×

Részmunkaidős foglalkoztatás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 110. számában (2007. május 14.)
Miért előnyös a munkavállalókat részmunkaidőben foglalkoztatni? Mely társadalmi csoportoknál a legnagyobb az igény az ilyen típusú foglalkoztatásra? Milyen eltérő szabályokat kell alkalmazni a részmunkaidőben foglalkoztatottakra? Az alábbi cikk egyebek mellett ezekre a kérdésekre kíván választ nyújtani.

A részmunkaidőben történő foglalkoztatás elterjedésének szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai jelentősége van. Ezen új típusú munkaviszonynak köszönhetően egyes társadalmi csoportoknak (nők, munkanélküliek, nyugdíjasok, diákok stb.) ugyanis lehetősége nyílik arra, hogy a munka világába visszakerüljenek, illetve újra beilleszkedjenek.

A részmunkaidős foglalkoztatás meghatározása

Részmunkaidős foglalkoztatásról beszélünk, amikor a munkavállaló napi nyolc óra helyett négy vagy hat órát dolgozik. Részmunkaidős foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a munkaadó és a munkavállaló erről a munkaszerződésben külön megállapodik (ki kell térni arra is, hogy a foglalkoztatás napi, heti vagy havi hány órában történik). A napi munkaidő a részmunkaidős foglalkoztatásnál sem lehet négy óránál rövidebb.

A részmunkaidőben foglalkoztatott pénzbeli és természetbeni juttatásai

Gyakori kérdés, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló milyen eltérő juttatásokra jogosult a teljes munkaidőben foglalkoztatottakhoz képest. Főszabály szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásoknál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze. Amennyiben a juttatás a munkaidő mértékével összefügg, akkor a részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai arányosan csak annyival lehetnek alacsonyabbak, amennyivel rövidebb időben történik foglalkoztatásuk. Ha pedig a juttatás nem függ össze a munkaidő mértékével, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat ugyanazon jogosultságok illetik meg, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény értelmében továbbá nem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidőben foglalkoztatottakat más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest.

A különböző juttatások elemzésénél külön kell vizsgálni a pénzbeli juttatásokat (személyi alapbért) és a természetbeni juttatásokat.

A részmunkaidős személyi alapbére

A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a munkavállaló személyi alapbére arányosan alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. A személyi alapbér esetében tehát alkalmazandó az időarányosság elve.

A részmunkaidős természetbeni juttatásai

A személyi alapbérrel kapcsolatos szabályozással ellentétben más elvek érvényesülnek a természetbeni juttatások esetén.

A részmunkaidős munkavállalókat általában az időarányosság elvétől függetlenül illetik meg a költségtérítések. A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó juttatások a részmunkaidős munkavállalót a munkáltató döntése szerint illetik meg.

Utazási költségtérítés, étkezési utalvány, pótlékok, védőszemüveg

A gyakorlatban vitás kérdés, hogy például az utazási költségtérítés, az étkezési utalvány, egyes pótlékok, a védőszemüveg juttatása során a juttatásra való jogosultság mértéke a munkaidő mértékével mely esetekben függ össze. Vagyis – ha a felek eltérően nem állapodtak meg – a munkavállalót a pénzbeli vagy természetbeni juttatások milyen esetekben illetik meg időarányosan, és mely esetekben a teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal azonos mértékben. Bár álláspontom szerint a természetbeni juttatások terén az időarányosság elvét jogszerűen alkalmazhatja a foglalkoztató, általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók nem tesznek különbséget a részmunkaidőben és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak között a természetbeni juttatások terén.

Ruházati költségtérítés

A ruházati költségtérítés (támogatás) tekintetében különböző a megítélés aszerint, hogy a munkáltató által adható, vagy a törvény alapján kötelezően járó juttatásról van-e szó. Az első esetben az előbbiek szerint megkülönböztetett megítélés jellemzi a joggyakorlatot. A másik esetről az Mt. rendelkezik: ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruháról köteles gondoskodni. Ez a rendelkezés az összes munkavállalóra kell, hogy vonatkozzon. Lehetséges azonban olyan szabályozás vagy megállapodás is, amely a munkaidőben töltött időhöz képest a munkaruha ún. kihordási idejét az átlagoshoz képest hosszabb időtartamban állapítja meg. Ebben az esetben már lehetséges a munkaidő mértéke szerinti arányosítás.

Szabadság kiadása

A bíróság egyértelmű álláspontot dolgozott ki a szabadnapok tárgyában. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása alapján a szabadnapok meghatározásánál nem alkalmazandó az időarányosság elve. Az állásfoglalás alapján, amennyiben a munkavállaló a hétnek az általános munkaidő-beosztás szerint minden munkanapján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti a részmunkaidőben foglalkoztatottat, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat. A szabadnapok megváltása esetén azonban a távolléti díj a munkaidővel arányosan jár (például a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatottat egy szabadnapra is csak négyórás távolléti díj illeti meg).

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése

Annak ellenére, hogy ez a munkavállaló-barát típusú foglalkoztatás hazánkban is egyre elterjedtebb, az uniós átlagot még nem értük el. A részmunkaidős foglalkoztatási forma szélesebb körű elterjesztése érdekében a közelmúltban megváltoztak az erre vonatkozó szabályok. Amennyiben a munkavállaló részmunkaidőre (vagy abból vissza) történő áttérés miatt kéri a munkaszerződés módosítását, a munkaadónak erről 15 napon belül döntenie kell, és döntéséről írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni. A kérelmet a munkáltató azonban nem köteles elfogadni, döntése során mérlegelheti, hogy az mennyire szolgálja az érdekét, vagy a munkakör ellátása megoldható-e részmunkaidőben. A részmunkaidős foglalkoztatást az állam is ösztönzi, ugyanis ilyen típusú foglalkoztatás esetén támogatás nyújtható a Munkaerő-piaci Alapból.

Költségcsökkentés részmunkaidős foglalkoztatással

A munkáltatók sajnos gyakran költségcsökkentés miatt választják ezt a foglalkoztatási formát, előfordul, hogy e miatt színlelt részmunkaidő munkaszerződéseket is kötnek a felek, valójában azonban a munkavállaló napi nyolc órában végez munkát. A 2007. január 1-jétől megállapított havi 65 500 forint minimálbér ugyanis kizárólag teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozik. A járulékfizetési kötelezettség is alacsonyabb részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, ugyanis a munkáltató a minimum-járulékalap (amely 2007. január 1-jétől 131 000 forint) arányos része után köteles a járulékot megfizetni.

Felhívjuk azonban a munkavállalók és munkaadók figyelmét, hogy amennyiben a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismerésekor az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság arányosan fogja a biztosított munkanapokat elismerni, tehát egy munkanapot nem fog egy szolgálati napnak elfogadni.

Részmunkaidős foglalkoztatás az Unióban

A részmunkaidőben történő foglalkoztatás az Európai Unió többi országaiban elterjedtebb, mint Magyarországon, az Egyesült Királyságban például a munkahelyek 60 százalékánál létezik. Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, összlétszámuk körülbelül 150 000 fő. Az Európai Unió által végzett tanulmány szerint az utóbbi 15 évben 13 százalékról 18 százalékra nőtt az arányuk. A részmunkaidőben foglalkoztatottak többsége - európai uniós szinten nő – általában gyesről visszatérő kismama. A növekvő állami támogatásoknak köszönhetően, remélhetőleg a közeljövőben ez a típusú foglalkoztatás elterjedtebb lesz hazánkban is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem