívák, támogatások vehetők igénybe. (Érdemes felfigyelni arra, hogy a hegesztő, az ácsállványozó, a géplakatos, a gépi forgácsoló és a kőműves szinte minden régióban hiányzik.)

A kamarák és a gazdasági érdekképviseletek évek óta szorgalmazzák, hogy kapjanak nagyobb beleszólást a szakképzésbe, s ennek első eredményei már körvonalazódnak.

Kamarai megállapodás

A legfőbb változás, hogy lényegében újra egy kézbe került a szakképzés, s 2006. december 8-án együttműködési keretmegállapodást írt alá az SZMM és az MKIK. Ez 2007. február 14-én konkrét közigazgatási megállapodás formáját öltötte a szakképzési feladatok átadásáról, ezt pedig újabb megállapodások követték a kamara és a gazdasági érdekképviseletek között a munkamegosztásról, a feladatok átadásának rendjéről – összegezte az eddig történteket Parragh László, az MKIK elnöke az időközben leköszönt Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján, június végén.

A megállapodás lényege, hogy az RFKB-kben a kamarák társelnöki funkciót kapnak, s a már korábban átvett 16 szakmában 2007. április 1-je után a területi kamarák delegálják a vizsgaelnököket, míg a tagokat a gazdasági érdekképviseletek jelölhetik. Ebben mind a hét, az OÉT-ben képviselt (nem agrár) gazdasági érdekképviselettel megállapodtak – fejtette ki Szilágyi János, az MKIK oktatási és képzési igazgatója.

Az együttműködés elősegítésére Országos Szakképzési Együttműködési Bizottságot (OSZEB) hoztak létre, amelyben régiónként valamennyi területi kamara és érdekképviselet részt vesz. E testületnek területi bizottságai is működnek, és a munkamegosztás kérdéseiről döntenek. A feladatokat öt érdekképviselet között osztották meg (IPOSZ, KISOSZ, OKISZ, MGYOSZ, VOSZ), s április 1-je óta 700 vizsgaelnököt, továbbá 700 tagot delegáltak, valamint – a 16 szakmán felül – 8000 vizsgára küldtek kamarai tagot.

Kevesebb intézmény

A szaktárcával történt megállapodás értelmében a kamarák újabb 11, döntően hiányszakmákhoz tartozó gép-, fémipari és a kereskedőszakma szakmai és vizsgakövetelmény-rendszerének gondozását kapták meg, továbbá az előző 16 szakmában a területi kamarák szervezhetik és bonyolíthatják le a Szakma Kiváló Tanulója versenyt.

Szintén a megállapodás része, hogy a területi kamarák – a regionális munkaügyi központokkal együttműködve – ellenőrizzék a felnőttképzésben a gyakorlati képzést az OKJ-s szakmákban. Az iskolai gyakorlati képzésben 2007. április 1-jétől teljes körűvé vált a képzőhelyek akkreditációja, amiről a területi kamarák tanúsítványt adnak ki minden, gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet számára. A kamarák célja, hogy 2012-ig a szakképzés a 10. évfolyamon is elindítható legyen, s az adott korosztály 30 százaléka szerezzen szakiskolai végzettséget a jelenlegi 20 helyett.

Mindezt kevesebb intézménnyel kell megoldani. A mai helyzet a "tékozló koldusoké": sok intézmény működik, kevés pénzzel, amelyek az új TISZK-modellhez csatlakozva a csúcstechnológiák oktatását is képesek lesznek megoldani – magyarázta Szilágyi János igazgató. Mindehhez a szakképzési alapból 1,132 milliárd forintra számíthatnak (pályázat útján). Ebből fedezik a ma már 37 ezer tanulószerződés teljes infrastruktúráját, működtetését, a több mint 5000 képzőhely ellenőrzését, valamint akkreditálását. Továbbá évi 12 ezer tanuló szintvizsgáztatását, a vizsgaelnökök és a tagok delegálását, a 16 szakmában regionális és országos szinten megszervezendő, a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, mintegy ezer gyakorlati oktató továbbképzését, a 16+11 szakma vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatát, a feladatbank korszerűsítését, illetve a mesterszakmák uniós egyenértékűségének megteremtését és összehasonlító elemzését.

Az érdekképviseletek a feladatok ellátására 60 millió forintot kapnak, továbbá támogatják két kutatás elvégzését a GVI-nél; az egyik a fiatal pályakezdők sorsának alakulását vizsgálja majd 2000 gazdasági szervezetnél, a másik pedig a szokásos konjunktúraelemzést végzi 3000 cég bevonásával.

A képzés ösztönzése

A szaktárca ösztönözni kívánja, hogy a gazdálkodó szervezetek minél érdekeltebbek legyenek a szak- és továbbképzésben – mondta lapunknak Székely Judit, az SZMM szakállamtitkára.

A szakképzési hozzájárulási törvény (Szht.) ezért úgy rendelkezik, hogy a mikro- és kisvállalkozások saját munkavállalóik képzésére nagyobb részt (60 százalékot) fordíthatnak a szakképzési hozzájárulásból (a többiek csak 33 százalékot). Bővült az elszámolható költségek köre: a tanulószerződéses fiatalok gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggő (eddig sok esetben a képzés akadályának tartott) adminisztrációs költségekre évente elszámolható összeg maximum 15 ezer forint tanulónként, de vállalkozásonként a kötelező minimálbér éves összegét nem haladhatja meg. Az anyagköltségekre a minimálbér éves összegének 20-40 százalékát lehet elszámolni, a tanulói juttatás kötelező minimuma pedig 15-ről 20 százalékra nőtt, míg maximuma 50 százalék, hiányszakma esetén +20 százalék.

A legkisebb vállalkozók legnagyobb érdekképviseletének, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) nemzetközi és oktatási igazgatója, Solti Gábor úgy véli: fontos változások történtek a szakképzés intézményrendszerében (TISZK), ám a működés mechanizmusa még kérdéses. Mivel ilyen szerveződések még nincsenek, nem lehet tudni, hogy a gazdaság szereplői miként érvényesíthetik elképzeléseiket. Az a tény, hogy 1500 fő alatti képzőhelyek nem működhetnek, integrációs kényszert jelent, ám néhány kisebb, de fontos szakma máris jelezte, hogy náluk 700-800 fő a maximum.

Jó irányú változás, hogy a TISZK-ek mögött áll majd egy intézőbizottság vagy testület, amelyben a gazdaság szereplői rész vesznek, de még nem lehet tudni, vajon a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselőinek érdekei egybeesnek-e majd. Egyelőre az is gondot okoz, hogy az egész rendszer regionálisan szervezett, ám az érdekképviseletek többsége ma még megyei szinten működik.

Egyértelműen kedvező változás, hogy a Szakképzési Alap forrásaira most már alanyi jogon is pályázhatnak az érdekképviseletek, ám abban egyelőre nem látszik előrelépés, hogy a 9.-10. osztályból a szakképzés és ne a középiskolák irányába mozduljanak a fiatalok, a fejkvótarendszer ugyanis ez utóbbi felé tereli a tanulókat, a gyakorlati órák száma pedig esetenként még csökkenhet is. Vagyis: történt előrelépés, jó felé, ám ezt a finanszírozásnak is követnie kellene.

Sok múlik a meghozandó végrehajtási rendeleteken, illetve a gyors, határozott korrekciókon, a tanulószerződésekkel kapcsolatos – még mindig túlzott – adminisztráció csökkentésén. Az IPOSZ a 16-ból 7 szakmában delegál vizsgabizottsági tagokat április 1-je óta, s az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli, lenne még mit javítani a kamara ISZIIR információs rendszerén, illetve jó lenne mielőbb bővíteni a szakértői adatbázist, amelybe várják a jelentkezőket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem