×

Egy vagy több biztosító?

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 113. számában (2007. szeptember 15.)
Egyre biztosabb, hogy a jelenlegi egybiztosítós rendszert felváltja a több-biztosítós modell az egészségbiztosításban. Bár az erről szóló politikai vita a közvélemény előtt több hónapja zajlik, nemcsak hogy biztosat nem tudni e tekintetben a jövőről, de a körvonalai is igencsak képlékenyek a bevezetendő új rendszernek. A cikket író szakértő a biztosítási rendszer változtatási szándékai mögé tekintve nyújt némi támpontot az érdeklődőknek arról, hogy nagy vonalakban mi várható az egészségbiztosítás átalakításától.

Az egybiztosítós rendszer évtizedei

Magyarország egészségbiztosítási rendszere az 1950-es évek legelejétől úgynevezett egybiztosítós: az egyetlen biztosító 1992-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mely az Egészségbiztosítási Alap (EA) pénzeszközei felett rendelkezik. Az OEP annyiban biztosító, hogy fizet a biztosítottak egészségügyi ellátásáért az egészségügyi rendszer vele szerződésben álló intézményeinek (kórházaknak, rendelőintézeteknek stb.), illetve orvosainak (háziorvosok stb.), annyiban viszont nem, hogy nem feladata sem a biztosítási csomag, sem a járulék mértékének meghatározása, sőt a rendelkezésére álló kapacitásoké sem (melyet egyszer befogadott, azt a továbbiakban is finanszíroznia kell). Ezek ugyanis a törvényhozás, illetve a kormányzat feladatai. Mindezek miatt, de különösen azért, mert esetünkben nincs törekvés a biztosítási díjak és a vállalt kockázatok összehangolására (vagyis nem érvényesítik a biztosítást biztosítássá tevő úgynevezett egyéni egyenértékűség elvét), nem is biztosításról, hanem társadalombiztosításról, s nem biztosítási díjról, hanem járulékról beszélünk.

Több biztosító a múltban, előnyei az érvek sorában

Magyarországon már a rendszerváltás időszakában, az 1980-1990-es évek fordulóján felvetődött, hogy vissza kellene térni az 1945 előtti, illetve közvetlenül az utáni állapotokhoz, amikor több társadalombiztosító létezett, mondván, hogy egyesítésük kommunista erőszak eredménye, az eredeti állapot visszaállítása az ettől való elhatárolódást jelentené. Ráadásul a megszépítő emlékezet szerint a hajdani társadalombiztosítók kiválóan, általános megelégedettségre működtek, újbóli létrehozásuk megoldás lenne gondjainkra, például a hálapénzre, mely – mint egy kormánypárti politikus megjegyezte – a "biztosítók 50-es évekbeli államosítása után jelent meg Magyarországon, és a biztosítók visszatértével fog eltűnni". Ez tételesen nem igaz.

A hálapénz akkor jelent meg, történelmi léptékkel mérve egy pillanat alatt, amikor az 1940-es évek végén – a szocialista társadalomképnek megfelelően – az orvosok fizetését legfeljebb a szakmunkásoké szintjén határozták meg, miközben az orvosok magángyakorlatát, saját rendelő fenntartását erőteljesen korlátozták. Ezt sem az orvostársadalom, sem a társadalom nem fogadta el. A hálapénz – legalábbis eleinte – a (fél)illegális magángyakorlat megfizetése volt. Eltűnésének szükséges, de távolról sem elégséges feltétele, hogy az orvostársadalom megkapja azt az anyagi megbecsülést, melyet a társadalom zöme számukra igazságosnak, méltányosnak tart. Ezt egyszerű mondani, de nehezebb véghezvinni: amilyen könnyű volt a szellemet a palackból kiengedni, éppoly nehéz lesz visszagyömöszölni.

A több biztosító mellett idővel közgazdasági érveket is felsorakoztattak. A legfőbb, hogy az egyetlen biztosító a szocialista korszak állami monopolszervezete, mely verseny híján óhatatlanul elkényelmesedik. A versenytárs nélkül maradt, illetve attól megszabadított monopóliumok csökkenő hatékonysága közgazdasági alaptétel, de magyarázatot kíván, hogy számos fejlett ország állami (monopol) egészségbiztosítási rendszere igencsak irigylésre méltó teljesítményt nyújt, de ahol több biztosító van, versenyük általában ott is meglehetősen korlátozott, sőt egyenesen kizárt.

Így például a hajdani magyar társadalombiztosítók nem álltak versenyben egymással: a munkahely, illetve annak jellege automatikusan eldöntötte, hogy kinek melyikbe kell lépnie. Az OTI volt a munkásoké (kékgallérosok), a MABI a magánalkalmazottaké (fehérgallérosok), az OTBA az állami tisztviselőké, s volt társadalombiztosítója a MÁV-nak, a hajózásban és a szállításban dolgozóknak, és egyes nagyobb munkaadók – részben presztízsszempontból – is fenntartottak ilyen intézményeket.

A biztosítási rendszer Kelet-Európában

A kelet-európai volt szocialista országok közül több-biztosítós rendszerre tért át Csehország és Szlovákia 1993-ban (a munkálatok még az egységes Csehszlovákiában kezdődtek), Lengyelország is kísérletezett, de csak regionális alapon, hogy ennek problémáit tapasztalva később ismét centralizációt hajtson végre.

A több-biztosítós rendszer felvetése

Magyarországon a több biztosító az 1998-ban kormányra került Orbán-kormány programjában szerepelt, de hosszas gondolkodás, vizsgálódás után – a mellette szóló igazán meggyőző érvek hiányában – végül is lekerült a napirendről. Ezt követően a parlamenti pártok közül csupán a Szabad Demokraták Szövetsége programjában szerepelt. A 2002-2006-os ciklus első felében, Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején el is készült egy törvénytervezet, ezt azonban főként politikai, de szakmai okokból is levették a napirendről. (De, szemben, az Orbán-kormánnyal, nem elvetették.) Az új választások után, 2006-ban megalakult második Gyurcsány-kormány programjába a kisebbik kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kényszerítette bele, melynek választási programjában ez hangsúlyosan szerepelt, míg a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választási programja határozottan kiállt az egybiztosítós rendszer megőrzése mellett. A kormányprogramban mindössze annyi olvasható, hogy a "szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítását követően a tapasztalatok birtokában dönt a kormány az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történő megnyitásáról".

A két kormányzópárt közötti viszonyra 2006 második, 2007 első felében erősen rányomta bélyegét a több biztosító ügye, mely kérdésben az SZDSZ mielőbbi kormánydöntést kívánt, míg az MSZP azt egyáltalán nem tartotta sürgősnek, s eleinte joggal hivatkozott a kormány fontosabb teendőire, így a makrogazdasági egyensúly biztosítása érdekében tett megszorító intézkedésekre, sőt az egészségügyi reformlépésekre is. Amikor az igen gyorsan népszerűtlenné vált szabad demokrata Molnár Lajos egészségügyi miniszter 2007. április 4-én lemondott, lépését sok elemző azzal magyarázta, hogy ezzel a tétovázó kormányra, illetve a nagyobbik kormánypártra kívánt nyomást gyakorolni a több biztosító melletti döntés érdekében. Az események ezt követően felgyorsultak. Az SZDSZ vezetői többször nyilvánosan utaltak arra, ha a kormány nem teszi magáévá elképzeléseiket, akkor kilépnek a koalícióból.

Az OEP mint a biztosítók egyike

Először mégis az új egészségügyi miniszter, a volt államtitkár Horváth Ágnes lépett az MSZP felé. Kompromisszumosnak nevezett, az eredeti szabad demokrata javaslatnál némileg "állambarátabb" ötlettel állt elő. Április 18-án, még miniszterjelöltként azt javasolta, hogy ne szűnjön meg az OEP, hanem legyen a biztosítók egyike, melyben bárki éppúgy maradhat, mint egy újonnan alakultba beléphet – ahogy lényegében Szlovákiában történt. (Az SZDSZ programjában az OEP felszámolása szerepelt: azokat, akik a kitűzött határidőig nem lépnek az új forprofit biztosítók valamelyikébe, külön megkérdezésük nélkül automatikuson szétosztják közöttük.) Ezt a megoldást a szakma még az SZDSZ eredeti javaslatához képest is rosszabbnak tartotta, mivel módot ad arra, hogy a biztosítók az átlagosnál alacsonyabb egészségkockázatú tagokat gyűjtsenek, míg az OEP-re maradnának a magasabb egészségkockázatúak, így nagyobb kiadást jelentő személyek.

Regionális biztosítók – osztrák mintára

Az álláspontok nem közeledtek, a frontok megmerevedtek, a vita holtpontra jutott. Ebben a helyzetben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyes, áthidalónak nevezett javaslatával állt elő, melyet a kisebbik koalíciós párt és saját pártjának osztrák mintára regionális biztosítók létrehozását támogató álláspontja közöttiként mutatott be. E szerint piacra léphetnek forprofit biztosítók, de csak az állam mellett kisebbségi tulajdonosként, és regionálisan. A régió lakói automatikusan a regionális biztosítók tagjai lennének. A regionális biztosítók később az egész országra kiterjeszthetnék tevékenységüket, s így alakulna ki idővel a versengő több-biztosítós rendszer.

Ezt követően felgyorsultak az események. Az e témában megkötött koalíciós megállapodás egyebek mellett, de legfőképpen azt tartalmazta, hogy az egészségbiztosítási rendszert több-biztosítóssá alakítják. A kormánypártok rögzítették közös elképzeléseiket a több-biztosítós rendszerről.

Mint legfontosabb, kimondták azt, hogy a koalíció meg kívánja őrizni a nemzeti kockázatközösséget, vagyis nem a biztosítók biztosítottjai fognak elkülönült kockázatközösségeket alkotni, hanem az megmarad országos szinten egységesnek – ahogy ma, egyetlen biztosító esetén is van. Ennek technikája az, hogy a járulékokat továbbra is az APEH szedi be, és továbbra is az Egészségbiztosítási Alapnak továbbítja, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár itt nem nevesített utódszervezete a biztosítók, hivatalos nevük szerint kötelező egészségpénztárak (KEP) között feloszt. Fontos megjegyezni, hogy bár ezt megelőzően és ezt követően az Egészségbiztosítási Alap utódszervezetéről (elnevezése Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap, ENKA) és az OEP megszüntetéséről esik szó (utóbbi helyére lépnének a KEP-ek), e dokumentum EA-ról beszél, és nem ejt szót az OEP utódszervezetéről. Pedig ennek igencsak fontos szerepet szánnak.

Járulékfelosztás

A KEP-ek között a járulékok felosztása korrigált fejkvóta alapján történik. Arról nem esik szó, hogy miként történik a korrekció, de az nyilvánvaló, hogy ennek elsősorban és főként a biztosított életkora, másodsorban neme, harmadsorban krónikus betegségek alapján kell történnie. (Más tényezők is elképzelhetők, de már a krónikus betegségek bevonása is komoly szakmai problémát jelent.) Arról viszont esik szó, hogy a fejkvótakiosztás "megfelel a legszigorúbb transzparenciaszabályoknak". Ez a "legszigorúbb" pusztán annyit jelenthet, hogy a KEP-eknek nyilvánosságra kell hozniuk biztosítottaik számát korcsoportok (nemek, krónikus betegségek stb.) szerint.

A járulékok továbbra is jövedelemarányosak ("aki többet keres, többet is fizet"), mértéküket az Országgyűlés törvényben határozza meg, s az átállás kapcsán nem változik. (Amiből következik, hogy később változhat.)

A KEP-ek szerepe

A KEP-ek ugyanazt, a ma jogszabályban meghatározott alapcsomagot kínálják, kezdetben a maival megegyezőt. Az alapcsomagot később azonban nem jogszabály határozza meg, hanem az OEP utódszervezete, mely rendszeresen felülvizsgálja a gyógyítóeljárások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatását, illetve a minőségi követelményeket. Ezzel az OEP utódszervezete olyan (lényegében jogszabályalkotó) hatáskört kap, amit az OEP megközelítően sem kapott meg. A dokumentum e tevékenység kapcsán csupán annyit mond, hogy a rendszeres felülvizsgálatnak az "érdekelt szervezetekkel történő konzultáción is" alapulnia kell, aminek során a biztosítók jól felfogott érdekükben bizonnyal nyomást fognak gyakorolni az alapcsomag szűkítése érdekében.

A KEP mint gazdasági társaság

A kötelező egészségpénztár gazdasági társaság, melynek 51 százaléka az állam kezében marad. (Nem derül ki, hogy ez csak a szavazati jogot, vagy a részvényhányadot is jelenti, sőt az is csak valószínűsíthető, hogy részvénytársaságokról van szó.)

A KEP-ek száma, alapításuk feltétele

A KEP-ek pontos száma nem eldöntött, de legalább öt, és nem több nyolcnál. Alapításukra akkor kerül sor, ha "külső szakmai, stratégiai befektetők vállalják az alapítási jog megszerzésére kiírt nemzetközi pályázat feltételeit, és a pályázati folyamatban a részvételi jogosultságot nyílt versenyeztetési folyamatban megszerzik. Ebből a megfogalmazásból nem derül ki egyértelműen, hogy a (magán)befektetők végül is mit szereznek meg. A "részvételi jogosultság" mindenesetre arra utal, hogy itt koncesszió elnyeréséről van szó, amit erősít az "ellenérték" kifejezés használata, mivel ezt az "ellátórendszer fejlesztésére, illetve a garanciális tőkealap fedezetére fordítjuk". Vagyis nem a KEP-ek fordítják, hanem "mi", azaz a kormány, ahová a koncessziós díjak befolynak.

Másik, a koncessziós értelmezésnek ellentmondó értelmezés szerint a (magán)befektetők az állammal együtt társalapítók (s a társalapítás jogát nyerik el), akik lerakják az alaptőke 49 százalékát, s a versenyeztetésük célja, hogy a névértéknél több pénz kerüljön az induló KEP-ekbe. Azonban nagyon életszerűtlen, hogy a KEP-ek az alaptőkét az ellátórendszer fejlesztésére költenék – miért tenné ezt egy szolgáltatásvásárló? -, ellenben az állam az alaptőke egy részének tartalékolását előírhatja. (Az alaptőke ezenfelüli részét a humán- és informatikai infrastruktúra kiépítésére kell fordítaniuk.) Ezt az olvasatot erősíti az a kitétel, hogy a kisebbségi tulajdonosnak nincs automatikus (értsd: a KEP alapszabályába foglalt) joga a többségi tulajdonrész kivásárlására. Koncesszió esetén a kivásárlásról szólni értelmetlen, a koncesszió idővel lejár. Mindenesetre a dokumentum nem zárja ki, hogy a (magán)befektető(k) - ahogy az SZDSZ eredeti programjában szerepelt – a KEP-ek kizárólagos tulajdonosai legyenek.

Az állam tulajdonosi jogosítványai

Az alaptőkében megmutatkozó szerény állami túlsúly (51 százalék) biztosította tulajdonosi jogosítvány arra szolgál, hogy a "köztulajdonos hatékony eszközökkel rendelkezzen az ellátás garanciáit, az átmenet folytonosságát és a szolidaritás érvényesítését illetően". A magánbefektetőkre vár, hogy biztosítsák a "működés dinamizmusát, javíthassák szakszerűségét, járuljanak hozzá a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez és fenntartásához". A forprofit-tulajdonosok természetesen profitra tartanak igényt, de azt a törvény – szemben a működési költségekkel (beleértve a reklámköltségeket) – nem korlátozná felülről.

A pénztárak osztaléka

A melléklet szerint "Világos és nyilvános elvek szabályozzák a pénztárak osztalékát, az eredmény felhasználását, az eredményből való fejlesztés kötelezettségeit". A "nyilvános" szó azt sejteti, hogy a kérdést nem jogszabályban kívánják rendezni (a jogszabály ugyanis sui generis nyilvános), s a "fejlesztési kötelezettség" kitétel sem érthető: a pénztárnak önmagát kell fejlesztenie, erre elsősorban a működési költség szolgál. Egy pénztár aligha kötelezhető arra, hogy egészségügyi szolgáltatónak – mintegy adományként – fejlesztési célra pénzt adjon, hacsak nem kölcsön. A pénztáraknak joguk lenne tagjaiknak kiegészítő biztosítást kínálni.

Az egészségpénztárak garanciális alaptőkéje

A koalíciós megállapodás nem határozza meg, hogy kötelező egészségpénztár mekkora alaptőkével hozható létre. Az állam mindenesetre abban lesz érdekelt, hogy ez túlzottan magas összeg ne legyen, mivel ez számára is készpénzfizetési kötelezettséget jelent. (Bank, biztosító stb. alapítása csak készpénzzel történhet, apport nem lehetséges.) Viszont ahhoz, hogy az ezermilliárd feletti éves kiadás likviditási nehézségek nélkül teljesíthető legyen (jelenleg az államkincstár nyújt szükség esetén likviditási hitelt az OEP-nek), és az esetleges túlkiadásoknak is legyen fedezet, legalább a fenti összeg tizedét, de inkább ennél többet kell a garanciális tőkealapba helyezni. Az összes KEP alaptőkéje pedig ennek legalább a kétszerese kell legyen.

A garanciális tőkealapról semmi nem tudható, de a megfogalmazás alapján arra következtethetünk, hogy ez egy darab intézmény, ahová a KEP-ek befizetést teljesítenek, és nem a KEP-ek "belső" tartalékképzési kötelezettsége, mint a biztosítók esetén.

A dokumentum mindenesetre nem csupán a rendszer biztonságos működése szempontjából tulajdonít jelentőséget a garanciális tőkealapnak, hanem amiatt is, hogy így a "konvergenciaprogramban vállaltak szerint ezzel is biztosítjuk a KEP-ek költségvetéstől való elkülönítését és önállóságát". Ez nem egyéb, mint makrogazdasági csúsztatás, mivel az EA nem tervezett hiánya az utóbbi évtizedben szinte kizárólag a gyógyszerkasszának (és jóval kisebb mértékben a gyógyászatisegédeszköz-kasszának) volt köszönhető. A tervezett hiányt pedig a kormánypolitika 2002-től a rendkívüli (azóta jórészt visszavett) béremelésekkel és az egészségügyi hozzájárulás csökkentésével idézte elő. A költségvetéstől való elkülönülést ugyan biztosíthatja, ha nem az államháztartás hiányában, hanem a garanciális tőkealap tőkéjének csökkenésében mutatkozik meg az esetleges hiány, de ezt már a következő évben járulékemeléssel, vagy – s ez sokkal valószínűbb – a szolgáltatások csökkentésével billentik helyre. A látszatok különbözhetnek, de a valóság marad.

Tagtoborzás

A kötelező egészségpénztárak a szükséges jogszabályok elfogadása után az ország egész területén megkezdhetik a tagtoborzást és az egészségügyi szolgáltatókkal a szerződéskötést. Mivel az OEP mai formájában megszűnik, és – szemben az SZDSZ első kompromisszumos javaslatával – nem alakul a versengő biztosítók egyikévé, ezért megoldást kell találni az egyetlen KEP-be sem belépők tagságára. A melléklet szerint az új egészségbiztosítási rendszert létrehozó "törvényben meghatározott időszakot követően (6-12 hónap) a pénztárak egy nyilvános sorsolás keretében összepárosításra kerülnek területi egységekkel úgy, hogy az ország teljes területét egyszeresen lefedjék". Vagyis aki nem lép önként pénztárba, azt a "területi egység" összes hasonló lakójával együtt egy pénztárba léptetik. Ez egyrészt abban különbözik a Gyurcsány-féle áthidaló javaslattól, hogy a pénztárak rendelkezésére áll egy meghatározott időszak, amikor tagokat toborozhatnak, s csak ez után történik meg a területi egységek szétosztása a biztosítók között, másrészt pedig itt nem régióról van szó. Hogy a melléklet mit ért "területi egység" alatt, nem tudni, de logikusan ez nem lehet kisebb, illetve más, mint a kistérség. A kistérségek száma jelenleg 167. Gondot okoz viszont, hogy Budapest egyetlen kistérségnek számít.

A KEP-ek 2009. január 1-jén kezdenék meg működésüket, s ebben az időpontban szűnne meg az OEP, illetve jönne létre más feladatkörrel utódszervezete.

Kételyek és kérdések

Hogy a fenti modell mennyire elnagyolt, sőt sok szakértő szerint egyenesen működésképtelen, az a piacra lépést fontolgató üzleti biztosítók kérdéseiből kiderül, akik megnyugtató választ várnak az egészségügyi kormányzattól, sőt a miniszterelnöktől. Legfőképpen arra várnak választ, hogy miként tudnak veszteség nélkül kivonulni, ha nem találják meg üzleti számításaikat. Aggályaikat fokozza az ellenzék vezető erejének azon egyértelmű kijelentése, hogy 2010-ben esetlegesen kormányra kerülve visszaállítja az egybiztosítós rendszert.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem