×

Megújuló felnőttképzés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 109. számában (2007. április 13.)
A munkaerőpiac szereplőinek régi igénye a felnőtt- és a szakképzés modernizációja. Az immár folyamatban lévő korszerűsítés célja, hogy a képzés szerkezete és tartalma minél jobban igazodjék a munkaerőpiac igényeihez, illetve javuljon a felnőttkori tanulás eredményessége. Az intézményi racionalizálás egyszersmind a képzési támogatások költségtakarékosabb és hatékonyabb felhasználását is szolgálja.

A szakképzés és a felnőttképzés irányításának átláthatóvá tételét az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvény garantálja – mondta Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) felnőttképzési és szakképzési főosztályának vezetője. A jogszabály megteremti az alapját a munkaügyi és az oktatási tárca közötti egyértelmű feladatmegosztásnak, a szakképzési és a felnőttképzési rendszer költséghatékony működtetésének, elősegíti a támogatási rendszer összehangolását, illetve a támogatásra szolgáló források célzottabb felhasználását.

Intézményi racionalizáció

Mivel a szakképzés irányítása 2006 nyarán az SZMM feladatkörébe került – a felnőttoktatás korábban is e tárca hatáskörébe tartozott -, ezért indokolttá vált, hogy az eddig különálló szak- és felnőttképzési támogatási, tanácsadó-testületi és háttérintézményi rendszert is racionalizálják. Ennek célja, hogy erősödjék a gazdaság képviselőinek szerepe a szak- és a felnőttképzésben. A módosítás értelmében a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészét és a felnőttképzési célú keretet összevonták – ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyik támogatási cél hátrányt szenvedne.

A kormányzati struktúra változása nyomán a Nemzeti Szakképzési Intézet az SZMM irányítása alá került. Indokolttá vált, hogy összevonják a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel, ekképpen szakmailag hatékonyabbá és takarékosabbá válhat a munka. Az intézmény ellátja a korábban két különálló szervezet eddigi funkcióját, gondoskodik a szakképzési hozzájárulás teljesítéséből adódó bevalláskezelésről és a felnőttképzési támogatások lebonyolításáról. Mindezeken túl szerződéskötési, finanszírozási és ellenőrzési jogköre lesz.

Szintén a hatékonyabb, ésszerűbb munkát célozza az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács összevonása; az új testület neve Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács.

A főosztályvezető kiemelte, hogy átalakul a felnőttképzés normatív támogatási rendszere. Ez év második felétől a kormány a munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetben lévő, fogyatékkal élő felnőttek számára is képzési támogatási lehetőséget nyújt, hogy az érintettek piacképes szakképesítést szerezhessenek. Ugyanakkor a vállalati képzések minőségének garantálása érdekében a törvény előírja, hogy oktatásra kizárólag akkreditált felnőttképzési intézményben kerülhet sor. Ezzel együtt indokolttá vált az akkreditáló testület átalakítása, létszámának csökkentése is; a szaktárcák részvétele helyett a gazdaság szereplőinek bevonása erősödik.

Magyarországon körülbelül 30-50 ezer szakmunkást tudna felszívni a munkaerőpiac, ha megfelelő képzettséggel rendelkeznének. A szak- és a felnőttképzésben jelenleg 800 ezer ember érintett, s közel 5000 képzési intézmény van.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és szakképzési kollégiumának elnöke szerint a törvény egyik pozitívuma, hogy a jövőben még nagyobb szerepet kaphatnak a gazdaság szereplői a szakképzésben. Előrelépés, hogy a kamarák részt vehetnek a szakmai vizsgáztatásban. Több mint egy évtizede, 1993 óta javasolják, hogy a vizsgabizottságok elnökeit a kamarák delegálhassák, illetve e grémiumokba tagokat küldhessenek az egyes munkáltatói érdekképviseletek is. Ezt végre sikerült elérni, ugyanis a tárcavezető az idén februárban szakképzési együttműködési megállapodást írt alá az MKIK elnökével.

Kamarai szerepvállalás

Ennek értelmében április 1-jétől tizenhat szakmában a kamarák delegálják a vizsgaelnököket, illetve az egyes érdekképviseletek tagokat küldhetnek a vizsgabizottságokba. E tizenhat szakmában az MKIK már 2004 óta meghatározhatja a szakmai és vizsgakövetelményeket, azonban – a megállapodás alapján – további tizenegy mesterséget érintően is megkapják e lehetőséget. Ugyanakkor a szakma kiváló tanulója versenyt is a gazdaság szereplői rendezhetik. Ezzel a mesterségek, illetve a mesteremberek nagyobb társadalmi megbecsültségét kívánják elérni.

Az MKIK kívánatosnak tartaná a szakképzési feladatok szélesítését, a 2+2-es képzési struktúra átalakítását például 1+1+2 évre, a gyakornoki rendszer életre hívását, az élethosszig tartó tanulás pályaívének megalkotását, a gyakorlati oktatás erősítését, valamint a vállalkozói érdekeltség erősítését. A kamarák – mások mellett - szorgalmazzák a Regionális Szakképzési Modell megalkotását, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés kiterjesztését a felnőttképzésben és a Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítását is.

A törvénymódosítás átalakítja a saját dolgozók képzési támogatásának rendszerét is; ennek alapján a mikro- és kisvállalkozások saját munkavállalóik oktatása esetén a szakképzési hozzájárulás 60 százalékát igényelhetik vissza.

Ez utóbbi változástól a kormányzat azt várja, hogy a kisebb foglalkoztatók, azaz a vállalkozások túlnyomó többsége az eddiginél nagyobb mértékben képezze saját dolgozóit a szakképzési hozzájárulás terhére. A mikro- és kisvállalkozások által felhasználható kötelezettséghányad emelése nyomán a jövőben 200-500 millió forinttal többet fordítanak e célra a kisebb foglalkoztatók is.

Források felnőttképzésre

Optimista becslések szerint évente 180-200 milliárd forintot fordítunk Magyarországon felnőttképzésre, míg az óvatosabbak 150 milliárdra taksálják az összeget, s ez várható az idén is – emelte ki Mátyus Mihály. Ez a tétel négy részből tevődik össze, nevezetesen a költségvetési forrásból, az európai uniós támogatásból és a vállalatok, illetve a munkavállalók hozzájárulásaiból.

A magyar büdzsé közvetlenül és közvetetten 40-50 milliárddal támogatja a felnőttképzést, az uniós forrás a következő két esztendőben éves szinten – tekintettel arra, hogy egyelőre még csak formálódik a 2007-2008-ra vonatkozó konkrét keretprogram - 15-16 milliárd forintot tehet ki, míg a fennmaradó 100-120 milliárdot a cégek és dolgozóik állják.

A hazai finanszírozás öt elemből áll. Az első a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási célú keretének decentralizált alaprésze, amely felett a megyei munkaügyi központok rendelkeznek, s a pénzt a regionális munkaügyi tanácsok döntése alapján osztják el. Ez az összeg 2006-ban 8,5 milliárd forint volt. Az ez évi forrásról áprilisban születik döntés, ám várhatóan az idei is ehhez hasonló lesz.

A második elem a közvetett költségvetési támogatások – az szja-kedvezmény, a cégeknél felhasznált szakképzési hozzájárulás, az akkreditált képzőintézmények áfamentessége és az egyéb, képzésre fordított állami és uniós eszközök -, ezek csaknem 35 milliárdot tesznek ki. E tételen belül csak a szakképzési hozzájárulás egy részének képzési költségekre történő elszámolhatóságára 2005-ben 6,7 milliárd forintot fordítottak. (A múlt évi összesítés ez év április végére készül el.) E forrás hasznosulása azért garantált, mert a vállalatok saját dolgozóikat csak a gyakorlatban alkalmazható ismeretek elsajátítására iskolázzák be.

A hazai harmadik forrás a Munkaerő-piaci Alap képzési keretének központi alaprésze, amely nemcsak felnőtt-, hanem szakképzési célra is fordítható. Ez – a múlt évihez hasonlóan – az idén is 8,2 milliárd forint lesz. Mindezen források kiegészülnek a csaknem egymilliárd forintos normatív támogatással, valamint a regionális képzőközpontok (RKK) által felhasznált 4 milliárd forinttal.

A főosztályvezető kifejtette: a felnőttképzési támogatási kereteket a kormányzati megszorítások nem érintették érdemben, s reményeik szerint ettől a jövőben sem kell tartani. Csupán az szja-kedvezményt vonta meg a kormány, amit a 2003. és a 2004. évi adatok szerint 30 ezren vették igénybe, ám arányuk egy-egy évben még a tíz százalékát sem érte el a felnőttképzésben részt vevőknek.

Uniós források

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tizenöt operatív programja – a két ágazati és a regionális operatív programokon keresztül, a magyar költségvetés 15 százalékos társfinanszírozásával – összesen mintegy 1600-1700 milliárd forintot irányoz elő a foglalkoztatás bővítésére, az emberi erőforrás, az oktatás és az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztésére 2007-2013 között.

A Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) 933 milliárd áll rendelkezésre; e forrás a felnőttképzés mellett a foglalkoztathatóság javításának és egyéb eszközeinek, például az egészségi állapot megőrzésének finanszírozását is szolgálja majd.

Az infrastrukturális háttér megteremtésére – a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretéből - további 550 milliárd forintra lehet számítani. Ezt egészíti ki hat regionális operatív program helyben elkölthető forrása, ám ezek nagyságáról még nincs döntés. Bár a hetedik, a közép-magyarországi régió beruházási kerete maximált - nem haladhatja meg a 430 milliárd forintot -, azért ennek terhére is lesz pénz infrastruktúra-fejlesztésre.

Emlékeztetőül: a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben 2200 humánerőforrás-fejlesztési programot támogattak 185 milliárd forinttal. A nyertes pályázatok révén 190 milliárd forintot kötöttek le, amelynek négyötödét már kifizették. A közreműködő szervezetek az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató (ESZA) Kht., az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OMAI), a Tempus Közalapítvány és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI).

Prioritások a TÁMOP-ban

A Társadalmi Megújulás Operatív Programnak számos célkitűzése van, az első a foglalkoztathatóság erősítése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, amire 150 milliárd forint fordítható. A következő prioritás az alkalmazkodóképesség javítása 184 milliárd forinttal. Célkitűzése a képzéshez való hozzáférés segítése, a munkaerő-piaci alkalmazkodást ösztönző intézményrendszer fejlesztése, illetve a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása.

A következő prioritás a minőségi oktatás és hozzáférés megteremtése – 184 milliárd forinttal -; az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és az innováció területén -105 milliárd forintnyi kerettel. Ez utóbbi forrás szolgálja a felsőoktatás minőségi fejlesztését, a Nemzeti Kiválóság Program elindítását, a képzés és a kutatás-fejlesztés együttműködésének erősítését a felsőoktatásban.

Mindezeken túl a TÁMOP-ból az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás erősítése 164 milliárddal segíthető, illetve az operatív program céljainak megvalósítására a Közép-magyarországi Régióban 114 milliárd juthat. Technikai segítségnyújtásra 32,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Az operatív programok természetesen csak a kereteket adják, a konkrét projekteket, pályázatokat a 2007-2008-ra szóló akciótervek tartalmazzák.

A mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzésének támogatására – az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként – január 31-én megjelent a pályázati kiírás. Erre 1,057 milliárd forint van; a pályázatok március 2-ától december 31-ig adhatók be.

Az elnyerhető források révén – számítások szerint – száz cégnek nyílhat lehetősége, mintegy 8 ezer munkavállaló képzésére. Az elnyerhető támogatás mértéke 1-től 25 millió forint. A pénzek kérhetők szakmai képzésre és az Európai Unióval kapcsolatos oktatásokra – ha azok a vállalkozás tevékenységéhez szorosan kapcsolódnak -, idegen nyelvi kurzusokra, informatikai felkészítőkre, vezetőképzésre, a vállalkozás működésével kapcsolatos pénzügyi, számviteli, adó, vám és társadalombiztosítási, valamint munka- és egészségvédelmi oktatásokra. A korábbi pályázatokhoz képest változást jelent, hogy csak akkreditált intézmény által indított OKJ-s vagy akkreditált képzéseket fogadnak be a programba. A támogatás mértéke általában 80, de hátrányos helyzetűek esetében 90 százalékos is lehet.

Lépj egyet előre!

Folytatódott a tavaly indított, a piacképes szakmai képzést nyújtó Lépj egyet előre! központi program is. Eddig 28 500-an jelentkeztek, s 12 500-an kaptak lehetőséget arra, hogy – ingyenesen – az adott térségben leginkább keresett szakmához jussanak. Azért kaphatott a jelentkezőknek csak kevesebb mint a fele támogatást, mert igen sok volt az olyan pályázó, aki már rendelkezett valamilyen szakmával, a projekt pedig elsősorban a szakképzetlenek oktatását kívánja segíteni.

A program első szakaszában megnyíló 4,2 milliárd forinton felüli pótlólagos keretből még 600 jelentkező kaphat támogatást, ám ezzel a mostani forrás kimerül. A többiek már a márciusra, illetve áprilisra tervezett pályázati körben vehetnek részt a képzéseken. Az újabb kiírások alapján a következő két esztendőben – évente - mintegy 10 000 álláskereső, munkavállaló kap lehetőséget szakma elsajátítására; ennek forrása 2007-2008-ra 10,6 milliárd forint. A támogatás 75 százalékát az Európai Unió finanszírozza.

A Lépj egyet előre! program célja, hogy a keretből 70 százalékban a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségűek, 21 százalékban pedig az érettségizett szakképzetlenek képzését finanszírozzák. Csak 9 százaléknyi arányban kerülhettek a projektbe azok, akik már rendelkeznek valamilyen szakképzettséggel. A képzésekre több mint 300 képzőintézménnyel szerződött a hivatal; ezek mind akkreditált, garantáltan minőségi oktatást nyújtó intézmények.

Változóban az akkreditáció

Az intézményi akkreditáció módosításának célja a képzés minőségi színvonalának emelése. E téren a jövőben finomításra lesz szükség, azaz alaposabban – nemzetközi mérőszámok alapján – kell mérni az állami támogatást elnyerő cégek hatékonyságát. Ilyen mutató például az elhelyezkedést és a lemorzsolódást elemző statisztika, illetve a sikeresen vizsgázók aránya az egy-egy kurzuson részt vevőkhöz viszonyítva.

Első lépésben megkezdődik a képzőcégek ellenőrzése, amit a Felnőttképzési Akkreditáló Testület irányításával végeznek a szakemberek. Az ellenőr megjelenésére bármely akkreditált intézmény számíthat, azonban elsőként azokat látogatják meg, amelyek tevékenységét panasszal illették az elmúlt időszakban.

Az intézményi akkreditáció feltétele, hogy a képzőhelynek legyen legalább egy megvalósult, majd 2007. július 1-jétől akkreditált képzési programja, s rendelkezzék annak teljes dokumentációjával. Állami és uniós források terhére csak akkreditált intézmények támogathatók, s vállalati külső, szakképzési hozzájárulásból fedezett oktatásra is csak akkreditált intézményben kerülhet sor. Közoktatási feladatot ellátó szakképző intézmény egyszerűsített eljárásban akkreditálható, aminek díja 100 ezer forint.

A felnőttképzési normatív támogatás rendszere szintén átalakul. Ennek lényege, hogy csak a más forrás terhére támogatásban nem részesülő, fogyatékossággal élő felnőttek képzéséhez igényelhető, s a programnak is akkreditáltnak kell lennie.

A változások során pontosítások is történtek. Konkretizálták az iskolarendszeren kívüli képzés célját, a felnőttképző intézmények ellenőrzését végző munkaügyi központok feladatkörét, illetve rögzítették a felnőttképzési szerződés kötelező tartalmi elemeit: például a képzés célját, a hiányzás mértékét, a javasolt vizsgaszervező intézményt.

Az 1992-ben alakult Felnőttképzők Szövetsége (FkSz) az 1293 akkreditált képzőintézményből 225 vállalkozást, iskolát, egyetemet és nonprofit szervezetet tömörít, s ezzel a hazai felnőttképzés legnagyobb szakmai érdekképviselete. Mások mellett feladatának tekinti a felnőttképzés szakmai színvonalának emelését, valamint a minőségbiztosítási és fogyasztóvédelmi törekvések támogatását. Mindennek tükrében már az alapítás évében elkészítették szigorú etikai kódexüket és minősítési rendszerüket; ezek a magyar felnőttképzés minőségbiztosításának fontos sarokkövei.

 

Fokozatosan lép életbe az új OKJ

A felnőttképzést érintően az új OKJ 2007. január 1-jei hatálybalépését a 2/2006. SZMM rendelet tartalmazza. Ettől kezdve 13 szakképesítés esetében csak az új OKJ szerinti képesítések kapnak zöld utat, azok már nem, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét (szvk) hatálytalanította a rendelet. Mindezt figyelembe véve mindaddig a régi szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat a képzés, amíg azok hatályukat nem vesztik. Ezzel az új OKJ fokozatosan lép életbe, és a régi – ezzel párhuzamosan - fokozatosan szűnik meg.

A felnőttképző intézményeknek nem kell tehát regisztráltatniuk magukat az új OKJ szerinti szakképesítésekre, viszont minden elindított OKJ-képzéshez (szakképesítés, részszakképesítés, elágazás, ráépülés) képzési programot kell készíteniük. E tervben szerepelniük kell a modulzáró vizsgáknak, azok tartalmának és megszervezésének, valamint a képzés nélküli modulzáró vizsgára való jelentkezés feltételeinek.

A modulzáró vizsga eredménye nem számít bele a szakmai vizsga kimenetelébe, annak tartalma tehát eltér(het) az egyes intézményeknél. A modulzáró vizsga/vizsgák igazolására iskolai rendszerben a bizonyítvány szolgál, azon kívüli képzésben pedig a képző-, illetve a modulzáró vizsgáztatóintézmény ad ki dokumentumot. Lehetőség van arra is, hogy az a felnőtt, aki nem formális úton szerzett ismereteit el szeretné ismertetni, ezt megtehesse. Erre azonban a felnőttnek jelentkeznie is és térítési díjat fizetnie is kell.

Magyarország sereghajtó

Lakatos István, az FkSz elnöke elmondta: a felnőttképzésben Magyarországon évente mintegy 800 ezer ember tanul, közülük 270 ezren OKJ-s képzésben vesznek részt. Körülbelül 200 ezerre tehető azok száma, akik gépkocsi-vezetői kurzusra járnak, 100-100 ezer a nyelvet tanuló, illetve a munkaerő-piaci képzésben részt vevő, és 130 ezren lehetnek, akik vállalatok belső oktatásain képezik magukat.

Ezzel együtt Magyarország messze az uniós átlag alatt van, hiszen míg az EU országaiban a képzésben részesülők aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 40, addig nálunk mindössze 12 százalék, s ezzel a 25-ök közt sereghajtók vagyunk.

Az elnök a szak- és a felnőttképzési törvények módosításáról elmondta: céljaival egyetért – azokat a szervezet támogatta -, azonban néhány ponton változtattak volna. Például a felnőttképzési szerződésekbe belefoglalták volna a megengedett hiányzás mértékét, illetve az állami és az uniós forrásokból támogatott képzéseknél kötelezővé tették volna a programakkreditációt. Támogatják viszont, hogy szigorúbban lépjenek fel azokkal az intézményekkel szemben, amelyek úgy oktatnak, hogy e tevékenységüket nem vetették nyilvántartásba. Egyetértenek azzal is, hogy a támogatások szempontjából a részszakképesítés nem minősül első, az állam által elismert szakképesítésnek, célszerű lenne azonban egyetlen szakképesítéshez, illetve elágazáshoz tartozó részszakképesítésekre korlátozni a támogatást.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem