A kis- és középvállalkozások számára viszonylag sok kölcsönforma kínálkozik. Elsőként az államilag támogatott lehetőségeket tekintjük át, azonban ki kell térni a bankok saját piaci termékeire is, amelyek arra a törekvésre utalnak, hogy a pénzintézetek – hosszú távon – nem akarnak lemondani a ma még kockázatos ügyfelekről.
Széchenyi Kártya
A Széchenyi Kártya kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kialakított, kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelkonstrukció, amely jól szolgálhatja a likviditási problémák kezelését. Fő erénye, hogy egyszerűsített eljárással lehet általa kölcsönhöz jutni, amely ráadásul szabadon felhasználható, igénybevételéhez nem szükséges saját erő.
A konstrukcióban egyéni és társas vállalkozások is részt vehetnek, de csak olyanok, amelyek rendelkeznek lezárt, teljes naptári évre vonatkozó éves, egyszerűsített beszámolóval, illetve az egyéni vállalkozói működést igazoló személyijövedelemadó-bevallással. Miután a konstrukció a kisvállalkozásoknak szól, nem vehet benne részt olyan cég, amely 250 alkalmazottnál többet foglalkoztat, illetve amelynek mérlegfőösszege több mint 27 millió euró.
A támogatáshoz számos más feltételt is szabtak. Ilyen például, hogy a cégben az állami vagy az önkormányzati részesedés nem haladhatja meg külön-külön vagy együttesen a 25 százalékot, továbbá bizonyos tevékenységek – például a pénzügyi, a szerencsejáték, illetve a különféle szállítási munkák, valamint a mező-, vad- és halgazdaság – nem kaphatnak hitelt e konstrukcióban. A kizárólag exportra termelők sem juthatnak innen forráshoz. Kizárják az igénylők közül azokat is, akik korábban már megszegték a támogatási szerződést és más, a vállalkozás korrekt működésével kapcsolatos különféle szabályokat.
A konstrukcióban jelenleg 500 ezer forinttól 25 millióig terjedő összeget kaphatnak a vállalkozók. A keretet a programban részt vevő bankok – az OTP, az MKB, a Postabank, a Takarékbank és a Volksbank – nyújtják. A hitel futamideje maximum egy év, azonban a lejárat után meg lehet hosszabbítani. A kamat kedvező, a támogatással együtt megközelítőleg 10 százalék, pontosabban: 3 havi BUBOR plusz 4 százalék, plusz 0,8 százalék.
A hitel sajátossága, hogy minden naptári negyedévben törleszteni kell egy részét, s a visszafizetés napját követően a teljes szabad hitelkeret újra igénybe vehető. Ha az igénybe vett hitel összege a negyedéves kamatterhelést követően nem haladja meg a vállalkozás számára megítélt keret 80 százalékát, nincs törlesztési kötelezettség a lezárt negyedévre vonatkozóan.
Technikai tudnivaló, hogy a kölcsön felvételéhez magánszemély készfizető kezességvállalása szükséges. A forrást a VOSZ, valamint a területi kamarák regisztrálóirodáiban lehet kérni, de természetesen olyan vállalkozások is részt vehetnek a konstrukcióban, amelyek nem tagjai érdekvédelmi szervezetnek. Nekik egyszeri regisztrációs díjként 15 ezer forintot kell fizetniük. A VOSZ és a kamara tagjainak ingyenes az igénylés beadása.
A konstrukciót a kormányzat sikeresnek tartja, mivel ma már mintegy 100 ezer vállalkozás vesz benne részt.
Segítség a fejlesztéshez
A Sikeres Magyarországért Hitelprogram kezelője, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 2006. december elejéig több mint 270 milliárd forintnyi hitelt hagyott jóvá, több mint 7 milliárd forint fejlesztési tőkét helyezett ki, s mintegy 6 milliárd forint nyilvántartási értékű befektetést értékesített.
A program keretében a bank több mint ötvenféle beruházási célra nyújt kedvezményes kamatozású (2,5 és 6,8 százalék között) és hosszú lejáratú – 7-20 éves – fejlesztési hitelt mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A konstrukcióban 42 hitelintézet közvetítésével, refinanszírozásában nyújtott kölcsönök országszerte 3000 helyen igényelhetők. Az MFB e program keretében 545 milliárd forint keretösszegű hitellehetőséggel támogatja a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását.
A Sikeres Magyarországért program egyik pillére a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, amely a gazdaság modernizációját, az infrastruktúra- és technológiafejlesztő beruházásokat támogatja, továbbá ösztönzi a magántőke bevonását a közszolgáltatásokba, s támogatni kívánja a hazai vállalatok nemzetközivé válását is. A program kiemelt célja, hogy a támogatások által a kkv-knak erősödjék a foglalkoztatási potenciálja és az innovációs ereje, továbbá minél többen válhassanak nagy cégek beszállítóivá. Támogatható a környezetvédelmi és egészségügyi beruházás is, s a vállalkozások jó eséllyel pályáznak akkor is, ha a Nemzeti Fejlesztési Terv projektjeihez kapcsolódóan keresnek kiegészítő forrásokat.
Ez a 310 milliárd forint keretösszegű konstrukció kedvezményes, 6,5-6,8 százalékos kamat mellett ad hosszú, 15 éves futamidőre forrást a vállalkozásoknak, hitelcéltól függően 1-10 millió, illetve 5-1000 millió forint összegben. A forrás felhasználható tárgyi eszköz, know-how vásárlásához, illetve forgóeszköz-finanszírozáshoz is. Nem fordítható viszont megkezdett beruházás finanszírozására vagy szinten tartó beruházásra, más hitel kiváltására, exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatásokra. A kiírás a különféle hitelcélok esetében más-más korlátokat szab meg a kölcsön felhasználhatóságára vonatkozóan.
Saját erő, futamidő
A saját erővel kapcsolatos megkötés – 15, 25, illetve 50 százalék – ugyancsak változik a hitelcélok függvényében. A saját erőbe nem számítható be, ha az igénylő az államháztartás más alrendszereiből, illetve valamilyen közösségi forrásból jut támogatáshoz. Hasonlóképpen eltérő a kamat is: van olyan cél, amely esetében 3 havi EURIBOR plusz legfeljebb 4 százalék/év, más célnál a fedezet függvényében 3 havi EURIBOR plusz 3,25 vagy 4 százalék lehet. S van olyan hitelcél is, amelynél a jegybanki alapkamat mellé nem számítanak fel további hiteldíjat.
A futamidő szintén változó – függően attól, hogy mire használják a kölcsönt – 10, illetve 15 év 2 éves türelmi idő mellett, amely után negyedévente kell fizetni a törlesztőrészleteket. A hitelek szerződéseit eredetileg 2006. december 31-ig lehetett megkötni, azonban nemrégiben a határidő módosult, s most 2007. június 30-ig igényelhető a kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú forinthitel.
Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalkozók által igényelt forrás átlagos nagysága 55 millió forint, ami arra utal, hogy döntően technológiai fejlesztéshez, a versenyképesség javításához szükséges beruházások finanszírozására, technológia-korszerűsítésre igénylik – a termelőinfrastruktúra fejlesztését célzó hitel teszi ki a felvett állomány 60 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a program elérte a célját, s a megcélzott csoport felismerte és jól használja ki a lehetőséget. Az ágazatok közül élenjár a feldolgozóipar és a kereskedelem. A vállalkozók leggyakrabban az öt- és a tízéves futamidőt veszik igénybe, a türelmi időnél pedig jellemzően a fél-, egy- és kétévest is kedvelik. 2006. december közepén a konstrukció szabad hitelkerete még 150 milliárd forint volt.
Mikrohitel – tíz éve
A Mikrohitel programot tíz éve működtetik a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok. Ez idő alatt a kondíciók többször változtak, alkalmazkodva a felhasználók igényeihez. A futamidő 2005 elején 3-ról 5 évre módosult, majd 8 évre emelkedett. Nőtt a felvehető hitelösszeg is, akkor 3 millióról 5 millió forintra. Jelenleg a maximálisan kérhető forrás 6,35 millió forint, azaz 25 ezer euró.
Az idők folyamán egyszerűsödött a folyósítás is. A módosítások hatására ugrásszerűen megnőtt az igénylő vállalkozók száma. A GKM adatai szerint 2005-ben mintegy 14 ezer vállalkozó érdeklődött a konstrukció iránt, s 1300-at meghaladó kérelmet nyújtottak be, több mint 5 milliárd forint összegben. Az év során mintegy ezer vállalkozó hozzá is jutott a forráshoz, amelynek együttes összege elérte a 3,5 milliárd forintot.
A kölcsönt beruházásra és forgóeszköz-finanszírozásra egyaránt fel lehet venni, és mód van általa előfinanszírozásra is. A kamat mértéke változó – a lebonyolításban részt vevő szervezet döntése értelmében a jegybanki alapkamat, plusz-mínusz 3 százalék. A forrás elnyerésének feltétele, hogy a kért összeg 20 százalékának megfelelő saját erővel kell rendelkezni. A konstrukcióban a Főpolgármesteri Hivatal bejelentése szerint 2006-ban 1 milliárd forint állt rendelkezésre.
Mikrohitel Plusz
A vállalkozásfejlesztési alapítványoknál kezelt támogatott hitelkonstrukciók – ideértve a Mikrohitel mellett a Mikrohitel Pluszt és a Budapesti Kisvállalkozói Hitelt – együttesen is igénybe vehetők. A Mikrohitel Plusz esetében további 3 milliárd forint, a Budapesti Kisvállalkozói Hitelnél 2,5 milliárd forint állt 2005-ben rendelkezésre, mintegy 30 százalékkal több, mint 2004-ben.
Az MFB Sikeres Magyarországért programjai között szerepel a Mikrohitel Plusz program. A mikrovállalkozások beruházásaihoz közvetített kölcsön értékesítésében részt vesznek a vállalkozásfejlesztési alapítványok, amelyek e téren nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A vállalkozások e konstrukcióban jelenleg 15 millió forintig igényelhetnek forrást – korábban 10 millió forint volt az összeghatár.
A program iránti érdeklődés élénkül, az ügyfélkör egyre bővül. A források jellemzően gépek, berendezések, valamint telephely beszerzését szolgálják. Főként a szolgáltatási, illetve a kereskedelmi ágazatban működő vállalkozások igénylik. A Mikrohitel Plusz konstrukcióval olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknél a foglalkoztatottak száma 10-nél kevesebb, és éves nettó árbevételük vagy a mérlegfőösszegük nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A hitelt a vállalkozói tevékenységet szolgáló ingatlan vásárlásához, építéséhez, átalakításához lehet igényelni, továbbá gépek, berendezések, felszerelések vásárlásához – beleértve a használt eszközöket is. Sőt, a berendezéseket működtető szoftver megvásárlása is támogatható a konstrukcióban. A Mikrohitel Plusz nagy előnye, hogy kezdő vállalkozások előtt is nyitva áll, illetve finanszírozhatók belőle azok a számlák is, amelyek a hitelkérelem benyújtását megelőző hat hónapban keletkeztek.
A kölcsön felvételéhez szükséges a Hitelgarancia Rt. 80 százalékos készfizetőkezesség-vállalása, a teljes hitelösszegre és kamatára vonatkozóan. Az MFB ugyanakkor a készfizetőkezesség-vállalási díjat magára vállalja. E konstrukcióban a vállalkozások 1-15 millió, illetve 1-5 millió forintot igényelhetnek, azonban fel kell mutatniuk saját erőt is, mégpedig a beruházás nettó bekerülési értékének 15 százalékát. A kamat ugyanakkor nem haladja meg a jegybanki alapkamat mértékét. A hitel lejárata az 1-5 milliós konstrukcióban legfeljebb 7 év, maximum két év türelmi idővel, míg a nagyobb összegűnél legfeljebb 10 év, szintén két év türelmi idővel.
A konstrukció igénybevételének lehetősége eredetileg lejárt volna 2006. december 31-én, azonban december közepén az MFB meghosszabbította a határidőt 2007. június 30-ig.
Előtérben a versenyképesség
Szintén a vállalkozásfejlesztési alapítványok kezelik a Budapest Kisvállalkozói Hitelprogramot. A kamattámogatással nyújtott kölcsön célja a fejlődőképes, innovatív kisvállalkozások segítése abban, hogy versenyképességüket javító beruházásokat és fejlesztéseket hajtsanak végre, illetve bővíthessék forgóeszközeiket. Nem nyújtható tehát a hitel mások mellett üzletrészvásárlásra, megkezdett beruházásra, illetve olyan invesztícióra sem, amelynek eredményeként csökkenne a cég alkalmazottainak létszáma.
A maximálisan felvehető hitelösszeg 15 millió forint, amelyet 60 hónapos futamidőre adnak. A kamattámogatás a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat 40 százalékának megfelelő. A kölcsön folyósításáról, illetve a kamattámogatásról hitelbizottság dönt, a pozitív elbírálással azonban nem jár együtt automatikusan a kamattámogatás, ezt a bizottság elkülönítve kezeli. A forrás elnyerésének feltétele a hitelösszeg 20 százalékának megfelelő saját erő.
A Sikeres Magyarországért program gondol a mezőgazdasági profilú kisvállalkozásokra is, így jött létre – gyakorlatilag egyedüliként a piacon – az a konstrukció, amely a mezőgazdasági és feldolgozóipari kisvállalkozásokat finanszírozza kedvező feltételekkel.
Elindítását ágazati sajátosságok indokolták, illetve az, hogy a szigorú európai uniós előírások miatt eltérő feltételeket kellett megszabni a résztvevők számára. A többi szektor esetében például a támogatáshoz képest jelentős összegű vissza nem térítendő források is beszámíthatók, a mezőgazdasági vállalkozásoknál ez nem lehetséges. Ugyanakkor a magyar agrárgazdaság nagyon eladósodott, ez befolyásolja a hitelkonstrukció iránti érdeklődést.
A keretösszeg 40 milliárd forint, ezt a minőségi termelést szolgáló fejlesztésekre lehet fordítani. Magyarországi székhelyű kkv-k pályázhatnak a forrásra, mezőgazdasági beruházásaikhoz. A programban meghirdették az Agrár Beruházási Hitel, az Agrár Feldolgozóipari Hitel, valamint a Fiatal Agrárvállalkozói Hitel alprogramot. A legnagyobb érdeklődés az Agrár Beruházási Hitel iránt van.
A Sikeres Magyarország program része még az Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési Hitelprogram, a Panel Plusz Hitelprogram és a Bérlakás Hitelprogram.
Likviditási gondok
A kis- és középvállalkozások körében kevéssé elterjedt a faktorálás mint a likviditásfinanszírozás eszköze. Ezt azonban a GKM támogatni kívánja, ezért indította el a Lánchíd Faktoring Programot. A minisztérium abból indult ki, hogy a körbetartozások által leginkább sújtott kisvállalkozások finanszírozásának egyik legfőbb akadálya az alacsony jegyzett tőkéjük, illetve a biztosítékul leköthető eszközeik szűkössége. Ezért likviditásuk megőrzését olyan konstrukciók szolgálják a legjobban, amelyek nem terhelik le eszközeiket.
A faktorálás lényege, hogy a finanszírozó szervezet megvásárolja és beszedi egy vele szerződő vállalkozás rövid lejáratú, halasztott fizetési határidejű, le nem járt követeléseit. Ez utóbbiak megvásárlása esetén a faktorcég legalább az adott követelést megtestesítő számla bruttó értéke 70 százalékának megfelelő előleget fizet. A vállalkozások terheinek csökkentése érdekében a szaktárca 3 százalékos mértékű kamattámogatást nyújt. Ez utóbbit a 2006. május 15-e után kötött szerződésekre lehet igénybe venni.
Egy vállalkozás esetében a támogatási szerződés futamideje alatt maximum 5 millió forint kamattámogatást nyújt a GKM. A faktorcég változó mértékű ügyleti kamatot számít fel, amely alapkamatból és kamatfelárból tevődik össze. Az alapkamatláb a faktoringszerződésben meghatározott napi, 1, 3 vagy 6 havi futamidőre vonatkozó BUBOR értékének felel meg. A kamatfelár maximuma pedig 4,5 százalék.
Terjeszkedés külföldre
A magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedését segíti a Corvinus Rt., amely beruházást, illetve vállalatalapítást és -felvásárlást egyaránt támogat. A Corvinus pénzügyi befektetőként működik közre, s szakmai befektetőt szervez, azonban nem hagyja magára a vállalkozást, monitoringtevékenységgel segíti megerősödésében. Voltaképpen bármely országban, bármely iparágban – kivéve a külkereskedelmet és az engedélyhez kötött tevékenységet – vállal segítségnyújtást, ha a vállalkozónak megalapozott üzleti terve van. A befektetés minimális összege 20 millió forint, de az egyedi invesztíció nagysága milliárdosra is nőhet. Feltétel, hogy a befektetés legalább középtávon megtérüljön.
Szintén tőkebefektetéssel próbál segíteni a Beszállítói Befektető Rt., amely a beszállító vagy azzá válni szándékozó kkv-k fejlődését kívánja előmozdítani. Ehhez minimum 20, maximum 250 millió forintos invesztícióra hajlandó a cég, amely kisebbségi részesedést szerez a támogatott vállalkozásban. A célok között szerepel a munkahelyteremtés, az innováció, a magasabb hozzáadott érték létrehozása, a minőségügyi jellemzők fejlesztése, illetve a környezetbarát termelés.
A befektető jellemzően 3-5 évre vállal szerepet a cég életében, s már a szerződéskötéskor meghatározza a későbbi kivásárlót. A befektetéstől elvárt hozam infláció plusz 5 százalék, plusz kockázati vagy nyereségességi felár.
Tőkejuttatás a rászorulóknak
Az eredményesen működő és további fejlődésre képes kisvállalkozások versenyhelyzetét próbálja javítani a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., amely tőkejuttatással segíti a termékek, a technológiák és az eszközök fejlesztését, a hozzáadott érték növelését.
A konstrukció lényege, hogy tőkebefektető cégek meghatározott időre bizonyos összeggel "szállnak be" az alkalmasnak ítélt vállalkozásba. Ezzel tulajdonjogot szereznek, azonban ezt korlátozottan gyakorolják. E forma nagy előnye, hogy a befektetett tőkerészesedést csak a futamidő végén kell a vállalkozásnak kivásárolnia, azt is olyan részletekben, ahogyan meg tudott egyezni a befektetővel.
A befektetett összeg 10 és 100 millió forint között mozoghat, s az invesztíció időtartama jellemzően 3-6 év. A KvfP 49 százalékot meg nem haladó tulajdoni hányadot szerez. Ha a vállalkozó saját erőt is fel tud mutatni, előnyt élvez az elbírálásnál. A konstrukcióból kizárták a mezőgazdasági és a pénzügyi vállalkozásokat.
Az informatikában, a távközlésben, illetve az ehhez kapcsolódó iparágakban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottságát hivatott javítani az Informatikai Kockázati Tőkealap, amelyet az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. gondoz. Az alap olyan befektetéseket támogat, amelyek bővítik a foglalkoztatást, valamint a magasabb technológia és know-how bevezetését és alkalmazását szolgálják, illetve javítják az exportlehetőségeket.
Az életképes ötletbe betett összeg elérheti az 50-450 millió forintot, az alapkezelő üzleti alapon szerez tulajdonrészt. A befektetés időtartama 3-tól 7 évig terjedhet. Az invesztíció mértéke 25-49 százalék között mozoghat, de az alap elvárja a legalább 25 százalék plusz egy szavazatot. A zárt befektetés esetén a tőkealap biztosítékot kér a kivásárlásra és a hozamra, amelynek mértéke az alap követeléseinek legalább 40 százalékát kell, hogy fedezze.
Tőkefinanszírozás
A kormány gazdaságpolitikai céljait elősegítő tőkefinanszírozásra vállalkozik a Magyar Fejlesztési Bank Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Tőkebefektetési Programja. Ez meghatározott időtartamra szóló, a gazdasági fejlődés ciklusait is figyelembe vevő, pozitív hozamelvárással, áttekinthető módon folyósított forrásjuttatás. Alapvetően a kkv-k versenyképességének javítását, az uniós piacon való helytállást hivatott támogatni, s ösztönözni kívánja a hazai kkv-k beruházásait.
A bank a tőkefinanszírozást ágazati korlátozás nélkül nyújtja, azonban a kihelyezéskor mérlegeli a makroszintű egyensúly fenntartását. Az MFB vállalatonként 50-500 millió forintot fordít tőkeemelésre. A befektetés legfeljebb 5 évre szól. Maximális értéke a vállalkozás jegyzett tőkéjének 49 százaléka. Az átlagosan elvárt éves hozam a befektetés jellegétől függően a KSH által közölt infláció plusz 6 százalék.
A hazai kereskedelmi bankok az utóbbi időszakban erőteljesebben fordultak a kkv-k felé, meghirdetett konstrukcióik arról árulkodnak, hogy a szféra szereplőivel hosszú távú ügyfelekként számolnak, s érdekeltek abban, hogy megerősödött, stabil, széles kisvállalkozói réteg alakuljon ki Magyarországon. A hitelintézetek egy része részt vállal az államilag támogatott kölcsönkonstrukciókban, de saját termékeket is kidolgoznak, hogy megnyerjék ügyfélnek a kisvállalkozói szektort.
Igazodás a "kicsikhez"
A CIB Bank kkv-knak szánt konstrukciói a támogatott hitelek mellett változatos lehetőségeket kínálnak. Felismerve e szektor igényeit, kedvező kamat- és jutalékkondíciókat, egyszerűsített hitelbírálatot ígérnek: akár 3 napon belül is választ kaphat az érdekelt a kérelmére.
A CIB Üzleti Hitelrendszer konstrukció keretében a vállalkozónak minden, a pénzintézet által kínált hitel rendelkezésére áll. E lehetőséget azoknak érdemes választaniuk, akiknek az igényelt vagy vállalt banki kötelezettségvállalása és lízingkötelezettségei együttesen nem haladják meg a 150 millió forintot.
A CIB Mikro Hitelrendszerrel viszont azon gazdálkodókat célozták meg, amelyeknek az árbevétele legfeljebb 200 millió forint, illetve banki és pénzügyi kötelezettségvállalásuk nem több 20 milliónál. E konstrukcióban éven belüli, illetve éven túli beruházási és fejlesztési hiteleket, egyéb kötelezettségvállalásokat – például bankgarancia, kezesség és akkreditív – lehet igényelni.
A CIB KKV Ingatlanfedezetes Hitel viszont azoknak szól, akik a lehető legkevesebb adminisztrációval járó szabad felhasználású hitelt szeretnének, s ehhez forgalomképes ingatlant tudnak fedezetként felajánlani. Nagy előnye, hogy újonnan alakult cégeknek is kínálják, továbbá nem szükséges számlákkal igazolni a kölcsön felhasználását. A kérelmet egyszerűsített eljárással bírálják el; az igénylő gyorsan, akár három napon belül választ kap.
Egyszerűen, gyorsan
A pénzintézet – kisvállalkozásoknak – beruházási hitelt is nyújt hosszú futamidővel – akár 9 évre is -, amelyet az Európai Beruházási Bankkal kötött megállapodása tesz lehetővé. A CIB EIB Expressz Hitelnél az EIB ugyanis az összes fejlesztési költség maximum 50 százalékát refinanszírozza. Ezzel a konstrukcióval az Európai Unióhoz nemrégiben csatlakozott országok kisvállalkozásainak beruházási és fejlesztési hitelekhez jutását kívánják megkönnyíteni. A konstrukciót olyan vállalkozások vehetik igénybe, amelyek árbevétele nem haladja meg a 40, mérlegfőösszegük pedig a 27 millió eurót. A finanszírozható beruházás összege minimum 40 ezer, maximum 1 millió euró lehet.
A CIB Zöldhullám Hitel viszont azzal a szlogennel csalogatja az ügyfeleket, hogy minél nagyobb forgalmuk van, annál magasabb hitelhez juthatnak. E konstrukcióval a cégek rendszeres havi kiadásainak finanszírozására rövid lejáratú rulírozó hitelt ad a bank. A keret akár 30 millió forint is lehet, s nagysága valóban a cég árbevételének függvénye. Nagy értéke, hogy fedezet nélkül vehető igénybe, hitelbírálata gyors és egyszerű.
Az Európai Beruházási Alappal (EIF) kötött megállapodás eredményeként, előnyös feltételekkel lehet igényelni a CIB-nél az Európai KKV Beruházási hitelt. Az EIF a hitel tőkeösszegének 50 százalékára garanciát vállal. A kölcsön célja, hogy a vállalkozások modernizációt szolgáló beruházásokat finanszírozhassanak. A forrás összege minimum 3 millió forint, a futamidő pedig 3-5 évig terjedhet. A konstrukcióban azok a társas vállalkozások vehetnek részt, amelyek árbevétele maximum 50 millió euró, a foglalkoztatottaik létszáma pedig nem haladja meg a 100-at.
A CIB Készpénzfedezetes Hitel azoknak az egyéni vagy társas vállalkozásoknak nyújt jó megoldást, amelyek a források bevonásával járó költségek optimalizálására keresnek gyors megoldást, s ehhez fedezetként magánbetétet tudnak felajánlani. A hitelt akár 24 órán belül folyósítják, s ennek révén a bank már meglévő tagi kölcsön kiváltására is lehetőséget nyújt. A rövid lejáratú forgóeszközhitel összege minimum 1 millió forint, futamideje 1-12 hónap.
Kedvező kamatokkal, euróban és svájci frankban felvehető hitel a CIB Deviza Ingatlanfedezetes Hitel. A kölcsön összege minimum 3, maximum 50 millió forintnak megfelelő deviza, amelyet minimum 12 hónapra, maximum 5 évre adnak.
Klasszikus hitelek
Az OTP elsősorban klasszikus beruházási és forgóeszközhitelekkel igyekszik a kkv-szektort segíteni, emellett azonban egyedi, speciális lehetőségeit is figyelembe vevő hitelkonstrukciókat is kidolgozott.
A rendszeresen likviditási problémákkal küszködő vállalkozókat célozza meg a Bizalom folyószámlahitel. A bizalom alapja egy legalább két éve az OTP-nél vezetett pénzforgalmi számla, amely mellett az egyik legrugalmasabb hitellehetőség áll a vállalkozó rendelkezésére. A kölcsön minimális adminisztrációval jár. Az is vonzó, hogy szabadon felhasználható a minimum 3, maximum 50 millió forint, amelynek maximum 1 éves a futamideje.
A Lojalitás folyószámlahitel szintén a rendszeres likviditási nehézségek áthidalását szolgálja. Feltétele – az előbbihez hasonlóan – az igénylést két évvel megelőző OTP pénzforgalmi számla. Ezt csak azok kérhetik, akik nem rendelkeznek más hitellel az OTP Banknál. A futamidő maximum egy év, a hitelkeret 3-tól 50 millió forintig terjed.
A kisvállalkozói jelzáloghitel szabad felhasználású kölcsön tervezhető és nem tervezhető, relatíve nagy összegű elképzelések finanszírozására. Azoknak jelenthet megoldást, akiknek ingatlanvagyonuk van, és azt felajánlják biztosítékul.
A Lombard kölcsön azoknak szól, akik szabad pénzeszközeiket lekötötték; állampapírba vagy az OTP-Garancia Biztosító Generáció életbiztosításába fektették, azonban vállalkozásuknak sürgősen készpénzre van szükségük. A vállalkozónak elegendő egy egyszerűsített hitelkérelmet benyújtania, nem szükséges meghatároznia a kölcsön célját, s üzleti tervet sem kell beadni hozzá.
Egyszerűsített hitelbírálat könnyíti meg a kisvállalkozói gyorshitel felvételét, amelyhez fedezetként per- és tehermentes ingatlan szükséges. A bank nem vizsgálja sem a hitel célját, sem az üzleti tervet. Nagy előnye a gyorsaság: a szerződés az ingatlan értékbecslését követő 5 munkanapon belül megköthető. A hitelekhez a Hitelgarancia Rt. vállal kezességet. A forintkölcsön esetén adható összeg 1-től 50 millió forintig terjed, devizahitelnél 1 és 40 millió közötti forintösszegű dollárról vagy euróról lehet szó.
Átmeneti forráshiány
Az OTP közraktárjegy alapján történő finanszírozásra is vállalkozik. Ez azoknak a cégeknek szól, amelyeknek készpénzre van szükségük, de nem akarják ezért terményeiket sürgősen áron alul eladni. E cégek a közraktárba helyezett termék fedezete mellett kaphatnak hitelt; a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában jegyzett bármely termék bevonható a konstrukcióba. A vállalkozó egy éven belüli futamidővel jut pénzhez, egyedileg kialakított kamatok mellett.
Átmeneti forráshiány orvoslására szolgál a forgóeszközhitel, amely egy éven belül várhatóan többször is felmerülő forráshiány esetére rulírozó formában is váltható. A pénzt európai uniós pályázaton elnyert, de utólag kifizetendő támogatások megelőlegezésére és áfafinanszírozásra is igénybe lehet venni.
A beruházási hitel akkor jelent megoldást, amikor a vállalkozás további fejlődéséhez már invesztálni kell. Az OTP beruházási hiteléből telephelyvásárlást és -kialakítást, berendezések, gépek beszerzését is lehet finanszírozni. A vállalkozónak 20 százalékos önerővel kell rendelkeznie, ugyanakkor a fejlesztéshez kapcsolódó áfa finanszírozására forgóeszközhitel igényelhető. A futamidő maximum 8 év.
A tulajdonszerzést hivatott segíteni az üzletrész- és részvényvásárlási kölcsön, amelyet a tőzsdén nem jegyzett vállalkozás megvásárlására lehet fordítani. A hitelt legalább 51 százalékos tulajdoni hányad megszerzéséhez, illetve már tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos többségivé válásához lehet megkapni. A vásárláshoz legalább 30 százalék saját erő szükséges, a kölcsön összege minimum 1 millió forint, 2-10 év futamidőre.
Lassú felzárkózás
A vállalkozói szervezetek arra törekszenek, hogy aktívan részt vegyenek a kisvállalkozói támogatási és hitelezési politika alakításában. Tény azonban, az érdekképviseletek között nézetkülönbség van abban, hogy a vállalkozói szféra megerősödését mi szolgálja jobban: a vissza nem térítendő támogatás, vagy ellenkezőleg, az a forrás, amit vissza kell fizetni. Bár a megkérdezett szervezetek képviselői között e kérdésben nincs egyetértés, abban összhang van, hogy jól szervezett, egymásra épülő és komplex hitelezési rendszer lehet az alapja annak, hogy a magyar kkv-k felzárkózhassanak uniós társaikhoz.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke úgy véli, mára kialakult az unióshoz közelítő hitelkonstrukciók rendszere. Ez azt jelenti, hogy beruházásra, forgóeszközre, technológiai megújulásra – és például a pályázatok önrészére – előteremthetők a források.
Azonban a hazai családi, mikro- és kisvállalkozások helyzetét alapvetően meghatározza, hogy évek óta rendkívül magas az adó- és járulékelvonás mértéke, s eközben nagyon szerény a belső kereslet, főleg a kisárutermelés és a szolgáltatás területén. Emiatt a vállalkozások nem voltak képesek megfelelően bővülni, így a bankok számára nem készülhettek vonzó, sőt elfogadható bevallások és mérlegek. Az egyre jobb pályázati lehetőségeket e kör azért nem tudja kihasználni, mert nem hitelképes.
Ugyanakkor sokat segít a fejlődő hitelgaranciák rendszere. Az IPOSZ szerint a kialakított konstrukciók megfelelőek, de még jellemzőek a túlbiztosítások, s úgy tűnik föl, hogy a labilis gazdasági feltételek között a bankok nem egy-egy programot finanszíroznak, sokkal inkább a visszafizethetőség a fő elv a hitel odaítélésekor.
Az IPOSZ egyik aggodalma, hogy a nehéz gazdasági feltételek mellett a kormány - kkv-stratégiájában – inkább a visszatérítendő támogatásokban gondolkodik, holott az IPOSZ szerint épp arra lenne szükség, hogy vissza nem térítendő támogatásokkal segítsék a kkv-k megerősödését, amelyek tőkeinjekcióval később képesek lennének a hiteltörlesztés részleteinek kitermelésére.
A másik aggály - mutatott rá Szűcs György -, hogy az egyensúlyi program a konvergenciaprogrammal együtt a belső fogyasztás nagyarányú csökkenését fogja eredményezni; számítások szerint a 2006. évi GDP-növekedés akár 50 százalékkal visszaeshet. Ez súlyosan érintheti a családi és mikrovállalkozásokat, amelyeknek a forgalom visszaesése mellett a duplájára emelkedett adó- és járulékterheket is ki kell termelniük. Ha pedig hitelt vett fel egy vállalkozás, nem biztos, hogy teljesíteni tudja kötelezettségeit.
Az IPOSZ tapasztalatai szerint jelenleg a kisvállalkozók körében a 10 százalékot sem haladja meg a kölcsönt felvevők aránya.
Közös projekt
A VOSZ kisvállalkozásokkal kapcsolatos támogató tevékenységében az egyik sikertörténet a Széchenyi Kártya bevezetése. Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára szerint ez annak köszönhető, hogy a speciális hitelgaranciával és kamattámogatással rendelkező konstrukcióhoz viszonylag egyszerűen lehet hozzájutni. Az elmúlt négy évben már több mint 60 ezer kártyát adtak ki, s több mint 300 milliárd forint kihelyezésére került sor.
Dávid Ferenc szerint e technikának érdek-képviseleti szempontból is fontos szerepe lett; ma már kohéziós erőt is jelent, hiszen aki Széchenyi kártyás, az hitelképes, tisztességes. "Nevezhetjük egyfajta identitáskártyának, amely renomét is ad a vállalkozásoknak" – fogalmazott.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a kártya a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ közös projektjeként indult. Ennek is köszönhető, hogy a hitel felvétele jól előkészített. A viszonylag alacsony kamatkondíciókhoz ugyanis a hitelezőknek szükségük van arra, hogy a vállalkozó nagy biztonsággal visszafizesse a hitelt. Ehhez nyújt támogatást a kamara és a VOSZ az irodáiban, ahol egyfajta előszűrést végeznek. A VOSZ már arról gondolkodik, hogy úgynevezett beruházási kártyát is bevezet, amely építene e rendszerre. Később szóba jöhet egy technológiai kártya is.
A főtitkár szerint a konstrukció nagy erénye a speciális értékesítési forma. Eddig a VOSZ- és a kamarai irodákban lehetett igényelni a kártyát, azonban – egy tavaly decemberi megállapodás értelmében – a Takarékszövetkezeti Bankkal és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel is együttműködnek a későbbiekben.
Vidéki terjeszkedés
A megállapodás jelentősége, hogy a Széchenyi Kártya könnyen elérhetővé válik a kistelepüléseken is. Áprilisban már létezni fognak ezek a vidéki pontok. A főtitkár szerint a konstrukciót minősíti, hogy még mindig havonta 2000 ilyen kártyát adnak ki, pedig a piac telítődik. Az adatok szerint itt a banki átlagnál alacsonyabb azok aránya, aki a felvett hitelt nem tudják visszafizetni, pedig a vállalkozók egyre nehezebb körülmények között dolgoznak.
A VOSZ még korántsem elégedett a hazai hitelezési rendszerrel. A szervezet nem támogatáspárti, a támogatás ugyanis olyan, mint a meg nem szolgált pénz. S ez nem erősíti a vállalkozói gondolkodást. A sikeres konstrukció lényege, hogy ne támogatásként, hanem hitelként adják, ugyanakkor ne akarjanak sokat keresni rajta a bankok, tehát piaci kamatozású, de preferált legyen. Elengedhetetlen az is, hogy könnyen hozzá lehessen férni, meglegyen az infrastruktúra, s ne legyen túlzottan szigorú a garanciarendszer.
A piacon nagyon sok konstrukció van, csak jól kell működtetni ezeket, s az újabbakat a korábbiakra kell építeni. Dávid Ferenc szerint a bankok számára ugyanakkor elengedhetetlen egy szigorú információs rendszer, hogy a pénzintézet az adóssal szinte egy időben tudja meg, hogy annak problémája van, s válaszul áthidaló konstrukciókat tudjanak keresni. A rendszert minden oldalról meg kell támogatni, hogy ne forduljanak elő tömeges "bedőlések".
