×

Szakképzés a munkapiac igényei szerint

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 113. számában (2007. szeptember 15.)
A struktúrájában deformált és hatékonyságában alulteljesítő szakképzési rendszert a gazdaság szereplőinek fokozott bevonásával kívánja átalakítani a kormány. A változásokat serkentő jogszabályi korrekciókkal a munkáltatók is egyetértenek, hozzátéve: a nagyobb szerepkör nagyobb felelősséggel is jár, s rajtuk múlik, mennyire lesznek partnerek. A szakszervezetek szintén erősíteni kívánják a képzéssel kapcsolatos érdekvédelmi munkájukat, szerintük további szabályozási finomításokra lenne szükség.

Az új struktúra a gazdaság érdekeit szolgálja

A kormányprogramban kiemelt figyelmet kapott a szakképzés foglalkoztatáspolitikával összehangolt irányítása – mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára. A deformált képzési struktúrát a gazdaság szereplőinek fokozott bevonásával, igényeik figyelembevételével, a keresletvezéreltség elve alapján szükséges átalakítani. Ennek eredményeként – az elaprózott intézményrendszer átalakításával – az új szerkezetű szakképzés lehetővé teszi a résztvevők számára a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzését és a sikeres elhelyezkedést.

A szak- és felnőttképzési reformjavaslatokban fő elemként a szakképző intézmények és a fenntartói döntések integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok (TISZK) új koncepciója, a pályaválasztás, a pályaorientáció és a pályakövetés rendszerének – a közoktatási törvénnyel összehangolt - kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere szerepelt. A fenntartói döntések integrációjának eredményeként 2010-ig várhatóan a jelenleg csaknem 1400 szakképző intézményt fenntartó 740 önkormányzati és nem önkormányzati szervezet száma 75-80-ra csökken.

A szakképzés-fejlesztési stratégia (2005-2013) végrehajtásához szükséges intézkedéseket tartalmazó 1057/2005. (V. 31.) kormányhatározat kiemelt figyelmet fordít a szakképzés minőségének fejlesztésére, a felhasználók igényeihez jobban igazodó struktúra kialakítására. Költséghatékonyabb szakképzőintézmény-rendszer jön létre, amelynek folyamatos fejlesztését a 2008 végéig bevezetendő pályakövetési rendszer támogatja.

- Továbbfejlesztjük a képzőintézménytől független vizsgarendszert is – tette hozzá a szakállamtitkár. – Ez a szak- és a felnőttképzés összehangolt fejlesztésének koncepciója alapján történik; a törvénymódosítással létrehoztuk a törvényi hátteret a vizsgák ellenőrzésének komplex rendszeréhez. A bemeneti kompetencia szerepének megerősítésével a jelenleg általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, munkaképes, mintegy 970 ezer felnőtt számára válik lehetségessé a szakképesítés megszerzése. A törvénymódosítással megteremtettük a tanárok, szakoktatók, valamint a gazdálkodó szervezetekben gyakorlati képzéssel foglalkozó oktatók szakmai és módszertani továbbképzéséhez a pénzügyi feltételek egy részét is.

A TISZK-ek törvényi szabályozásának átalakításával létrejön egy olyan intézményfenntartói és intézményi hálózat, amelynek feladatellátása regionális szinten koordinált és vezérelt. A szakképzés szervezésének fenntartói szintű együttműködése a szakképzésben jelenleg érintett, mintegy 98 000 tanuló 75-80 százalékának koordinált szakmai oktatásához teremti meg a szervezeti keretet.

A régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) végzik, a szakképzés-fejlesztési források elosztásában meghatározó szereppel bővítve. A regionális munkaerő-piaci igények hatékony érvényesítése érdekében megváltozik az RFKB-k összetétele, a gazdaság szereplőinek részvétele nő, s létrejön a társelnöki funkció, amelyet a gazdasági kamarák képviselője lát el.

A TISZK-ek kialakításának ösztönzése érdekében a szakképzési hozzájárulási törvény szabályai is módosultak. A támogatási rendszerben – a speciális és készségfejlesztő szakiskolák, valamint a felsőfokú szakképzést és gyakorlatigényes alapképzést folytató felsőoktatási intézmények kivételével - csak a TISZK-ek jutnak fejlesztési forrásokhoz (ideértve a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészét is). Továbbá az eddig intézmény részére nyújtott fejlesztési támogatást – az előbbiek kivételével – a TISZK részére nyújtandó támogatás váltja fel, célhoz kötött felhasználási kötelezettséggel. A szabályozás átalakításával, az 1500 fős minimális tanulólétszám előírásával lehetővé válik, hogy a TISZK-ek a regionális szakképzési igények alapján végezzék tevékenységüket.

Bővülő jogosítványok a munkapiac szereplőinek

A legutóbbi törvénymódosítások fő célja a keresletvezérelt és regionálisan koordinált szakképzési rendszer megvalósítása. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény egyik legjelentősebb változása ebből a szempontból, hogy a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokban (RFKB) a gazdaság képviselete és jogosítványa is bővülni fog – értékelte a változásokat Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakképzési igazgatója. A tagok között több mint 50 százalékban vesznek részt a munkaadók, a munkavállalók és a gazdasági kamarák képviselői. A társelnököt is a kamara adja. A testületnek a korábbi javaslattételi jog helyett több területen döntési joga lesz. Például meghatározhatják, hogy az új, legalább 1500 tanulóval rendelkező szakképzési szervezési társulásokban vagy társaságokban a szakképzés milyen irányokban és milyen beiskolázási aránnyal történjék; a képzési alaprészből nyújtott támogatás milyen célokra és milyen intézményekhez kerüljön; javaslatot tehetnek a hiányszakmákra stb.

A kamarák és a gazdasági érdekképviseletek közreműködése is bővül: meghatározott szakképesítéseknél a kamara kéri fel a vizsgaelnököket, s a gazdasági érdekképviseletek delegálhatják a vizsgabizottsági tagokat.

A jogszabályi módosítások részben ösztönzőek, ugyanakkor a kereslet-kínálat összehangolását is szolgálják a hiányszakmák esetén a gazdálkodókat és a tanulókat érintő változások. A tanulószerződéssel a cégeknél gyakorlatot folytató tanulóknak adható ösztöndíj 20 százalékkal több lehet. A gazdálkodóknak is kedvezőbb elszámolási lehetőséget ad a jogszabály e tanulók gyakorlati oktatása esetén.

A munkaadók szerepvállalását hivatott ösztönözni, hogy gazdasági érdekképviseleteik pályázhatnak az MPA képzési alaprészből nyújtandó támogatásokra a szakképzés fejlesztése érdekében végzett programok megvalósításához, vagy a vizsgáztatásban vállalt feladatok végrehajtásához. A tanulók gyakorlati képzését vállaló gazdálkodókat terhelő költségek egyre nagyobb része, a saját dolgozó képzésére fordított összeg nagyobb hányada (kisvállalkozásoknál 60 százaléka) számolható el a kötelezettség terhére. A nagyobb szerepkör ugyanakkor nagyobb felelősséget is ró a munkaadókra, rajtuk múlik, mennyire lesznek partnerek az RFKB-ban, s hogy benyújtják-e valós igényeiket a képzések megszervezése érdekében.

A korrekciók jó irányba mutatnak

A munkavállalók régóta szorgalmazzák, hogy a szakképzést rendbe kell tenni. A szakképzés a rendszerváltozás nagy vesztese; a korábban jól működő iskolai és gyakorlati szakképzés szétzilálódott, s ez vezetett a mai szakemberhiányhoz. Korszerű szakismeretekre, jó gyakorlati tudást adó képzésre van szükség – hangsúlyozta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. A mostani jogszabály-változtatások jó irányba mutatnak, ilyen például a modulrendszerű képzés és a megfelelő intézményi struktúra hozzárendelése (TISZK-modell). Ami még bizonytalan: miként működik majd az a finanszírozási rendszer, amely a pályázati lehetőséget a fenntartókhoz (többnyire amúgy is forráshiányos önkormányzatokhoz) köti, s nem az iskolákhoz.

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) jog- és feladatkörének kibővítését szintén támogatják a szakszervezetek, mivel megfelelő szerepet kap a munkavállalói oldal – mondta az elnök. A cél az, hogy a finanszírozási és az ellenőrzési döntések minél közelebb legyenek a valódi felhasználóhoz, a régiókban megfelelő információval rendelkezők döntsenek, az igények és a képzések összhangban legyenek, s ennek megfelelően tudják meghatározni a decentralizált alapok hatékony felhasználását. Azt is üdvözlik, hogy a vállalkozásoknál zajló szakképzés/továbbképzés szabályai egyszerűbbé váltak, s hogy a kis- és közepes vállalkozások nagyobb arányban tarthatják maguknál az erre szolgáló forrásokat – a munkaadók és a munkavállalók érdekei ebben egybeesnek. A szakképzés ugyanis – a versenyképesség szempontjából – stratégiai kérdés mindkét oldal számára.

A képzési adókedvezményeket ugyanakkor indokolt lenne visszaállítani; a munka melletti tanulás kedvezményeit ki kellene terjeszteni abban az esetben is, ha a képzés nem feltétlenül a munkaadó érdeke. Az egyéni tanulás ugyanis a munkavállaló versenyképességét szolgálja, s így mindannyiunkét. Lehetséges, hogy ehhez a Munka Törvénykönyvének módosítására lenne szükség – vélekedett Pataky Péter. A saját dolgozók képzésének támogatása szintén jó irányba visz, de lehetne még javítani. Ebben a szakszervezeteknek is van feladatuk: a kollektív szerződéseket ebből a szempontból is át kellene tekinteni, hiszen ezeknek nemcsak a bérekről, hanem a továbbképzésről is szólniuk kell.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem