×

Régi-új konstrukciók a foglalkoztatás bővítéséért

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 112. számában (2007. július 13.)
Bár az álláshelyek megőrzésére és újabbak létrehozására vannak megpályázható források, ennél többre lenne szükség a foglalkoztatás érdemi bővítéséhez. Viszonylag jól és zökkenőmentesen működnek a beruházások támogatását szolgáló konstrukciók, viszont gyakori probléma, hogy a pályázók túlvállalják magukat; rosszul mérik fel a lehetőségeiket és a piaci szükségleteket. A munkáltatók szerint a támogatásoknak a tartós foglalkoztatást kell segíteniük. A munkavállalók úgy vélik: kitörést jelenthet a távmunka.

Források a helyi igények szerint

Pető Sándor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) vezető főtanácsosa népszerűnek és sikeresnek ítéli a helyi programokhoz kapcsolódó beruházások támogatását. A források elosztásában – a helyi igényeket, a regionális munkaügyi központok és a tanácsok javaslatait figyelembe véve – végül a miniszter dönt: alapelv, hogy akiket kiválasztanak, azok a kért teljes összeget megkapják. A tapasztalatok szerint a legtöbb gond a túlzott vállalásokkal, a 120-150 százalékos fedezet, illetve az önrész előteremtésével van.

A pályázatok szinte rutinszerűen készülnek, a jelentkezők jól ismerik a menetrendet, s a helyi munkaügyi központok is minden segítséget megadnak. Gondok persze adódnak, például a fedezet ügyében, ami lehet banki, illetve ingatlan. Sokan nem tudják, hogy lakás céljára szolgáló ingatlant nem lehet felajánlani. Ugyanilyen kérdés az önrész is; hiába a megszabott legalább 25 százalék, vannak, akik úgy kérik a támogatást, hogy annak csak tíz százalékát tudják hozzátenni, így viszont a pályázat eleve érvénytelen – sorol néhány gyakorlati problémát Pető Sándor. Mindezek ellenére az öt éve működő rendszer jó; mind a tartalma, mind a megpályázható forrás mértéke is megközelítőleg ugyanaz.

A tavalyi mintegy 1,8 milliárd forintos központi keretet 2,3 milliárdra sikerült kiegészíteni a decentralizált forrásokból, de még ez is kevés. Az alapkeretből kimaradó pályázók igényeire a helyi munkaügyi központok tehetnek felajánlásokat; tavaly 19 megyéből nyolcan jelezték, hogy el tudnak különíteni pénzeket. Egyes területeken egyáltalán nem jutott erre a célra, de például Borsodban 100 százalékban kiegyenlítették a forrásigényeket. Területenként változó az is, hogy a beruházások milyen arányban jönnek létre e támogatásból; a hátrányos régióknál nagyobb, míg másutt kisebb az állami rész. A közép-magyarországi régióban, Budapesten a munkahelyi fejlesztések 25 százalékos támogatással valósultak meg, vagyis százmilliós invesztícióból 25 milliót fizetett a költségvetés. Másutt ez az arány a 65 százalékot is eléri. A pályázati pénzek 90-95 százaléka kis- és középvállalkozásokhoz kerül; a nyertes pályázók fele az előbbi, 15 százaléka az utóbbi csoportból kerül ki.

A foglalkoztatás bővítését segítő 1,8 milliárdos központi keretből tavaly a cégek saját, mintegy 3-4 ezres létszámukon felül még 2200 új munkahelyet hoztak létre. A forrást bármely vállalkozás kérheti, amely legalább öt állás létrehozására vállal kötelezettséget. Lényeges, hogy a pénz nem bértámogatás, hanem tárgyi eszközök, műszerek, különböző berendezések vásárlásához használható, valamint új építésű rendszerek teljes és bizonyos immateriális javak egy részének költségeihez adhat fedezetet. A program elsősorban a hátrányos helyzetű régiókat részesíti előnyben. A területfejlesztési jogszabály a hátrányos és a leghátrányosabb területeket is kijelöli. Kilencven kistérség van nevesítve, a hét régióból pedig négyet jelöltek meg a jogalkotók. A többihez képest elmaradott országrészek Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, illetve Dél-Dunántúl, ahol elsősorban az aprófalvas települések miatt nehéz az előrelépés. Ezek azok a területek, ahol a munkahelyenkénti 800 ezer forinton kívül plusztámogatás is adható. Igaz, itt nehezebb előteremteni a minimális önrészt.

Főszabály, hogy a támogatott beruházást követő kilencven napon belül be kell tölteni a szerződésben előre – szakmánként megszabott – álláshelyeket. Egy projektre legfeljebb 80 millió forint adható, ha a vállalkozás hátrányos helyzetű térségben van. Az összeg megduplázható, s újabb 100 millióval bővülhet, ha a fejlesztéssel legalább 300 új állás létesül.

A pályázatok sorsáról - különböző szempontok szerint – a miniszter dönt. A kritériumok sorába tartozik, hogy hány új álláshelyet ígér a jelentkező, hátrányos térségről van-e szó, ígér-e elhelyezkedést munka nélküli álláskeresőknek, foglalkoztat-e pályakezdőket. A leggyakoribb hiba, hogy a pályázók túlvállalják magukat, rosszul mérik fel a lehetőségeiket és a piaci szükségleteket – mondja a tárca szakembere, aki szerint mindezek ellenére a program jól működik, a cégek körében népszerű; évről évre várják a kiírást.

Támogatással a tartós foglalkoztatást kell segíteni

Az álláshelyek védelmét és létrehozását szolgáló támogatások elosztásakor szigorúan gazdasági és nem szociális szempontoknak kell érvényesülniük – fejtette ki lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A munkahelyteremtésre szánt pénzeknek olyan helyre kell kerülniük, ahol a tartós foglalkoztatást hosszú távon segíthetik, illetve ahol reális piaci igény van a vállalkozás tevékenységére, vagyis a befektetett pénz kifizetődő. A Munkaerő-piaci Alap, valamint az ehhez kapcsolódó források elsősorban nem szociális célokra fordítandók, még ha a biztos munkahelyek nyilván e téren is segítenek – fogalmazott a főtitkár, aki szerint még élesebb a vita és több a bírálat a munkahelyek megóvását érintően.

Ha adott régióban válsághelyzet van, akkor átmenetileg a munkáltató is a fennmaradásáért küzd. A források elosztásakor minden szereplő véleménye fontos, azonban reális üzleti tervre van szükség, s arra, hogy a kedvezményezett legalább kétszer annyi időre vállalja az alkalmazottak foglalkoztatását, mint amennyire a támogatást kapta. Ugyanakkor az is mérlegelési szempont, hogy az elnyert források minél több tartósan állástalannak, roma származásúnak vagy szociálisan hátrányos helyzetűnek jelentsenek segítséget. Ekkor tehát napirendre kerülnek a szociális szempontok. Persze figyelembe kell venni azt is, hogy adott helyen milyenek a közlekedési viszonyok, s ennek tükrében milyen mobilitás várható a munkavállalóktól. A lehető legjobban körül kell járni, hogy a támogatott meg tud-e kapaszkodni, s esetleg egy év múlva nem jelenik-e meg újabb igénnyel, ismét pénzt remélve. Éppen ezért jobban építeni kellene a helyi önkormányzatok véleményére, mert helyben látható leginkább, hogy milyen foglalkoztatási feszültségek vannak.

A szigorú mérlegelés közös érdek, hiszen közpénzről kell dönteni, s azt minél hatékonyabban felhasználni. Még ha túlzottan körültekintőnek is tűnik a bizottság, ez nem "vaskalaposság": egyszerűen racionális döntésekre van szükség. Amint a döntéshozók választása szubjektív, a források könnyen kerülhetnek olyan helyre, ahol valójában nem lesz hatékony a ráfordítás. Vannak területek, ahol célszerű segíteni, viszont fontos lenne a támogatásokat integráltan kezelni: vagyis összesíteni valamennyi programot. Ebből látható lenne, hová kerülhetnek más forrásokból is pénzek – mondja Dávid Ferenc.

Kitörést jelenthet a távmunka

Pék Zsolt, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) foglalkoztatáspolitikai ügyvivője szerint bár a központi keretek messze nem elégítik ki a munkahelyteremtő forrásokra pályázók igényeit, azonban regionális szinten, a térségi centrumok – saját keretükből – igyekeznek kiegészíteni a hiányzó forrásokat. A jelentkezőknek immár nemigen okoz gondot a beadványok elkészítése, nemegyszer profi pályázatírókkal készíttetik az anyagot. Fontos a helyi központok szerepe, illetve hogy a cégek olyan fejlesztésekre pályázzanak, amelyekre a térségben valóban igény van; az üzleti terv ne "lógjon a levegőben", s a tevékenység hiánypótló legyen a munkaerőpiacon. A legfőbb választási elv, hogy a fejlesztés milyen hatással van a foglalkoztatásra, azaz a beruházás ne csak egyszeri, "gyarmati munkahelyet", vagyis ideiglenes lehetőséget teremtsen, hanem hosszú távú megélhetést az ott lakóknak.

A pénz felhasználását folyamatosan ellenőrzik, s azt is, valóban teljesülnek-e a szerződésben megszabott feltételek. Pék Zsolt szerint a jól képzett munkaerőt nehéz megtalálni. Sokszor hiába a megfelelő bér, a kiváló munkahelyi feltételek, vannak térségek, ahol képtelenség kvalifikált szakembereket találni, s valóban minőségi szakmunkát kínálni.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány indított egy kísérleti programot, amelyben feltérképezte a minőségi munka lehetőségét. Ennek alapján indulhat az országos kezdeményezés, amelynek lényege az úgynevezett magas értéket termelő vállalkozások támogatása is. Tavaly például 31 ilyen kérelem érkezett, mintegy 823 millió forintra, ebből 29 pályázónak összesen 608 millió forint jutott. Ez a pénz többféleképpen segíthet a munkaadóknak. Egyrészt abban, hogy ha szorult helyzetbe kerülnek – s csak elbocsátásokkal tudnák elkerülni a csődöt –, ne legyen szükség kényszerintézkedésekre, hanem e támogatással átvészeljék a kritikus időszakot. De eszköz lehet ahhoz is, hogy menthetetlen helyzetben - legalább időlegesen – fenntartható legyen a munkahely addig, míg a munkavállalók jövője rendeződik. Ehhez egy-egy álláshelyre lényegesen kisebb összeg is elég: a tavalyi keretből például 2400 munkahely megóvását tette lehetővé e támogatási forma – mondja az ügyvivő, aki szerint a távmunka bővítése jelenthetne újabb kitörési pontot a magyar foglalkoztatásban, amely azonban egyelőre csupán 2-3 százalékban van jelen.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 13.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem