Vállalati pénzügyek
A vállalkozások irányításának központi része a pénzügyi döntéshozatalért felelős grémium. Kis cégeknél gyakran egy-két ember felelőssége ez, míg a nagyobbaknál egész csapat dolgozik a döntés-előkészítésen, az irányítás azonban itt is néhány felelős kezében van. A pénzügyi ismeretek oktatása egyetemi tananyag, amely folyamatosan fejlődik, megújul, ahogyan a piac, a befektetési és finanszírozási lehetőségek is változnak. Ugyanakkor egyetlen cégvezető sem nélkülözheti az alapismereteket, amelyekre alapozhat, amikor a vállalat működéséről, beruházásairól, avagy finanszírozásról dönt, vagy jóváhagyja ezeket a döntéseket.
Ehhez nyújthat segítséget az Aula Kiadó által megjelentetett, A vállalati pénzügyek alapjai című (tan)könyv. A szerző vallja: a vállalati gazdálkodás célja, értelme, hogy a tulajdonosakat megillető érték folyamatosan növekedjék, s a befektetési, beruházási finanszírozási döntéseket ennek az elvnek alárendelve kell meghozni, értékelni. A hogyanról a négy nagy fejezetcsoportba sűrített ismeretek szólnak: az alapozó ismeretektől a vállalati tőkefinanszírozáson át a kockázatmegtérülés, portfóliógazdálkodás, a tőkepiaci egyensúly mibenlétén keresztül, a cégek tőkestruktúráját formáló döntésekig, a forgótőke-gazdálkodás ismertetésével bezárólag. Az elméleti anyagot gazdag döntést megalapozó vállalati példák, feladatok, valamint levezetett számítások teszik még érthetőbbé és használhatóbbá.
élyácz Iván: A vállalati pénzügyek alapjai. Aula Kiadó, Budapest, 2007. 383 oldal. Ára: 3990 Ft
A piackutatás jelentősége
Az elmúlt évtizedek rohamos világgazdasági fejlődésének a piackutatás fontos szereplője volt. A piackutatás célja - általánosságban – a döntésekben rejlő bizonytalanság csökkentése, a piaci kockázat minimalizálása. E sokoldalú gazdasági vizsgálat aprólékosan feltárja a vállalkozások értékesítési és beszerzési lehetőségeit, megkönnyíti, alátámasztja a marketingdöntéseket.
A Bevezetés a piackutatásba című könyv szerzői bizonyítják a piackutatás meghatározó szerepét a marketingmunka minden fázisában, megvizsgálják azt, hogy az élet produkálta különböző problémákra milyen kutatástípusok adhatnak választ.
A könyv fejezeteiben a szerzők sorra veszik a piackutatás folyamatát, várható jövőjét, az adatfelvételt és a társadalmi-gazdasági jelenségeket hosszú időn át megfigyelő panelkutatásokat. Részletesen elemzik a csoport- és márkakutatási technikákat, valamint a leíró statisztikákat, márkaimázs-kutatásokat. Bemutatják az úgynevezett fogyasztói márkamenedzselés kutatástípusait (terméktesztek, ár- és reklámvizsgálatok stb.) és a média szerepének a fontosságát. A szerzők az elégedettségi mérésekkel, az életstílus-, közvélemény- és társadalomkutatásokkal külön fejezetben foglalkoznak. A további részekben az ügynökségválasztásról, a magyar piackutatás sajátosságairól, a kutatásetikai kérdésekről, illetve a magyar piackutatásokon alapuló esetleírásokról (új termék bevezetése, piackutatási módszerek kreatív kombinálása, telephely-analízis stb.) olvashatunk.
evezetés a piackutatásba. Szerkesztették: dr. Veres Zoltán-dr. Hoffmann Márta-Kozák Ákos. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2006. 512 oldal. Ára: 4750 Ft
Tradíció kontra globalizáció
A globalizációnak jelentős szerepe van a gazdasági érdekek irányításában, a pénzügyi eszközök, a gazdasági folyamatok nemzetközivé, világméretűvé válásában. Tisztában kell lenni azonban a globalizáció hátrányaival, arányossági zavaraival, szociális következményeivel is. A globalizáció túlkapásaival való szembefordulás nem egyedülálló jelenség; egyre többen és többen tiltakoznak a globalizáció káros hatásai (gazdasági válságok, a jövedelmi különbségek stb.) ellen. Erre példa a francia Olivier Torrés: Borháború című könyve, amelyben a globalizáció és a helyi érdekek ütközésének, a globalizáció elutasításának a szempontjait világítja meg.
Az olasz származású, Kaliforniában letelepedett Mondavi család a Napa-völgy kiváló borainak termesztésével, marketing-, pénzügyi és partnerkapcsolatainak köszönhetően rendkívüli sikereket ér el boraival a világpiacon. Terjeszkedésük során felkutatják Languedocot, a hatalmas franciaországi szőlőtermő területet, hogy ott is jó minőségű borokat állítsanak elő. A jónak tetsző ötlet megvalósítását azonban meghiúsítják a térség globalizációellenes mozgalmai, az érdekeiket védő helyi vállalkozások. A világsajtót bejárt borháború kutatásokkal támogatott elemzése jól mutatja be az eltérő kultúrák vállalkozásainak jellemzőit. A szerző véleménye szerint a Mondavi-ügy fejleményei jórészt általánosíthatók, és a tanulságok meggyőzik a terjeszkedő cégeket, a gazdasági és politikai vezetőket arról, hogy a tradíció és a közvetlen környezet nem hagyható figyelmen kívül a határokon átnyúló terjeszkedések esetében sem.
livier Torrés: Borháború. Tradíció vagy globalizáció? Alinea Kiadó, Budapest, 2006. 270 oldal. Ára: 2950 Ft
