×

Fogyatékosok foglalkoztatása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 105. számában (2006. december 14.)
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását és a munkáltatói támogatást érintően többlépcsős reform indult el 2006 január 1-jén. Az új szabályok fokozatosan lépnek életbe, 2007. június 30-áig felkészülési lehetőséget teremtve az érintett versenypiaci és nonprofit szervezetek számára a megváltozott feltételek alkalmazására. A munkaügyi tárca illetékese szerint az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében hozott megszorító intézkedések nem érintik azokat a programokat, amelyek e réteg foglalkoztatását, elhelyezkedését segítik.

A reform célja, hogy a több mint 450 ezer, fogyatékossággal élő, csökkent munkaképességű ember közül minél többen munkából tudjanak megélni. Jelenleg ugyanis mindössze 40 ezernek van állása.

Támogatási konstrukciók

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához az állam jelenleg hétféle támogatást nyújt. Dotációra tarthatnak igényt a legalább 20 fős gazdálkodó szervezetek, szociális foglalkoztatók; a támogatás mértéke a munkabér és a létszám szorzatából számított vetítési alap 45-360 százaléka lehet. Ezt alanyi jogon mintegy 40 ezer főre igényelhetik – de csak 2007. június 30-áig. Ugyancsak alanyi jogon kérhető 2006. január 1-jétől a bértámogatás, amely a kereset és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet, és a munkába helyezéshez, az állás megőrzéséhez, a foglalkozási rehabilitációhoz, valamint a munkahelyi segítő foglalkoztatásához is kapható.

A költségkompenzációs támogatás a munkabéren és járulékain túli egyéb kiadásokat tartalmazza, s az akkreditációs eljárás során védett foglalkoztatónak minősített munkáltatók számára pályázati eljárás alapján folyósítható ez évtől. Rehabilitációs költségtámogatásban – amely a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek maximum 80 százaléka lehet – közhasznú szervezetként bejegyzett közhasznú társaságok részesülhetnek, pályázati úton. Ugyancsak ezen a címen szociális foglalkoztatási támogatáshoz juthatnak a szociális intézmények, illetve az ezekben foglalkoztató munkáltatók 2006. július 1-jétől.

Pályázattal nyerhető el a rehabilitációs munkahelyteremtő beruházási támogatás, amely az invesztíció költségeinek maximum 80 százalékáig terjedhet. Csak munkanélküliek foglalkoztatásához nyerhető el a rehabilitációs foglalkoztatást bővítő támogatás, amely a munkabért és járulékait tartalmazza. Az utóbbi két támogatást a vállalkozói és a közszférában is igényelhetik.

Átalakított rendszer

Annak érdekében, hogy a támogatásra szánt jelentős összeg valóban a rászorultak munkavállalását szolgálja – s ne teremtsen lehetőséget a súlyos visszaélésekre -, a kormány a 100 lépés program keretében rendeletben alakította át a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatási rendszerét. A jogszabály az eddigi pazarló, elavult, nehezen tervezhető és finanszírozható szabályozást helyezte új alapokra.

Az új finanszírozási konstrukció három elemből áll: a bértámogatásból, amely a megváltozott munkaképességből adódó alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál; a költségkompenzációs támogatás szabályai alapján megtéríthető költségekből, illetve a rehabilitációs költségtámogatásból, amelyből a közhasznú szervezetként működő közhasznú társaságok részesülhetnek, ha olyan emberek foglalkoztatására is kötelezettséget vállalnak, akiknek a nyílt munkaerőpiacon nincs reális esélyük állást találni.

Az új szabályrendszer ez év január elsején lépett életbe, de 2007. június 30-áig türelmi időt kaptak a céget, hogy gazdasági rendszerüket fokozatosan átalakítsák. Egy évvel ezelőtt, 2005. november 1-jétől már hatályba lépett az akkreditációról szóló kormányrendelet, amely a foglalkozási rehabilitáció szabályait tartalmazza. Ez 2007 júliusától lesz kötelező jellegű, amikortól a támogatásokat már csak állami tanúsítvány birtokában lehet igényelni. Az akkreditáció ugyanis valójában egy tanúsítvány, amellyel a foglalkoztató az állami dotációt igénybe veheti.

Az új rendszerben bővül a támogatással érintett munkavállalók és munkáltatók köre. A támogatás korábbi kedvezményezettei azok a dolgozók voltak, akiknek a munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent. Az új szabályok alapján a foglalkoztatás abban az esetben is támogatható, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a negyven százalékot, azonban a munkavállaló – egészségi állapota miatt - foglalkozási rehabilitáció nélkül tovább nem alkalmazható.

További bővítést jelent az is, hogy eddig csak a legalább húszfős gazdálkodó szervezetek és a szociális foglalkoztatók igényelhettek támogatást, mostantól viszont bekerültek a körbe az egyéni vállalkozók, a kis- és középvállalkozások és a nonprofit szervezetek is.

Átmeneti állapot

A fogyatékkal élők foglalkoztatásának problémáit jól ismerő szakértők szerint ugyanakkor ma átmeneti állapot van, ugyanis a csökkent munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségei semmivel sem jobbak, mint korábban. Az elmúlt két évben megkezdődött szabályozásmódosítási folyamat egy nagyon régi, ma is hatályos, 1983-as miniszteri rendelet megváltoztatását célozza. Az elavult rendelet lényege, hogy a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek meghatározott feltételek mellett kapnak dotációt. Ezt a minimálbérhez kötötték, a támogatás a munkavállaló rokkantsági fokától függően akár 150-300 százalékos is lehetett. Szempontként vették figyelembe, hogy a munkalehetőség a központban vagy egy telepen volt.

Az új szabályozás szerint a minimálbérhez kötött dotációt felváltotta a megváltozott munkaképességűek után fizetett bérköltségtérítés: a munkaadók az érintettek foglalkoztatása arányában, a bérük 80 százalékára pályázhatnak. Számítások szerint a támogatási összeg így egy-egy vállalat esetében a korábbi 50-55 százalékára csökkent az új szabályozás alapján. Az, hogy a foglalkoztatók még életben tudtak maradni, azzal magyarázható, hogy egyelőre, a jövő év júniusáig, a régi szabályok szerint működhetnek. Most arra kell felkészülniük, hogy a struktúrájukat úgy alakítsák át, hogy az alacsonyabb dotációval is talpon maradhassanak.

Mindazonáltal a mintegy 450 ezer megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos ember közül alig több mint 50 ezret foglalkoztattak – hangsúlyozta Pék Zsolt, a csökkent munkaképességűeket tömörítő szakszervezet, a HVDSZ 2000 vezetője.

Akkreditációs eljárás

Az érdekvédő szerint a szabályozó rendszer elég laza volt, s a magánbefektetők is rájöttek, hogy érdemes megváltozott munkaképességűeket alkalmazni. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy évről évre ugrásszerűen növekedett a dotációs igény. Pár éven belül – az évszázad elejére - duplájára emelkedett, meghaladta az évi 50 milliárd forintot. A tényleges felhasználás pedig még ennél is több volt, a költségvetési kifizetés elérte a 60 milliárdot – állítja Pék Zsolt.

A kormány ezért úgy döntött: valamilyen módon megpróbál gátat vetni e tendenciának, megszüntetni az esetleges visszaéléseket. Az elmúlt évben bevezetett akkreditációs eljárás során a cégeknek igazolniuk kell, hogy alkalmasak a megváltozott munkaképességűek szakszerű foglalkoztatására. Vélhetően ezzel is magyarázható, hogy mára alig 40 ezerre csökkent a foglalkoztatott fogyatékosok száma, miközben a támogatásra fordított összeg megmaradt az 52-54 milliárd forintos szinten, igaz, az állam más módon adja oda. A szakértő szerint a munkaügyi kormányzat odafigyelésén múlik, hogy milyen módon tudja életben tartani e cégeket.

A civil szervezetek szintén kiveszik részüket a fogyatékkal élők foglalkoztatási gondjainak megoldásából. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy kezdeményezéseik nem alkalmasak tömegfoglalkoztatásra. Többnyire néhány – nyolc-tíz – megváltozott munkaképességűnek tudnak kenyérkereseti lehetőséget teremteni különböző támogatások igénybevételével – állapították meg a munkaügyi szakemberek. Az viszont szerintük is javíthat a helyzeten, ha a munkaügyi szervezetnél jogosítvánnyal felruházott rehabilitációs szakemberek is dolgoznak majd. A probléma enyhítését szolgálná, ha a versenyszférában piacot találnának a csökkent munkaképességűek által előállított termékeknek.

Az 1992 óta több ezer embert a munka világába visszasegítő Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) két programja is a megváltozott munkaképességű és értelmileg akadályozott emberek elhelyezkedését, tartós foglalkoztatását célozza: ezekre a szervezet összesen 244 millió forintnyi támogatást adott az elmúlt évben.

A Munkaerő-piaci Alap döntéshozó testülete, a MAT – amelyben a munkaadói szervezetek és a kormány képviselőin kívül a szakszervezetek is részt vesznek – szintén jelentős összeggel támogatja évente a csökkent munkaképességűek állásainak megőrzését. Rendszeresen meghirdeti pályázatát a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány is. A pályázat útján elnyerhető összeg a kifizetett munkabér és járulékainak részbeni megtérítését jelenti. Ennek mértéke legfeljebb a csökkent munkaképességű dolgozó munkabére és járulékai együttes összegének 90 százaléka lehet, amely személyenként és havonta nem haladhatja meg a legkisebb munkabér 150 százalékát, azaz jelenleg 93 750 forintot.

Védett munkaerőpiac

Fontos feltétel, hogy ha a munkáltató a támogatással érintett dolgozók foglalkoztatásához dotációban részesül, a támogatott időszakra megállapítható anyagi forrás nem haladhatja meg az ez év február havi foglalkoztatáshoz járó dotáció és a támogatott hónapok szorzatának, valamint a támogatott hónapokra igényelhető dotáció együttes összegének a különbözetét. A támogatás legfeljebb 12 hónapos foglalkoztatáshoz igényelhető.

A kormányzati műhelyekben új jogszabálytervezet készül, amely kizárólagos, védett munkaerőpiacot teremt a hátrányos helyzetűek számára, ugyanakkor kiszűri a rendszerrel visszaélőket.

A tervek szerint átalakul az aktív korú megváltozott munkaképességű, az egészségkárosodott, illetve a fogyatékos emberek társadalombiztosítási, foglalkoztatás- és szociálpolitikai ellátása. A cél az lesz, hogy az új rendszer ne a havi járadék felvételére, sokkal inkább munkavállalásra ösztönözzön. Az érintettek egy része ugyanakkor rehabilitációs járadékra lesz jogosult a rokkantsági nyugdíj mellett. Az új szabályzó az ő elhelyezkedésüket is segíti.

Bár jelenleg is hétféle állami dotációt élveznek a védett munkahelyek, de például az elektronikus hulladék szétszerelésénél csak olyan embereket alkalmaznak majd, akik egyáltalán nem, vagy csak nehezen jutnak vissza a nyílt munkaerőpiacra.

 

Uniós tapasztalatok

Európában egyre több fogyatékos keresi helyét a munkaerőpiacon, de nemigen találja. Megdöbbentő számok láttak a közelmúltban napvilágot: az Európai Unióban a régi "tizenötökben" 14,5, az új "tízekben" pedig 25 százalék azok aránya az aktív korosztályban – a 16-64 éves korcsoportban -, akiknek nem százszázalékos a munkaképessége. Összesen 52 százalékuk eltartott. E magas aránynak az is az oka, hogy az EU nem ad pénzügyi támogatást ahhoz, hogy a vállalkozók megváltozott munkaképességű (vagy fogyatékos) dolgozókat alkalmazzanak, egyes tagállamok még a közvetett támogatást is "túl szociálisnak" tartják.

Rokkantnyugdíjrendszer

Mivel nagyon sokan – több mint 800 ezren – élnek ma rokkantnyugdíjasként, rehabilitációs szemléletűvé alakítják át a rokkantnyugdíjrendszert. Első körben átalakul az orvos szakértői minősítés: a jövőben nem az elveszett, sokkal inkább a megmaradt és fejleszthető képességekre, a rehabilitálhatóságra koncentrálnak majd.

A károsodás jellegét jól ismerő szakértő referálna a beteg állapotáról egy szakemberekből álló bizottságnak. Ha a minősítés alapján az egészségkárosodás ellenére a dolgozónak van esélye visszatérni az állásába, vagy legalábbis a munkaerőpiacon maradni, nem kaphat rokkantsági nyugdíjat, hanem úgynevezett rehabilitációs részvételre ösztönző rehabilitációs járadékot folyósítanak számára. Ennek bevezetését az indokolja, hogy a korhatár alatti rokkantsági nyugellátásban részesülők 83 százaléka képes valamilyen munka elvégzésére.

A rehabilitációban részt vevők kötelesek lesznek akár képzésre is járni. Az állam továbbra is dotálja a foglakoztatásukat, akár a nyílt munkaerőpiacon vállalnak állást, akár védett – kifejezetten sérült emberek alkalmazására specializálódott szervezetekben zajló – foglalkoztatás keretében. Az új szabályozók legkorábban 2007 júliusától, legkésőbb 2008. január elsején léphetnek életbe. Ez a későbbi időpont szakértők szerint azért is kedvezőbb, mert a munkaerőpiac jelenleg képtelen lenne több százezer rehabilitációra szorulót felszívni. A kormány első körben maximum ötvenezer rehabilitációs járadékossal számol.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem