Költségtérítés
Bérlet
A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
– 86 százalékát, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán;
– 80 százalékát, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon
utazik.
Saját autó
Az Szja-tv. szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység ellenértékeként munkabér, tiszteletdíj, illetmény címén, valamint a nem önálló tevékenységre tekintettel jutalom vagy költségtérítés címén megszerzett bevétel, továbbá a munkáltató vagy a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj. Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az Szja-tv. szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
– az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
– költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.
A fent meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – főszabályként – a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelme. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.
A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja-tv.) foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
– a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
– a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
Az utóbbi esetben a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
Támogatás
A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatások szabályait a 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben találjuk. E szerint a munkába járás terheinek csökkentése, valamint a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből a következő támogatások nyújthatók:
– helyközi utazás támogatása,
– csoportos személyszállítás támogatása,
– lakhatási hozzájárulás megtérítése,
– munkaerő-toborzás támogatása.
Helyközi utazás támogatása
A munkaadó, valamint az érintett munkavállaló részére, legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek, az őt – a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján – terhelő része, ha a munkaadó
– olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja - a megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) által nyilvántartott álláskereső, és
– hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – a működésével összefüggő okból – nem szüntette meg.
Csoportos személyszállítás támogatása
Támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.
A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.
A csoportos személyszállítás támogatása a helyközi utazás támogatásával együttesen, ugyanazon munkavállalók vonatkozásában nem adható.
Aránytalan nehézség
A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem, vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg.
A lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely között az oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta – tömegközlekedési eszközzel – a két órát meghaladja.
Az említett települések körét – a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményének meghallgatásával – a munkaügyi központ határozza meg.
Előnyben részesítés
A támogatás szempontjából előnyben részesül az a munkaadó, aki nagyobb arányban oldja meg olyan személyek lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti oda- és visszautazását, akik megváltozott munkaképességűek, vagy alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresők voltak.
Lakhatási hozzájárulás támogatása
Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki
– a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskereső foglalkoztatását vállalja, és
– az említett munkavállalók által igénybe vett lakásbérlet, albérlet, fizetővendég-szolgálat díjának megfizetéséhez havonta hozzájárul, illetőleg ezeknek a munkavállalóknak az elhelyezését munkás- (orvos-, nővér- stb.) szállás útján oldja meg, és
– hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – a működésével összefüggő okból – nem szüntette meg.
Támogatásként a munkaadónak az említett kiadásai téríthetők meg, legfeljebb egyévi időtartamra. A támogatás mértéke munkavállalóként nem haladhatja meg az álláskeresési járadéknak a folyósítás első szakaszára vonatkozó, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos alsó határát.
Közös szabályok
A munkaadó részére nyújtott támogatások csekély összegű (de minimis) támogatásoknak minősülnek. A támogatások nyújtása során a 69/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (Kivétel ez alól, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság.)
A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott csekély összegű támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell.
Kérelem
A támogatás kérelemre nyújtható. A helyközi utazás támogatása és a lakhatási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
– a foglalkoztatni kívánt álláskereső nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, munkakörét, foglalkoztatásának tervezett helyét,
– a munkaadó költségeinek megjelölését,
– az igényelt támogatás mértékét, időtartamát,
– a munkaadó nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a támogatással érintett munkavállaló munkaköréhez hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból nem szüntette meg.
Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, erre vonatkozó kérelmét a munkaadó kérelmével együtt kell benyújtani és elbírálni.
A csoportos személyszállítással kapcsolatos támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
– a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), munkakörét, foglalkoztatásának helyét,
– a munkaadó költségeinek megjelölését, valamint
– az igényelt támogatás mértékét és időtartamát.
Folyósítás
A munkaügyi központ a támogatást havonta utólag folyósítja a munkaadónak, illetőleg a munkavállalónak a munkaadó útján, a munkavállaló adatait tartalmazó és a kifizetés tényét igazoló bizonylatokkal – első ízben történő igényléskor a munkaszerződéssel is – alátámasztott munkaadói igénylés alapján.
A munkaügyi központ a megállapított folyósítási idő lejárta előtt megszünteti a támogatás folyósítását, ha a támogatott foglalkoztatással érintett munkavállaló munkaviszonya megszűnik. A munkaadó a munkaviszony megszűnésének időpontját haladéktalanul köteles bejelenteni.
A munkaügyi központ a támogatások nyújtása során figyelembe veszi különösen az adott térség munkaerő-piaci helyzetét, a munkaadóval való együttműködés tapasztalatait.
Illetékesség
A helyközi utazás támogatásával és a lakhatási támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ – a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó – kirendeltsége, míg a csoportos személyszállításhoz adható támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltsége – a munkaügyi központ illetékességi területén kívül lakó és a csoportos személyszállításban részt vevő munkavállalókra vonatkozóan is – látja el.
Munkába járás
A rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás.
Napi munkába járás
Napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása.
Hétvégi hazautazás
Hétvégi hazautazásról akkor beszélünk, ha a munkavállaló ideiglenesen, munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, s onnan hetente egyszer az állandó lakóhelyére utazik, majd onnan visszautazik.
Megváltozott munkaképességű személy
Megváltozott munkaképességű személyen a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.
E szerint megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni,
– akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint – legalább az 50 százalékot eléri, vagy
– akinek munkaképesség-csökkenése az előző pontban meghatározott mértéket nem éri el, de – a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek
