×

Átalakulás a munkáltatónál

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 106. számában (2007. január 15.)
Cikkünk a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek (új Gt.), az átalakulás két fő formájára, az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó speciális szabályait ismerteti.

Egyesülés

Az új Gt. az egyesülés fogalmán nem változtat, e szerint a gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több társaságból egyetlen jogutód társaság keletkezik. Az egyesülésnek továbbra is két alfaja ismert: az összeolvadás és a beolvadás. A fogalmi körhöz hasonlóan, az egyesülés szabályozási folyamata sem változott koncepcionálisan, ám azzal, hogy az új Gt. a korábbi, az 1997-es Gt.-hez képest e folyamatot ésszerűbben, átláthatóbban végigvezeti, az "egyesülési menetrend" érthetőbb, és egyúttal segítséget nyújt az egyesülési teendők összeállításánál is.

Kétségtelen ennek során, a törvény elkerüli az átalakulás alapelvi szintű közös szabályainak ismételgetését, ám figyelembe kell venni a közös szabályozás mellett az egyesülési folyamatnál alkalmazandó további normákat is, amelyek az alábbiak:

– az egyesülés sajátos rendjét meghatározó előírások,

– eltérő törvényi rendelkezés hiányában, az alapítási szabályok,

– az egyes társasági formák külön szabályainál esetlegesen szereplő sajátos átalakulási (egyesülési) előírások.

A fenti normáknak megfelelően továbbra is érvényesül az 1997-es Gt. közös szabálya, mely szerint tilos továbbra is a felszámolás vagy a végelszámolás hatálya alatt álló gazdasági társaságok egyesülése (szétválása). Főszabályként az egyesülés (szétválás) során is érvényesülnek a társaságalapítási szabályok, s nincs mód az egyesüléssel (szétválással) keletkező társaság előtársasági létezésére sem.

Összeolvadás, beolvadás

Az összeolvadás olyan egyesülés, melynél a fuzionáló társaságok mindegyike megszűnik, és közösen alkotnak egy kvázi új társaságot, amely valamennyi – az egyesüléssel megszűnő – társaságnak közös jogutódja lesz.

A beolvadás esetében a beolvadó társaságok megszűnnek, és vagyonuk a befogadó társaságra, mint jogutódra száll át.

Az egyesülés folyamata

Az átalakulás "kétlépcsős folyamatában" az új Gt. logikailag pontosabban, egymáshoz kapcsolódó sorrendben jelöli meg a teendőket:

Döntés az átalakulásról

Az új Gt. lehetőséget ad arra, hogy az egyesülésben részes gazdasági társaságok az átalakulási döntéseket összevont üléseken hozzák meg. Az egyesülésnek az a specialitása, hogy a folyamat kiindulópontjában két vagy több gazdasági társaság található, így az egyesülési folyamatban részes társaságoknak egyesüléssel foglalkozó döntéseiket mindig egymásra tekintettel kell meghozniuk.

Az átalakulási döntések összevont üléseken történő meghozatala különösen kényelmes megoldás, ha olyan vállalatcsoportba tartozó társaságok fúziójáról van szó, ahol az egyesülő társaságok tagjai között több a személyi átfedés. (Az egyesülő társaságok ebben az esetben is külön-külön határoznak, de az esetleges tisztázatlan kérdések egyeztetése a helyszínen, késedelem nélkül is megtörténhet.)

Egyesülési szerződés

Az új Gt. kimondja az egyesülésben részes társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét. Gyakorlati alkalmazása során is ismerjük a jelentőségét az elvi éllel deklarált fenti szabálynak, mely az egyesülés elvi eldöntésének, a jó előkészítésnek feltétele. Ám, mint azt az új Gt. 79. §-ának (1) bekezdése külön hangsúlyozza, még inkább szükség van az összehangolt tevékenységre, egyeztetésre az egyesülési dokumentum összeállítása, különösen az egyesülési szerződés elkészítése során.

Az egyesülési szerződés kereteit a legfőbb szervek (mint láttuk, ugyancsak egyeztetett, egymástól függő és egymásra épülő) határozatai szabják meg. Az egyesülési szerződés továbbra is magában foglalja az egyesülés leglényegesebb tartalmi elemeit, eszerint tükrözi a fuzionáló társaságok tárgyalásai során kötött megállapodásokat, rögzíti az egyesülő társaságok tulajdonosainak pozícióit és a fúzióval járó vagyonmozgásokat.

Az egyesülési szerződés tartalmi elemeit tekintve, lényeges változást nem hozott az új törvény, eltekintve néhány szükségtelen elem elhagyásától. E szerint nem kell szerepeltetni a szerződés tervezetében a jogutód társasági szerződés elfogadásának (aláírásának) napját, hisz ez a vezető tisztségviselőkre teljesíthetetlen kötelezettséget rótt, ugyanis nem tudhatták, hogy minderre mikor kerül sor.

Az egyesülési szerződés tervezetébe beírandó mindaz, amit az érintett társaság legfőbb szervei fontosnak tartanak, és bele kell foglalni azokat az egyéb tartalmi elemeket, amelyeket a törvény más szabályai előírnak.

Az új Gt. egyértelműen rögzíti, hogy az egyesülési szerződést, bár az érintett társaságok legfőbb szerve fogadja el, a társaságok vezető tisztségviselői írják alá.

A tájékoztatási kötelezettség a munkavállalói érdekképviseletek vonatkozásában is felmerül, ugyanis az egyesülési szerződés elfogadásától számított 15 nap alatt kell tájékoztatni e szerveket az egyesülésről, miután ettől kezdve vált bizonyossá, hogy az egyesülés bekövetkezik, s az alkalmazottaknak számolniuk kell a változással.

Nincs átalakulási terv

Átalakulási terv készítése szükségtelen, mert az abban foglalt kérdések rendezése az egyesülési szerződésben megoldható. Nem lehet elfeledkezni azonban arról, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket valamennyi egyesülő társaság és az egyesülés utáni kialakuló jogutód társaság vonatkozásában is el kell készíteni, a számviteli törvény előírásai szerint.

Könyvvizsgálat

A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Valamennyi egyesülő gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló járhat el, noha nem kizárt, hogy társaságonként más-más könyvvizsgálót bízzanak meg.

Az egyesülés eredményeként létrejövő, illetve az átvevő gazdasági társaságnál az egyesülés bejegyzésétől számított 3 üzleti éven belül nem jelölhető ki a jogutód társaság könyvvizsgálójává az a könyvvizsgáló, aki az egyesülés során eljárt.

Egyesülési hirdetmény

Az egyesülési közlemény közzétételi kötelezettsége csak akkor következik be, amikor valamennyi érintett társaságnál megszületik az egyesülést elhatározó döntés. Az egyesülésben érintett társaságoknak ki kell jelölniük maguk közül azt, amely a hirdetményt megjelenteti. A közlemény tartalmi elemei az általános szabályokhoz képest bővülnek, mivel abban szerepeltetni kell, hogy összeolvadás vagy beolvadás útján került-e sor a fúzióra.

Kölcsönös részesedések

A jogutód jegyzett tőkéjének meghatározásánál a saját részvényeket, törzsbetéteket és a kölcsönös részesedéseket nem lehet figyelembe venni, ez ugyanis a jogutód társaság lényeges vagyoni viszonyai tekintetében megtévesztő lenne.

Cégforma

Összeolvadásnál a jogutód társasági formája szabadon választható, az nem függ a jogelőd társasági formájától. A beolvadás során a cégforma tekintetében a korlátozás adott, ugyanis a törvény kiköti, hogy a jogutód (azaz az átvevő) társaság társasági formája nem változhat, az a cég eredeti formában működik tovább.

Szétválás

Szétválásnál a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra bomlik. Erre két alapvető módon kerülhet sor: különválással és kiválással.

Az egyszemélyes gazdasági társaság is szétválhat két vagy több gazdasági társaságra, és nincs akadálya annak sem, hogy a szétváló társaság tagja (részvényese) akár valamennyi jogutódban tulajdonosként szerepelhessen.

A törvény megengedi a kiválást oly módon is, hogy a szétváló társaságtól távozó tagok nem új társaságot alapítanak, hanem egy már működő társasághoz csatlakoznak, lényegében a kiválás és a beolvadás kombinálásával. A különválás esetén az eredeti társaság megszűnik, és vagyona a jogutódok között oszlik meg.

Dokumentáció

A szétválni szándékozó társaságból nem egy, hanem két vagy több jogutód keletkezik. A szétválási dokumentáció elkészítési kötelezettsége így szükség szerint többszöröződik, a tervezetek összeállításához pedig azt is előre tisztázni kell, hogy az eredeti társaság tagjai közül ki melyik jogutódban kíván részt venni, illetve van-e olyan tag, aki a szétválás kapcsán a tagsági jogviszonyát megszüntetve végképp megválik a társaságtól.

Vagyonmegosztás

A szétválási szerződés kötelező tartalmi eleme a vagyonmegosztás aránya is, ami a jogelőd tartozásaiért való utólagos helytállási kötelezettség tekintetében különös jelentőséggel bír.

A szétválási folyamat egyik legfontosabb kérdése, hogyan történik a jogutódok közötti vagyonmegosztás. A vagyonmegosztási javaslat nem válhat formálissá, hanem nagyon pontosan, minden vagyoni elemre, jogokra, igényekre, kötelezettségekre kiterjedően meg kell határozni, hogy ezek tekintetében melyik szétválással keletkező társaság lesz a jogutód.

Szétválási szerződés

A szétválásnál nincsenek jogképes jogutódi szervezetek, melyek a szétválási dokumentum aláírására feljogosíthatóak lennének. Emiatt nincs lehetőség arra, hogy az egyesüléshez hasonlóan a szétváló gazdasági társaság vezető tisztségviselője írja alá a szétválási szerződést.

A szerződő felek a szétváló társaság tagjai (részvényesei), azaz maguk a tulajdonosok, így a szétválási szerződést és a jogutódok létesítő okiratát csak a szétválással érintett tagok írhatják alá.

A szétválási szerződés vagyonközösséget megszüntető megállapodás. Kérdés, hogy mi a rendező elv, ha valamely vagyontárgyról, követelésről, igényről nem rendelkeztek, vagy az utóbb vált ismertté? Ebben az esetben az igényérvényesítési jog alapja a jogutódok közti vagyonmegosztás aránya.

Az utólag felvetődő kötelezettség, vagy az olyan kötelezettség tekintetében pedig, amelyről a szétválási szerződésben megfeledkeztek, a jogutódok helytállási kötelezettsége egyetemleges.

Az egyetemleges felelősség szerint a szétválási szerződés rendelkezéseivel érintett követelést elsődlegesen azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, akihez azt a szétválási szerződés vagyonmegosztási előírása telepítette. Ha ez a jogutód nem teljesít, bekövetkezik a mögöttes felelősség, amely esetben valamennyi jogutód helytállási kötelezettsége egyetemleges a hitelezőkkel szemben.

Hirdetmény

A szétválási szerződés és a jogutódok létesítő okiratának aláírásától számított 8 napon belül a szétváló társaság köteles hirdetményt közzétenni a szétválásról. Ebben szerepeltetni kell, hogy a hitelezők a hirdetményi idő alatt hol kaphatnak felvilágosítást a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről.

A társaság hitelezői, adósai a hirdetményből tájékozódhatnak arról, hogy a követeléssel szembeni helytállási kötelezettséget, illetve a tartozás követelésének jogát a szétváló társaság döntése melyik jogutódhoz telepítette. A vagyonmegosztás arányának hirdetményi szerepeltetése szintén a hitelezők, illetve a szétváló társaság üzleti partnereinek javára szolgál.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem