×

Alig halványuló szürkegazdaság

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 105. számában (2006. december 14.)
Tíz munkaadóból nyolc-kilenc megszegi a munkaügyi jogszabályokat – hívja fel a figyelmet újra és újra az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Ezért fokozottabb ellenőrzésre és jóval magasabb bírságtételekre számíthattak a munkaadók. A hatékonyság érdekében az idén új ellenőrzési módszereket is bevezetett a hatóság: váratlanul, kiszámíthatatlan időpontokban és helyszíneken csapnak le az ellenőrök, egy munkáltatót pedig többször is megvizsgálnak. A nagyobb szigor mellett az is visszatartó erőt jelenthet, hogy a hatóság egy ideje a honlapján nyilvánosságra hozza a szabálysértők nevét és tettét. A súlyos jogsértések miatt közbeszerzésektől és állami támogatásoktól eshetnek el évekre a vállalkozások.

z idén fokozott ellenőrzésre és szigorúbb büntetésekre számíthatnak a munkaadók – szögezte le még az év elején Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. A nagyobb szigor oka, hogy még mindig óriási arányban sértik meg a munkáltatók a jogszabályokat. Tavaly az ellenőrzött munkaadók 88 százaléka vétett a munkaügyi jogszabályok ellen, 78 százalékuk pedig a munkabiztonsági előírásokat hágta át. Az elkövetett szabálytalanságok tavaly az ellenőrzött munkavállalók 38 százalékát, összesen 175 ezer embert érintettek.

Régi bűnök, új szigor

A lehangoló statisztika miatt az idén új ellenőrzési módszereket is bevezettek. A cél az, hogy minél több munkaadót ellenőrizzenek a felügyelők, de az sem mindegy, hogy mikor.

Eddig inkább hétköznap, munkaidőben érkeztek a "hívatlan vendégek", az idén azonban már egyre több razziát indítanak majd hét végén és éjszaka is, hogy teljesen kiszámíthatatlanná tegyék az ellenőrzéseket. Korábban úgy tartották, hogy egy munkahelyen elegendő egyszer megjelenni, és sok esetben csak a papírokat vizsgálták meg. Ezentúl azonban a felügyelők többször kimennek a helyszínre, sőt a már ellenőrzött munkaadókat is gyakrabban látogatják meg.

A felügyelők az idén differenciáltabban is ellenőriznek. Papp István elmondta: a súlyos jogsértésekre koncentrálnak ahelyett, hogy mindent ugyanakkora energiával vizsgálnának. Idetartozik például a feketemunka, vagyis a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a színlelt szerződés, valamint a munkavállalók életének és egészségének veszélyeztetése. A munkaidő szabálytalan nyilvántartása is a fő bűnök közé tartozik, mert a munkáltatók általában ezzel leplezik például a jogellenes túlórát vagy azt, hogy a négyórás munkaszerződés ellenére nyolc órában foglalkoztatják dolgozóikat. Az új módszerek és elvek végrehajtásához az OMMF az idén több emberrel láthat hozzá, tavaly ugyanis száz fővel növekedett a létszám. Jelenleg 285 munkaügyi és 195 munkabiztonsági ellenőr dolgozik a felügyeleten.

Hatékonyabb ellenőrzés

A létszámbővítést követően a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát egyértelműen tükrözi, hogy az első tíz hónapban vizsgált munkáltatók hetven százalékánál tártak fel valamilyen jogsértést – mondta lapunknak Szárazné Zara Andrea, az OMMF munkaügyi főosztályának vezetője. A tapasztalatok szerint az ellenőrzésekbe bevont több mint 220 000 munkavállaló csaknem 60 százalékát a munkaügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyásával foglalkoztatták a munkáltatók.

Az ellenőrzések hatékonyságának javulására utal, hogy tavaly, ugyanebben az időszakban az ellenőrzések által érintett munkavállalók mintegy 40 százalékánál tártak fel a felügyelők valamilyen jogsértést.

Az első tíz hónapban - a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan – a feketefoglalkoztatás volt a legelterjedtebb és a legsúlyosabb munkáltatói szabályszegés: az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás az összes szabálytalanul alkalmazott munkavállaló közül minden negyediket érintette. Ebből a mintegy 34 000 főből minden második feketemunkás az építőiparban dolgozott. A nyári autópálya-építkezéseken például azt tapasztalták, hogy a munkások egyharmada feketén dolgozik. A feldolgozóiparban, a vendéglátás és a mezőgazdaság területén közel azonos volt a szabálytalanul foglalkoztatottak aránya (körülbelül 2800-3200 fő).

A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon az aktív korúak 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon. Közülük 390 ezer emberről, vagyis az inaktívak 20 százalékáról nem tudható, hogy miből él, mert nem tanuló, nem nyugdíjas, és nem a kisgyermekét nevelő szülő. E körből kerülnek ki a feketén foglalkoztatottak, vagyis ha őket törvényesen alkalmaznák, jelentősen bővülhetne a foglalkoztatás.

A színlelt szerződésekkel összefüggésben ugyanakkor azt tapasztalták a felügyelők, hogy - részben az ellenőrzések hatására, részben az önkéntes jogkövető munkáltatói gyakorlatnak köszönhetően – a vállalkozások többségében rendezték "kétes" szerződéses viszonyaikat. A feketefoglalkoztatáson túl tetemes a munkaidő nyilvántartására (23 ezer fő), a munkabér védelmére (17 ezer fő) és a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése. 2005-ben a feketefoglalkoztatás után szintén az előzőek szerinti szabálytalanságok érintették a legtöbb munkavállalót: a munkaidőre vonatkozó jogsértések 29 ezer embert, a munkabér védelmének megszegése 27 ezer főt, a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása pedig 26 ezer főt.

Magasabb bírságtételek

A munkaügyi bírság meghatározó részét – mintegy 70-80 százalékát – tavaly és az idén is a feketemunka szankcionálása tette ki. Ebben az évben a kiszabott bírságok már az első tíz hónapban meghaladták a 2005-ben, egész évben kirótt büntetéseket.

Az idén januártól október végéig összesen 4,4 milliárd forint bírságot róttak ki az ellenőrök, míg 2005 hasonló időszakában csupán 2,8 milliárdot. A növekedésnek alapvetően az volt az oka, hogy a munkaügyi bírságok összege jócskán megemelkedett februártól: a korábbi hatmillió forintos maximum helyett húszmilliót is ki lehet szabni. A büntetési tétel meghatározásakor attól függően differenciálnak, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követ-e el, illetve a jogszabályok megszegése csak egy vagy több munkavállalót érint-e.

Különbséget tesz a szabályozás abból a szempontból is, hogy a munkáltató hány alkalmazottat foglalkoztat, illetve hogy a munkaügyi ellenőrzés első alkalommal vagy ismételten állapította-e meg ugyanazt a munkaügyi jogsértést. A felügyelők az ellenőrzések során csak a súlyos jogsértések feltárásakor alkalmaznak – már az első esetben is – anyagi szankciót. Az enyhe szabálytalanságok következménye csak figyelmeztetés jellegű, anyagi szankció nélküli kötelező határozat.

 

Munkavédelmi szabályszegések

Egy építési munkahelyen halálos kimenetelű balesettel kapcsolatban tartott utóellenőrzés során súlyos veszélyeztetés miatt 5 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki, mivel a munkáltató a biztonságos munkafeltételeket nem teremtette meg azáltal, hogy nem szavatolta a kollektív védelmet, illetve nem látta el a munkavállalókat egyéni védőeszközökkel.

Egy építés kivitelezésén egy munkavállaló hegesztési tevékenységét egyedül végezte, eközben hét méter magasságból leesett, és életveszélyes sérülést szenvedett. Ezenkívül a munkáltató két munkavállaló egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztette, emiatt a felügyelőség 2 millió forint munkavédelmi bírsággal sújtotta.

Egy üzemben – a fröccsöntő gép üzemeltetése közben – súlyos csonkolásos munkabalesetet szenvedett egy dolgozó. A munkáltató mulasztást követett el azzal, hogy nem teljesítette a szabványelőírásokat, így munkavállalói hosszú távon súlyos veszélyhelyzetben végezték munkájukat. A munkavédelmi bírság összege 3 millió forint. A bírságot növelte, hogy a munkáltatónál 2000-ben is azonos kimenetelű munkabaleset történt.

Egy áramszolgáltató társaság öt munkavállaló életét és testi épségét súlyosan veszélyeztette és egy villanyszerelő halálos balesetéért volt felelős, emiatt 4 millió forint munkavédelmi bírság kiszabására került sor. A felügyelőség bírságnövelő tényezőként értékelte, hogy a belső szabályozás hiánya, a szervezési és technikai feltételek elmaradása huzamosabb ideje fennállt.

Egy vegyipari társaság halálos munkabaleset miatti – szerelés közben egy megbontott csővezeték csonkjából kiáramló hidrogén-fluorid egy munkavállalónak halálos sérüléseket okozott – ellenőrzése során kiderült, hogy további dolgozók is ki voltak téve a veszélyforrásnak, mivel a munkáltató a hatásos védelmet nem teremtette meg, hiányoztak a biztonsági berendezések és egyéni védőeszközökkel sem látta el a munkavállalóit, illetve kockázatértékeléssel sem rendelkezett. A munkavédelmi bírság összege 4 millió forint.

Szégyenlistán a vétkesek

A bírság kiszabásán túl további visszatartó erőt jelent a munkáltatók számára az is, hogy az OMMF szeptembertől köteles a honlapján nyilvánosságra hozni azoknak a munkáltatóknak a nevét és adatait, amelyek 2005. augusztus 4-ét követően munkaügyi jogsértést követtek el. (Jövőre a tervek szerint már a munkavédelmi szabályokat megsértők neve is nyilvános lesz.)

Az OMMF honlapjára a jogerős határozattal lezárt esetek kerülnek fel, amelyeket csak öt év után törölnének. A feketelistán számos széles körben ismert cég is szerepel, például a Malév, a Magyar Posta, a UPC és az OTP vezérének tulajdonában lévő Csányi Pincészet is.

Az említett cégek általában a munka- és pihenőidőre, a bérfizetésre vagy a szabadságra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szerepelnek az adatbázisban százezer és félmillió forint között mozgó egy-egy bírságtétellel. Persze vannak többszörös visszaesők is – milliós összbüntetésekkel –, mint például a Lidl, amelyet tavaly december óta hatszor bírságolták meg a munkaügyi felügyelők, de a Tesco is négy büntetéssel szerepel a listán.

A Magyar Posta nem veszi zokon, hogy az OMMF nyilvánosságra hozza a munkaügyi jogsértéseket - mondta lapunknak Tomecskó Tamás, a társaság szóvivője. Az állami cég egy júliusi, négyszázezer forintos bírsággal szerepel az adatbázisban, amelyet a szabadságok kiadására vonatkozó szabályok megsértése miatt róttak ki rá. "A Magyar Posta nagyon odafigyel a munkaügyi jogszabályok betartására, s csak ritkán kap ilyen bírságot, de egy 39 ezer fős szervezetben időnként becsúszhatnak hibák" – hangsúlyozta a szóvivő, aki szerint a nyilvánosság arra ösztönzi a Postát, hogy ezentúl még jobban odafigyeljen az előírásokra.

 

A súlyos munkaügyi jogsértések köre

– Az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli ("fekete") foglalkoztatás,

– külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása,

– színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás,

– jogellenes munkaerő-kölcsönzés,

– munkaidő-nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás,

– alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértések (a munkaidő-pihenőidő, rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése),

– munkabér védelme,

– egyéb (foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása, az elszámolás hiánya).

Forrás: OMMF

Munkaügyi viszonyok

A munkáltatók eddigi észrevételeik alapján természetesen nem értékelik pozitívan azt a körülményt, hogy az őket jogerősen és végrehajthatóan elmarasztaló határozatok a közzététel útján nyilvánossá váltak. Ugyanakkor a jogkövető gyakorlatot folytató vállalkozások számára feltétlenül kedvezőbb, hogy – jellemzően – már nem nekik kell beszerezni a különböző támogatásokhoz szükséges hatósági bizonyítványt.

Ugyanakkor a szabálysértőknek nemcsak a nyilvános megszégyenüléssel kell számolniuk, hanem azzal is, hogy akár eleshetnek az állami támogatásoktól, s nem vehetnek részt a közbeszerzéseken. A feketefoglalkoztatás például kizáró ok még akkor is, ha csak egy munkavállalót érint.

A színlelt szerződéseknél már egy kicsit elnézőbb az állam: a központi támogatásoknál néhány esetet még eltűrnek 2008-ig, a közbeszerzéseken ugyanakkor már tavalytól nem vehetnek részt – még alvállalkozóként sem – azok a cégek, amelyeknél akár egyetlen színlelt szerződést találtak. De az állami támogatásoknál a munkaügyi viszonyok egyéb aspektusai is számítanak, például a munkabérre, a munka- és a pihenőidőre, valamint a túlórára vonatkozó rendelkezések betartása, vagy a szakszervezeti jogosítványok tiszteletben tartása. (A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit az államháztartási törvény tartalmazza.)

Az azonban az állami támogatás típusától függ, hogy a feltételek nem teljesítése kizáró ok-e a források elnyerésekor, vagy csak ez alapján rangsorolják-e az igénylőket, azaz a renitensek csak a tiszta cégek után jöhetnek a sorban.

 

Példák a munkaügyi bírságolásra

Egy nyomdaipari kft. 105 munkavállalója részére a 2005. novemberi munkabéreket 2005. december 20-22. között késve fizette ki, valamint a 2005. december havi kereseteket az ellenőrzés időpontjáig – 2006. január 26. – nem fizette ki. További jogsértést követett el a munkáltató egy dolgozó esetében a munkaszerződés írásba foglalása nélküli foglalkoztatással, illetve két munkatárs esetében az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével. A súlyos – anyagi hátrányt is okozó - jogsértésekért 6 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki.

Egy bútoripari bt. valamennyi – 33 - munkavállalóját, hosszú ideig – nyolc hónapon keresztül – foglalkoztatta munkaszerződés és bejelentés nélkül. A súlyos jogsértésekért 5 millió forint munkaügyi bírságot róttak ki a cégre.

Szőlőültetvényen egy egyéni vállalkozó által foglalkoztatott 9 dolgozó közül 8 munkavállaló munkaszerződés és bejelentés nélkül végzett szőlőkötözést az ellenőrzés napján. E jogsértésért 1 millió forint munkaügyi bírság kiszabására került sor.

Egy lakatosműhelyben a munkáltató 19 munkavállalóját bejelentés nélkül foglalkoztatta, valamint 10 dolgozó esetében megszegte a heti munkaidő mértékét, illetve egy munkavállalót több ízben napi 16,5 óra munkaidőben foglalkoztatott. Fenti súlyos – hosszú ideig fennálló - munkaügyi jogsértések miatt a büntetés 3 millió forint volt.

Egy építőipari gazdasági társaság 33 főt érintően elmulasztotta a munkaügyi nyilvántartásba történő bejelentési kötelezettségét, valamint 31 dolgozó esetében nem tartotta nyilván a munkaidőadatokat. E súlyos munkaügyi jogsértésekért a munkáltatóra 3 millió forintos munkaügyi bírságot szabtak ki.

Egy építési munkáltató 57 fővel dolgoztatott. A foglalkoztató 42 fő esetében nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, 9 kollégát érintően megszegte a napi munkaidőre vonatkozó szabályokat, 6 embernél nem vezette a munkaidőadatokat, valamint 7 fő esetében nem fizette ki részükre a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó munkabért és pótlékot. A súlyos – anyagi hátrányt is okozó – munkaügyi jogsértésekért a munkáltatónak 5 millió 500 ezer forint munkaügyi bírságot kellett megfizetnie.

Ellenőrzött alvállalkozók

A feketefoglalkoztatásban különösen érintett szektorban, az építőiparban az OMMF további szigorítást javasol, azaz a fővállalkozókat is felelőssé tennék a jogsértésekért. A fővállalkozók ugyanis – ebben az ágazatban - általában tiszták, viszont a velük szerződésben álló cégeknél találják a jogsértéseket.

Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint a generálkivitelezők nem tudják teljes mértékben ellenőrizni alvállalkozóikat. A Magyar Építő Zrt. vezérigazgatója saját cégénél e tekintetben szigorításokat vezetett be, ám kiderült, hogy nem mehetnek teljesen biztosra. A vállalat azonnal felmondja a szerződést azokkal az alvállalkozókkal, amelyekről kiderül, hogy feketén foglalkoztatnak. A nagy építkezéseknél beléptetőrendszert vezettek be, s minden regisztrált dolgozónak kártyát kell viselnie, ám előfordult, hogy ugyanazzal a plasztiklappal több munkás is belépett az építkezés területére.

 

A munkabiztonsági ellenőrzések főbb tapasztalatai

– A felügyelők 477 108 fő munkavállalót ellenőriztek, a feltárt jogsértések miatt 1276 munkáltatóval kapcsolatban intézkedtek. 2752 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot, összesen 873,7 millió forint összegben. Az átlagos bírságösszeg 317 478 forint volt.

– Ezenkívül 7738 hiányosság megszüntetését előíró határozat született, amelyek 37 991 intézkedést tartalmaztak, valamint 4601 esetben éltek a felügyelők munkaeszközhasználat-felfüggesztéssel.

– A kockázatértékelés hiányát 1007 esetben állapították meg a felügyelők, jellemzően az építőipari és feldolgozóipari ágazatban.

– Munkavédelmi üzembe helyezést érintő jogsértések főleg a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és építőiparban fordultak elő.

– A munkavédelmi üzembe helyezést 915 esetben mulasztották el a munkáltatók elvégezni, 1671 munkaeszközt érintően. Időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztására 1151 esetben intézkedtek a felügyelők.

Forrás: OMMF

Tolnay Tibor az állami szigorral amúgy egyetért. Mint mondja, a szabálykövető cégeknek érdekük, hogy kiszűrjék a renitenseket, hiszen ez utóbbiak versenyelőnyben vannak velük szemben. Az elnök azonban arra hívja fel a kormányzat figyelmét, hogy a sokszor irreálisan alacsony közbeszerzési árakkal az állam is éppen arra ösztönzi az építőipari cégeket – vagyis a fekete- és szürkefoglalkoztatásra –, ami ellen harcol.

A munkabért is vizsgálják

A februárban hatályba lépő törvénymódosítás bővítette az OMMF hatáskörét a munkabérek ellenőrzésével kapcsolatban. A törvény szerint a munkabérhez való jog érvényesülése az egyik legfontosabb munkajogi követelmény, ezért az a cél, hogy minél kisebb legyen az a foglalkoztatói kör, amely csorbítja ezt a jogot.

Ugyancsak a munkabérrel, illetve annak védelmével kapcsolatos az a folyamatban lévő munkaügyi ellenőrzési törvénymódosítás javaslat, amely szerint a munkaügyi ellenőrzés a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésén túl jogosult legyen vizsgálni a megállapodás szerinti kereset garantálását is. A javaslat arra is kitér, hogy minden munkabérrel kapcsolatos jogsértés – külön bejelentés nélkül is - hivatalból legyen ellenőrizhető.

A munkaügyi ellenőrzés adatai

 

 

2005

2006. jan.-okt.

ellenőrzött

munkáltató (telephely)

20 686

22 640

 

munkavállalók

661 068

223 992

szabálytalansággal érintett

munkáltató (telephely)

18 221

15 753

 

munkavállalók

251 287

129 641

szabálysértési

határozat (db)

1 064

 

 

összeg (Ft)

25 662 000

 

munkaügyi bírság

határozat (db)

8 642

10 158

 

összeg (Ft)

2 843 115 000

4 399 685 000

külföldi befizetés

érintett munkavállaló

1 893

1 434

 

összeg (Ft)

879 413 394

636 465 666

Foglalkoztatási szabálytalanságok:

munkaszerződés nélkül (fő)

14 467

20 740

színlelt szerződéssel (fő)

1 202

1 045

bejelentés nélkül (fő)

15 021

11 631

engedély nélkül külföldi (fő)

1 893

1 434

Összesen:

32 583

34 850

Forrás: OMFF

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 14.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem