×

Gazdasági társaságok megszűnése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 106. számában (2007. január 15.)
A korábbi szabályozással azonos módon az új Gt. 65. §-a deklarálja: a gazdasági társaságok a cégjegyzékből való törléssel, a jövőre nézve (ex nunc hatállyal) szűnnek meg.

Az új Gt. a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a jogutód nélküli és a jogutódlás mellett történő megszűnési mód szerint rendszerezi továbbra is a megszűnési okokat, ám a köztük fennálló logikai különbségeket élesebben elhatárolja. A jogutód nélküli megszűnési okok – az értelemszerűen összetartozó esetkörök összevonásával – nem változtak, a jogutódlással történő megszűnés alapesetei között az átalakulás mint gyűjtőfogalom alatt az egyszerű társaságiforma-váltást jelentő, az egyesüléssel és szétválással járó átalakulás egyaránt értendő.

A korábbi szabályozásnál ésszerűbben az átalakulás közös előírásai között lényegileg csak olyan normák maradtak, amelyek minden gazdasági társasági formára alkalmazandóak.

Nincs formakényszer

Elvi éllel szögezi le a törvény: átalakulás során a jogutód cégformája szabadon választható meg, nincs többé formakényszer – még egyesülés és szétválás esetén sem -, a másik oldalon viszont fennáll a törvényi tilalom: az egyesülési és a szétválási folyamatokat (vagy emellett akár az egyszerű társaságiforma-váltást) nem lehet "egy lépcsőben" alkalmazni.

A társaságiforma-váltás a törvény szerint is változatlanul kétirányú lehet: a gyakoribb eset, hogy az alapításkor még kevésbé tőkeerős szervezet bonyolultabb, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasággá alakul át, ám a másik oldalon az is felmerülhet, hogy a társaság gazdasági-célszerűségi szempontból úgy dönt, hogy számára a kisebb tőkeerőt és adminisztrációt igénylő szervezeti forma a megfelelőbb.

Az új Gt. alapelvi szintű előírása szerint gazdasági társaság közhasznú társasággá is átalakulhat, azzal a korábban említett korláttal, hogy a törvény átmeneti szabályai [365. § (1) bek.] között deklarálja, hogy közhasznú társaság 2007. július 1. után nem alapítható.

Az átalakulásnál - eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a gazdasági társaság alapítási szabályait kell figyelembe venni, de ezen túl az átalakulás közös, és az adott társasági formára vonatkozó speciális átalakulási normákat is szem előtt kell tartani.

A tagok vagyoni felelőssége

Továbbra is fennáll az 1997-es Gt. alaptétele, mely szerint a társasági forma megválasztásánál figyelembe kell venni azt a rendelkezést, hogy a jegyzett tőke törvényi vagy a társaság által az átalakulási döntésben meghatározott mértékét a jogutódnak teljesítenie kell, akár tőkepótlás útján is.

E rendelkezés szellemében csak akkor van helye az átalakulásnak, ha az átalakulni szándékozó gazdasági társaság tagjai (részvényesei) vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében szolgáltatták. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a készpénzben és az apportban vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítésére is.

A korábbi szabályozáshoz képest viszont az új Gt. átfogóan szabályozza az átalakuló társaság tartozásaiért fennálló felelősségi viszonyokat: leszögezi, hogy a jogelőd tartozásaiért elsődlegesen a jogutód köteles helytállni, a tagok (részvényesek) csak akkor felelnek a jogelőd tartozásaiért, ha azok a jogutódtól nem hajthatók be.

Fontos változás, hogy a jogutód nélkül megszűnt társaságot terhelő, kielégítetlenül maradt követelések a társaság megszűnésétől számított ötéves jogvesztő (és többé nem elévülési) határidőn belül érvényesíthetők a tagokkal (részvényesekkel) szemben. (E szerint a jogvesztő határidő anyagi jogi határidő, és mivel a Gt. mögöttes szabálya a Ptk., így a Ptk. szerinti határidő-számítás szerint kell eljárni, tehát az igazolás eljárásjogi jogintézménye szóba sem jöhet.) Ez a szabály természetesen azokra a tagokra vonatkozik, akiknek tagsági jogviszonya a társasággal együtt szűnt meg. A tagi felelősség egyéb esetei az 1997-es Gt.-ből ismert általános szabályok szerint alakulnak.

Az új Gt. a jogutód nélküli megszűnés kapcsán deklarálja a korábbi előírásoktól eltérően, hogy az ilyen megszűnés esetén mindig végelszámolást vagy felszámolást kell lefolytatni, kivéve az úgynevezett fantomcégek esetében, és akkor, ha a felszámolás vagy a végelszámolás lehetetlen. Egyúttal az új Gt. normái között (69. §) változatlanul megtalálható, hogy a (jogerősen elrendelt) felszámolás, illetve a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság számára tilos az átalakulás, azonban az átalakulási tilalom két esetben elhárul: ha a felszámolás a társaság megszűnése nélkül – például egyezség folytán - megszűnik, vagy ha az önként elhatározott végelszámolásnak a társaság legfőbb szerve véget vet.

Átalakulás – általános jogutódlás

Bár az új Gt. kifejezetten nem tartalmazza, ám abból a tényből, hogy a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a cégbejegyzés napjával jöhet létre, világosan következik, hogy csak a már cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság határozhatja el átalakulását más gazdasági társasággá. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. A jövőben viszont lehetőség lesz arra – a számviteli nehézségek kiküszöbölése, az előre tervezhetőség érdekében -, hogy az átalakuló társaság legfőbb szerve az általa meghatározott napra kérje az érintett társaság átalakulásának bejegyzését.

A korábbi szabályozásból is ismert tétel: az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság – főszabályként – az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja, ezért megilletik a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik annak kötelezettségei. Ez vonatkozik természetesen a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglaltakra is.

Ám mivel egyes tevékenységek csak meghatározott cégformában vagy vagyoni feltételek mellett végezhetők, s ha a jogutód e feltételeknek nem felel meg, akkor természetes, hogy a jogelőd tevékenységének folytatására nem lesz jogosult.

Kétségtelen: a jogutódlásból következik, hogy a jogelődöt megillető kedvezmények és az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek is a jogutódra szállnak. Ha a hatósági engedély kiadása folyamatban van, az átalakulásról a hatóságot haladéktalanul értesíteni kell, és az engedély jogosultja már az új gazdasági társaság lesz. (A hatósági engedély kiadásának feltételeit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény tartalmazza.)

Átalakulás két lépcsőben

Az átalakulás elhatározása, az átalakulási dokumentáció elfogadása továbbra is a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik, amely erről legalább háromnegyedes szótöbbséggel, közkereseti és betéti társaság esetében pedig egyhangúlag dönt.

Az új törvény irányadó rendelkezéseinek előnye a korábbi szabályozáshoz képest, hogy logikailag pontosabb, egymáshoz jobban kapcsolódó sorrendben jelöli meg az átalakulni kívánó társaság teendőit.

Ahhoz, hogy a legfőbb szerv megalapozott döntést hozzon az átalakulás elhatározásakor az átalakulásról, a vagyonmérleg-tervezeteknek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezeteknek rendelkezésre kellett állniuk, ugyanis csak ezen adatok ismeretében tud a legfőbb szerv felelősségteljesen határozni például arról, hogy van-e kellő fedezet a társaságtól megváló tagokkal való elszámolásra.

Ám az ügyvezetés saját elhatározásából ezen anyagok elkészítését – akár a vagyonmérleg-tervezetek elkészíttetésének tekintélyes költségét fontolóra véve - nem kezdeményezhette, hiszen az átalakulás elhatározása a korábbi szabályozás szerint is a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozott. A korábbi szabályozás szerinti "kétlépcsős" eljárás esetén viszont már megtapasztaltuk – főként a kisebb családi vállalkozásoknál -, hogy a napi összeköttetésben lévő tulajdonosok az első szakasz szerinti elvi hozzájárulást, majd az ezt követő átalakulásról szóló érdemi döntést egyetlen ülésen hozták meg. Ám az 1997. évi Gt. előírásai alapvetően kógensek voltak, eltérni tőlük csak a törvény felhatalmazása alapján lehetett volna, ilyen felhatalmazás azonban nem volt.

Változást hozott és rugalmasabb szabályozást alakított ki e tekintetben az új törvény 71. §-ának (1) bekezdése, amely lehetőséget ad arra, hogy ilyen tartalmú társasági szerződési felhatalmazás esetén a vezető tisztségviselők saját belátásuk szerint, a legfőbb szerv ülésének ilyen tartalmú döntése nélkül is elvégezhessék az átalakulás érdemi eldöntését segítő dokumentumok összeállítását. Tény, ha e felhatalmazás nem áll rendelkezésre, vagy azzal a vezető tisztségviselők nem élnek, a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz.

A korábbi szabályozással egyezően a legfőbb szerv először csak azt állapítja meg, hogy a társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával. Előzetesen felméri, hogy kik kívánnak a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, és meghatározza a létrejövő jogutód gazdasági társaság formáját.

Amennyiben ez az elvi hozzájárulás, felhatalmazás rendelkezésre áll, a legfőbb szerv feladata, hogy meghatározza az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját is, döntsön az átalakulási dokumentációt auditáló független könyvvizsgáló személyéről, majd ezt követően kerülhet sor arra, hogy a vezető tisztségviselők elkészítsék (illetve elkészíttessék) ezeket a végleges átalakulási döntés meghozatalához szükséges okiratokat.

Ezek alapján kell kidolgozni a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás tervezetét, valamint a jogutód létesítő okiratának tervezetét is.

Átalakulási terv

Amíg az 1988. évi Gt. külön kimondta, viszont az 1997. évi Gt. hallgatott az átalakulási terv fogalmáról, és csupán ennek a részeit képező és elkészítendő iratokat nevezte meg és pontosította, gyakorlati igényként merült fel, hogy mind az átalakulás kérdésében döntő tulajdonosi testület, mind pedig az átalakulás bejegyzése iránti kérelmet elbíráló bíróság számára átláthatóbb, ha az átalakulási dokumentumok között található egy olyan okirat, amely bizonyos, az átalakulás során szükségessé vált eseményeket, folyamatokat megvilágít. Igaz ugyan, hogy nem kötelező a törvény szerint az átalakulási terv készítése, ám az alábbi esetekben el kell készíteni, ha az eltérés oka:

- az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása,

- az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulás,

- a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra jutó vagyonhányad,

- a törvény feltételei szerinti tőkeszerkezet átrendezése, feltüntetve annak okait és megvalósításának módját.

Az átalakulási terv egyébként a vagyonmérleg-tervezet melléklete, s azt az átalakuló társaság vezető tisztségviselője írja alá.

A korábbi szabályozással egyezően a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni, egyúttal mind a törvény, mind a számviteli törvény megengedi, hogy az átalakuló társaság vagyontárgyait átértékelje, azaz az átalakulás folyamatában a piaci értékítélethez igazított értékben vegye figyelembe aktíváit és passzíváit.

Továbbra is lehetőség van arra, hogy az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti éves beszámoló mérlegét használja változatlan formában, és ez szolgáljon a jogutód vagyonmérleg-tervezete elkészítésénél közvetlen alapként. Erre az általános mérlegkészítési előírások azonban a számviteli szabályok szerint csak akkor adnak lehetőséget, ha az átalakuló társaság eszközeinek és kötelezettségeinek átértékelési lehetőségével nem él. Az éves beszámoló ilyen célú felhasználásának további feltétele, hogy a mérleg fordulónapja és az átalakulás végleges eldöntésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő ne teljen el.

Auditálás

Garanciális szabály marad az új törvényi rendelkezések alapján is, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Újdonsága viszont a törvénynek, hogy a könyvvizsgáló függetlenségének kritériumait tovább pontosítja: a vagyonmérleg-tervezetek auditálására az a könyvvizsgáló nem jogosult, aki a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot végzett, vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékelését ellenőrizte. Változatlan az a rendelkezés, amely szerint tilos a vagyon értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb összegben meghatározni.

Végleges döntés

Az átalakulás tárgyában a végleges döntést a vagyonmérleg-tervezet és mellékletei, azaz az átalakulási dokumentáció alapján az átalakuló társaság legfőbb szervének ülése határozza meg. Ezt követően a vezető tisztségviselőknek – e körülményről a társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket tájékoztatniuk kell.

A jogutód társasági szerződését – az alapítási szabályok megfelelő alkalmazásával – a jogutód tagjai fogadják el és írják alá. Ennek megtörténtétől számított nyolc napon belül – tehát nem az 1997. évi Gt.-ben szereplő, az átalakulási döntéstől számítva – kell kezdeményezni a Cégközlönynél az átalakulási közlemény megjelentetését, amelyet változatlanul két, egymást követő lapszámban kell megjelentetni.

Átalakulási közlemény

A közlemény szükségképpeni tartalmi elemeire vonatkozó korábbi irányadó rendelkezéseket az új Gt. pontosítja, hangsúlyozva, hogy az átalakulási közleményben a saját tőke és a jegyzett tőke összegén kívül a vagyonmérleg-tervezetek mérlegfőösszegét is fel kell tüntetni, ugyanis ezen adat egyúttal tükrözi a társaság kötelezettségeit is. Nem szükséges viszont a közleményben szerepeltetni a jogutód társaság valamennyi tevékenységi körét, elegendő lesz - az e tekintetben is változott cégeljárási szabályokkal összhangban -, ha abból a főtevékenysége kitűnik. Fontos része a közleménynek a hitelezőknek szóló felhívás, ugyanis továbbra is alaptétel, hogy az átalakulás az átalakuló társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, azonban a le nem járt követelések hitelezőit mégis védeni kell bizonyos esetekben. Erre tekintettel az 1997. évi Gt.-vel egyezően deklarálja a törvény, hogy azok a hitelezők, akiknek az átalakuló társasággal szemben az első közzétételt megelőzően keletkezett, le nem járt (azaz még nem érvényesíthető) követeléseik vannak, jogvesztő határidő alatt biztosítékot követelhetnek az átalakuló társaságtól.

Ez a jog nem illeti meg a hitelezőt a korlátolt felelősségű társaság átalakulása esetén akkor, ha az átalakulással keletkező társaság saját tőkéje a jogelődjéhez viszonyítva nem csökken.

Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok

Gyakorlati bizonytalanságot okozott az 1997-es Gt. azon rendelkezése, s már az új Gt. nem tartalmazza, miszerint ha a bejegyzést elrendelő jogerős végzést utóbb hatályon kívül helyezik, az átalakult társaság a korábbi formájában működik tovább. Tapasztaltuk, hogy a bejegyzett átalakulás kapcsán indult bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per hosszabb ideig eltart, és ekkor már egy bejegyzett, működő jogutód visszarendezéséről van szó, ami csak a törvényességi felügyeleti eljárás eszközeinek igénybevételével történhetett meg. (Ctv. 65-69. §).

Megjegyzendő, hogy az új Gt. 87. § rendelkezései az átalakulás minden formájára egyaránt vonatkoznak. Az új szabály pontosítást tartalmaz annyiban, hogy a jogelőd törlésénél a jogutódot, a jogutód társaság bejegyzésénél pedig a jogelődöt fel kell tüntetni a cégjegyzékben.

A fenti rendelkezésekből következik, hogy valamennyi jogelődre (jogutódra) való utalással történik az egyesülés, illetve a szétválás bejegyzése, és az átalakulás bejegyzéséhez kapcsolódó feladatokat értelemszerűen minden, az egyesülésben, illetve a szétválásban részt vevő társaság tekintetében el kell végezni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem