A Cst. módosítása indokolttá tette a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) felmondási védelemre vonatkozó szabályainak módosítását is, részben a két törvény közötti koherencia megteremtése miatt, részben az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése érdekében. Erre tekintettel módosította a 2005. évi CLIV. törvény egyebek mellett az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének e) pontját akként, hogy "a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt." A korábban hatályos szabályok alapján a munkahelyére visszatérő, fizetési szabadságát megszakító szülő indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerülhetett volna a fizetési szabadságát meg nem szakító, gyermekét nevelő szülőhöz képest, hiszen míg a gyermekgondozás mellett munkát nem vállaló szülő munkaviszonyát a munkáltató nem szüntethette meg, ezzel szemben a gyermeke gondozása mellett munkát vállaló szülő a munkahelyére történő visszatérést követően – jogszabály-módosítás hiányában – akár azonnal is elbocsátható lett volna. Az alkotmányos szabályozás érdekében tehát elengedhetetlen volt a gyermekgondozás mellett munkát vállaló szülők részére ugyanazt a munkajogi védelmet biztosítani, mint ami a fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő szülők részére biztosított.
Megszűnt munkakör
Gyakorlati kérdés, hogy munkáltatói rendes felmondással megszüntethető-e annak a fizetés nélküli szabadságát megszakító munkavállalónak a munkaviszonya, aki gyermekgondozási segélyben részesül, a gyermekgondozási segélyre való jogosultsága megszűnését megelőzően munkára jelentkezik, ám munkaköre, beosztása, szervezeti egysége vagy maga a szervezet időközben már megszűnt. Attól függően, hogy a munkakör, "beosztás", a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység vagy a munkáltató szűnt-e meg, a hatályos munkajogi szabályok alapján a következő módon kell eljárni:
Amennyiben a munkavállaló munkaköre a gyermekgondozás alatt megszűnt, az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felmondási védelem miatt a munkavállaló munkaviszonyát nem lehet megszüntetni a gyermeke hároméves koráig.
Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetében más munkakör felajánlására vonatkozó kötelezettsége nincs a munkáltatónak, azonban ha nincs olyan munkakör, amelyet a munkavállaló számára fel tudna ajánlani, és amely tekintetében a munkavállaló egyetértésével munkakör módosítására kerülne sor, álláspontunk szerint ez olyan, a munkáltató működési körében felmerülő oknak minősül, amely megalapozza az Mt. 151. §-ának (4) bekezdése szerinti állásidőre járó személyi alapbérre való jogosultságot.
Szervezeti egység megszűnése
Amennyiben a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység megszűnt, az a munkakör is megszűnt, amelyben a munkavállalót foglalkoztatták. Ebben az esetben az előzőek szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha az a szervezeti egység, amely a munkavállalót foglalkoztatta, nem szűnt meg, hanem átszervezés következtében részben vagy egészen beolvadt a munkáltató más szervezeti egységébe, és ez az átszervezés nem érintette a munkavállaló munkakörét, akkor a munkavállalót – amennyiben munkára jelentkezik - foglalkoztatni kell. Az Mt. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel kell megállapítani a munkába lépés napját. A visszatérést követő harminc napon belül ki kell adni a munkavállaló részére az Mt. 132. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja szerint járó szabadságot. Abban az esetben, ha a beolvadást eredményező átszervezés folytán a fizetés nélküli szabadságát megszakító munkavállaló munkaköre megszűnt, úgy az 1. pontban foglaltak szerint kell eljárni.
Vezetői megbízás
A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó vezetői megbízás adott vezetői munkakör ellátására szól. A vezetői megbízás tehát nem válik el a munkakörtől, ezért az Mt. vonatkozásában nem értelmezhető a vezetői megbízás visszavonása úgy, hogy a munkakör nem szűnik meg, a vezetői munkakör a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg szűnik meg. A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt – a munkavállaló védettsége miatt – a munkaviszony nem szüntethető meg. Amennyiben a munkavállaló a gyermek egyéves korának betöltését követően munkavégzési szándékát jelzi, úgy őt a munkáltató foglalkoztatni köteles. Az Mt. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel kell megállapítani a munkába állás napját. A visszatérést követő harminc napon belül egyebekben ki kell adni a munkavállaló részére az Mt. 132. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja szerint járó szabadságot.
A munkáltató megszűnésének hatása attól függ, hogy a munkáltató jogutód nélkül vagy jogutóddal szűnik-e meg.
Jogutód nélküli megszűnés
Jogutód nélküli megszűnés esetén a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató megszűnésének a bíróság által történő megállapítása napján szűnik meg az Mt. 86/B. §-ának b) pontja alapján. Attól függően, hogy a munkáltató felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll-e, és a felszámoló, illetve a végelszámoló döntéséből eredően folyik-e a munka a munkavállaló szervezeti egységénél, vagy az – átszervezés folytán - megszüntetésre került-e, a visszatérő munkavállaló foglalkoztatása a következőképpen alakul:
Amennyiben a munkáltatónál a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás során az adott szervezeti egységnél folyik a munkavégzés, és a munkavállaló munkaköre nem szűnt meg, a munkáltató köteles fogadni a visszatérő munkavállalót. Az Mt. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre kell megállapítani a munkába való visszatérés időpontját, és a visszatérést követő harminc napon belül ki kell adni a munkavállaló részére az Mt. 132. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja szerint járó szabadságot.
Ha a munkavállaló munkakörét a felszámolási vagy végelszámolási eljárás során megszüntették, ez a munkavállaló munkaviszonyát nem érinti, mivel felmondási védelem alatt áll. Ebben az esetben – ha a munkáltató nem tud olyan másik munkakört felajánlani, amely a munkavállaló végzettségére, személyi és családi körülményeire nézve nem jár aránytalan teherrel – a munkaviszony a munkáltató megszűnésének a bíróság által történő megállapítása napján szűnik meg az Mt. 86/B. §-ának b) pontja alapján. Ha van olyan másik betöltetlen munkakör, amit a munkavállaló elfogad, akkor a munkába való visszatérés napját – a felek együttműködési kötelezettségére figyelemmel – megállapítják, és a munkavállaló visszatér dolgozni. Ebben az esetben – tekintettel arra, hogy visszatérésétől kezdődően munkavégzési kötelezettsége van – a munkáltató későbbi időpontban történő jogutód nélküli megszűnése esetére az Mt. 86/A. §-a alapján járni fog számára a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeg.
Megszűnés jogutódlással
Jogutóddal történő megszűnés esetén az Mt. 85/A-85/B. §-aiban foglaltak alkalmazandók. Ebben az esetben a munkaviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek változatlanul maradnak fenn. A felmondási tilalom miatt a jogutód munkáltató nem szüntetheti meg a védettség fennállásának időtartama alatt a munkaviszonyt. Arra lehetősége van a munkáltatónak, hogy a munkaszervezetet átszervezze; attól függően, hogy a munkavállaló munkaköre az átszervezés következtében megmarad-e, az 1. pontban foglaltak szerint kell eljárni, illetve fogadni kell a munkavégzésre jelentkező munkavállalót.
Változás a munkáltató személyében
Ha az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak, vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató átadott szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik, és az új munkáltatónál – amennyiben a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul – vele közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni. Ebben az esetben - amennyiben a fizetés nélküli szabadságát megszakítja, és munkára jelentkezik - őt a munkáltatónak foglalkoztatnia kell. A szabadság kiadását követően őt a munkáltató munkával ellátni köteles.
Ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a munkavállaló számára a 95. §-ának (2)–(4) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 88. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet – megfizetni.
Ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények rendelkezései alapján az érintett munkavállalóval nem létesíthet közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyt, a munkaviszony megszűnése tekintetében az előbb említett rendelkezéseket kell alkalmazni.
