×

Offenzív fellépés a feketemunka ellen

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 105. számában (2006. december 14.)
A feketegazdaság kifehérítése céljából sokasodnak és szigorodnak a munkaügyi ellenőrzések. Immár nemcsak a munkáltatókat sújtó büntetési tételek növekednek, de a szabályokat áthágók "szégyenlistára" kerülnek, ami – üzleti presztízsük meggyengülése miatt – komoly visszatartó erő lehet. A rendezett munkaügyi kapcsolatok azért is nélkülözhetetlenek, mert ezek híján a foglalkoztató kizárja magát a közbeszerzési eljárásokból, illetve nem részesülhet állami támogatásokból. A szakszervezetek szerint a feketegazdaság nem csupán ellenőrzési kérdés, ezért kezelése is komplexitást igényel. A munkaadók szerint a bírságolás mindenhatósága nem vezet eredményre; a kisebb szabálysértéseknél a partnerségre és a prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt, nem pedig a túlzott szankcionálásra.

A nyilvánosság visszatartó erő lehet

A kormány a szürke- és a feketefoglalkoztatás kifehérítését is várja az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségtől (OMMF). A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát tükrözi, hogy az első tíz hónapban vizsgált munkáltatók 70 százalékánál tártak fel valamilyen jogsértést – mondja Kovácsszegi Dorottya, a munkaügyi felügyeleti osztály vezetője. Az ellenőrzésekbe bevont több mint 220 ezer munkavállaló 60 százalékát a munkaügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyásával foglalkoztatták a munkáltatók. Az ellenőrzések hatékonyságának javulására utal, hogy tavaly az ellenőrzések által érintett munkavállalók mintegy 40 százalékánál tártak fel a felügyelők valamilyen jogsértést.

Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a több ellenőrzés miatt is több a feltárt jogsértés. Ráadásul az idei év kiemelt témája a feketefoglalkoztatás, ami miatt a statisztikákból úgy tűnhet, hogy az ország tele van feketemunkásokkal. Bizonyos területeken azonban a munkáltatói morál javulása is érződik. A színlelt szerződésekkel kapcsolatban például kijelenthető, hogy részben az ellenőrzések hatására, részben az önkéntes jogkövető munkáltatói gyakorlatnak köszönhetően a vállalkozások többségében rendezték "kétes" szerződéses viszonyaikat. Hasonlóan javulás tapasztalható az áruházláncok esetében, amelyek korábban leggyakrabban a munkaidővel kapcsolatos szabályokat szegték meg.

A hatékony fellépés érdekében az OMMF az idén országosan egységesítette ellenőrzési elveit és módszereit – hangsúlyozza Kovácsszegi Dorottya. Ezt megkönnyítette, hogy a munkaügyi ellenőrzési törvény februárban hatályba lépett módosítása a bírságok oldaláról csoportosította a jogsértéseket. Emellett az idén gyakrabban tartanak a felügyelők utóellenőrzéseket. Az idén például kétszer is tartott az OMMF célellenőrzést az autópálya-építéseken, először május végén, majd novemberben. Ennek hatására a munkaügyi helyzet javulását is tapasztalták a sztrádaépítőknél a felügyelők.

Az idei évtől kezdve szigorúbb lett a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szankciórendszere, amely magas összegű bírság kiszabását teszi lehetővé. A bírság kiszabásán túl további visszatartó erőt jelent az a körülmény, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó előírásokat megszegő munkáltatók nem igényelhetnek állami támogatást, illetőleg kizáródnak a közbeszerzési eljárásokból is, figyelemmel a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló jogszabályok előírásaira. A jogsértő munkáltatók kiszűrését az OMMF 2006 szeptemberétől úgy segíti, hogy honlapján közzéteszi a jogsértők – többek között a feketefoglalkoztatás miatt elmarasztaltak – körét.

Az OMMF számára nagy segítséget jelent, hogy 2004. május 1-jétől eredményesen működik az Egységes Magyar Munkaügyi Nyilvántartás, ebből adódóan jobban kiszűrhető volt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak köre. A munkabérhez való jog érvényesülése az egyik legfontosabb munkajogi követelmény, ezért is vált indokolttá az ezzel összefüggő ellenőrzési hatáskör bővítése. Ugyancsak a munkabérrel, illetve annak védelmével kapcsolatos az a törvénymódosítási javaslat, miszerint a munkaügyi ellenőrzés a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésén túl jogosult legyen vizsgálni a megállapodás szerinti munkabér szavatolását is. A javaslat arra is kitér, hogy minden munkabérrel kapcsolatos jogsértés – külön bejelentés nélkül is – hivatalból legyen ellenőrizhető.

Büntetés helyett a partnerségre kellene törekedni

Rendkívül ellentmondásosnak látom a munkaügyi ellenőrzést – mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szürke-fekete foglalkoztatás problémáját nem oldja meg, hogy a maximálisan kiszabható bírság hatmillió forintról húszmillióra emelkedett. Ez nem reformértékű lépés, csupán még több pénzt szed be az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), amely egyébként nemcsak költségvetési forrásból gazdálkodik, hanem a Munkaerő-piaci Alapból – vagyis a munkáltatói és munkavállalói szolidaritási járulék befizetéseiből – is milliárdos összeget kap.

Még mindig nem tartunk ott, hogy a munkaügyi ellenőrök megfelelően differenciálnának az egyes jogsértések között – hangsúlyozza Dávid Ferenc. Az OMMF-nek meg kellene határoznia, hogy melyek a "bocsánatos bűnök", s melyek azok, amelyeket keményen büntet. A kisebb szabálysértéseknél a partnerségre és a prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt, nem pedig a túlzott szankcionálásra. E szempontból Dávid Ferenc rossz üzenetnek tartja a munkaügyi jogsértések nyilvánosságra hozását is, ami szerinte nem a partnerségről szól.

A munkaügyi ellenőröknek leginkább a szürke- és feketefoglalkoztatókra kellene fókuszálniuk, amelyek nem tesznek eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségeiknek. Vagyis a legálisan működő vállalkozások versenysemleges pozíciójának megőrzésén kellene munkálkodniuk. A törvényes vállalkozások ugyanis nem tudnak versenyezni az adókat és járulékokat nem fizető szereplőkkel, kivált, ha még apró-cseprő vétségekért rendszeresen meg is büntetik őket. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a feketefoglalkoztatók a munkabiztonsági szabályokat sem tartják be, s a munkavállalóik sokszor embertelen körülmények között kénytelenek dolgozni.

A VOSZ főtitkára szerint a törvények sem elég konzisztensek. A munkaügyi ellenőrzési törvény a már említett problémák miatt nem életszerű, és a büntetések terén aránytévesztésre ad lehetőséget. De ugyanez mondható el a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) is, amelyet 1992-es megszületése óta csak toldoztak-foldoztak, ám évek óta késik az átfogó felülvizsgálata. Márpedig a "munka alkotmánya" a mai piaci viszonyoknak már sok szempontból nem felel meg. A munkaügyi felügyelők azonban az Mt. passzusai alapján ellenőriznek és büntetnek.

A feketegazdaság komplex társadalmi-gazdasági probléma

A munkaügyi ellenőrzések számának növelése és a bírságok szigorítása hozzájárulhat a szürke-fekete gazdaság visszaszorításához – mondja Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) bérpolitikai ügyvivője. Becslések szerint Magyarországon a GDP 20-30 százalékára rúg a feketegazdaság mérete, amelyhez foghatóval az Európai Unióban talán csak Olaszország dicsekedhet, a skandináv államoknak viszont ennek a töredékével kell megküzdeniük. Ez ellen tényleg tenni kell, mert a szürke-fekete gazdaság szereplői egyáltalán nem, vagy csak részben vesznek részt a közteherviselésben. Ez sérti a legálisan működő többség érdekeit, hiszen a kieső óriási költségvetési bevételek miatt nem lehet az adókat csökkenteni. Emiatt a munkaügyi ellenőrzések tekintetében erősíteni kell. Az ellenőrzések azonban leginkább a legális szereplőkre fókuszálnak, hiszen a feketezóna láthatatlan. Sokkal több feltáró jellegű, ágazati kiterjedésű vizsgálatra volna szükség. Fokozni kellene az együttműködést a társhatóságokkal, például az APEH-hel, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel, s nemcsak időszakosan. Hódi Zoltán szerint azonban a feketegazdaság elsősorban nem ellenőrzési kérdés, hanem sokkal bonyolultabb társadalmi és gazdasági probléma, amelyet komplexen kellene kezelni.

A kormány például - a szabályozás révén – sokat tehetne. Jó irányba mutató lépés a minimálbér kétszeresét kitevő minimum-járulékalap vagy az elvárt adó bevezetése. Ám azt is látni kell, hogy sokan gazdasági, megélhetési kényszerből működnek az illegális szférában, hiszen a béreket terhelő adók és járulékterhek nagyon magasak Magyarországon. Emiatt rövid távon az adó- és járulékterhek csökkentésére is szükség volna az érdekeltség megteremtése érdekében, amit azonban a költségvetés mostani helyzete a kormány szerint nem tesz lehetővé. Például, amikor a társasági adó kulcsát 38 százalékról lecsökkentették, mindjárt nőtt a befizetett adó mennyisége. Szóval több intézkedésre volna egyidejűleg szükség a szürke-fekete zóna visszaszorítása érdekében. Ez azonban a társadalom támogatása nélkül nem megy, hiszen az emberek is asszisztálnak a gazdasági rendszer anomáliáihoz, amikor például számla nélkül festetik ki a lakásukat, mert úgy olcsóbb, a bérszínvonal pedig alacsony.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 14.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem