Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) május 31-én tartotta XVII. közgyűlését, amelynek fő témája – az Országos Elnökség 2005. évi beszámolója és az idei cselekvési program beterjesztése, illetve elfogadása mellett – "A magyar kézművesség az EU-ban" címet viselő, 2006-2010-ig terjedő program megvitatása volt. A közgyűlés előtt – május 3-a és 22-e között – hét regionális fórumon 265 ipartestület, szakmai és területi szövetség elnökei, ügyvezetői vitatták meg az írásos dokumentumtervezeteket.
Hátrányos megkülönböztetés
A múlt évi munkáról szóló beszámoló megállapítja, hogy a családi, mikro- és kisvállalkozásoknak a rendszerváltozás óta sok új körülménnyel, emellett folyamatosan érzékelhető hátrányos megkülönböztetéssel kellett megküzdeniük (tőkeszegénység, az adminisztrációs kötelezettségek növekedése, magas adó- és járulékterhek, körbetartozás, illetve a pályázati és a hitellehetőségek, valamint a támogatások esetében elszenvedett diszkrimináció). Mindemellett évek óta nem a munkaerőpiac igényei szerint alakul a szakképzés. Mindezeken a gondokon csak közös, jól összehangolt munkával lehet segíteni – emeli ki a beszámoló.
Az idei cselekvési program első helyen említi a törvényalkotást: fontosnak tartanák az egyéni vállalkozásokról szóló, 1990. évi V. törvény újraalkotását, az Országos Érdekegyeztető Tanács, valamint az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) jogállásáról, a társadalmi párbeszédről szóló – a parlamentnek már beterjesztett – törvényjavaslatok mielőbbi elfogadását.
Az IPOSZ – szakértői szinten – részt kíván venni a második Nemzeti Fejlesztési Terv egyes fejezeteinek kimunkálásában, programjainak megvalósításában. Továbbra is szükségesnek tartja az adózás rendszerének átfogó reformját, továbbá a szakképzésről szóló törvények átalakítását. Az ipartestületek évek óta hangoztatják, hogy a Szakképzési Alapot az eddiginél nagyobb mértékben meg kellene nyitni az országos gazdasági érdekképviseletek számára a szakképzési feladatok (benne a duális képzés) végrehajtása érdekében. A felnőttképzésben is több olyan projektet kellene kiírni, amelynek megvalósításába a mikro- és kisvállalkozások is be tudnak kapcsolódni.
Az IPOSZ elnöke, Szűcs György a cselekvési program kapcsán hangsúlyozta: esélyegyenlőséget kellene teremteni a pályáztatásoknál, a közbeszerzéseknél a kicsik számára, a szakképzésben pedig nagyobb szerephez kellene juttatni őket, egyebek mellett az Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) kívüli szakmák oktatásában. A foglalkoztatottak 20-25 százalékának ma az 5 fő alatti mikrovállalkozások adnak munkát, róluk azonban még statisztika sem készül, szakemberigényeiket pedig senki sem ismeri – tette hozzá.
A közgyűlés vitát folytatott az alapszabály esetleges módosításáról, a regionális felépítésre történő áttérésről, de ezt a többség még nem tartotta időszerűnek (a regionális fórumok azonban tovább működnek). Elfogadták ugyanakkor, hogy néhány ágazatban és szakágazatban ágazati tagozatot hozzanak létre, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy az IPOSZ felhatalmazást nyerjen az ágazati párbeszédbizottságokban való teljes jogú részvételre.
Régiós szerveződés
A Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (KÉSZ) másik tagszervezete, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) tisztújító küldöttgyűlést tartott az idén (május 25-én), és úgy döntött, hogy létrehozza regionális operatív testületét.
A tisztségében megerősített ügyvezető elnök, Antalffy Gábor elmondta: eddig megyénként szerveződtek, mostantól minden régióban egy (a legerősebb) szervezet koordinálja a munkát az operatív testület keretében. A küldöttgyűlésen úgy értékelték az eddig végzett munkát, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szerepe felértékelődött. A kormányprogram részletei még nem voltak ismertek május 25-én, ám úgy vélik, hogy a (várható) megszorításokat a kormánynak az adminisztrációs terhek mérséklésével kellene ellensúlyoznia (a környezetvédelmi termékdíj esetében például átalány bevezetését szorgalmazzák). Ezzel az adózás költséghatékonysága is javulna, s a vállalkozók számára átláthatóbbá, egyszerűbbé válna a rendszer.
A várható megszorítások két oldalról is súlyosan érintik a kereskedelmi vállalkozásokat: egyrészt nőnek a költségek (például az energia árának emelése miatt), másrészt csökken a lakossági fizetőképes kereslet, s ez még inkább a diszkontláncok felé tereli a fogyasztókat, a kis boltok kárára. A tervbe vett közigazgatási elbocsátások viszont arra utalnak: nemcsak a fizetőképes kereslet csökken, hanem annak esélye is, hogy a szabaddá vált munkaerőt a kis- és középvállalkozói szféra alkalmazni tudja. (Erre utal egyébként az a felmérés is, amelyet a tagság körében végeztek, és amely egyértelműen jelzi: a szektor a jelenlegi és a várható feltételek mellett nem tud több munkavállalót alkalmazni.)
Mindez felerősíti a hatékony érdek-képviseleti munka fontosságát. A KISOSZ hiányolja azokat a hatástanulmányokat, amelyek feltárnák: a tervezett változtatások miként hatnak a társadalom, a piac szerkezetére, a foglalkoztatásra, a lakossági fogyasztói szokásokra. Az Európai Unióban például mindenhol támogatják az önfoglalkoztatást mint alternatív munkalehetőséget, míg Magyarországon ennek alig van nyoma.
Az ügyvezető elnök beszámolójában kiemelte: a lezárulóban lévő I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kevés kis- és közepes vállalkozás nyert a pályázatokon, aminek a következő periódusban mindenképpen meg kell változnia. Ennek érdekében a KISOSZ bővítette szolgáltatásait, ennek is betudható, hogy a különféle szervezetek között már eddig is voltak olyanok, amelyek sikeresen pályáztak.
Fókuszban az oktatás
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) május 24-én tartott tisztújító közgyűlése (amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vett) úgy értékelte az elmúlt periódusban végzett munkát, hogy az tisztességes volt, de az érdek-képviseleti rendszer változása, az uniós gyakorlathoz való igazítása elkerülhetetlen.
A közgyűlést megelőzte egy stratégiai program kidolgozása - közölte Vadász György, a szövetség ügyvezető társelnöke. A korábbi elképzeléseknek megfelelően háromfős, kollektív vezetői testület alakult: az elnök Tokár István (a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke), az ügyvezető társelnök Vadász György, a társelnök Hörömpöly László lett. Munkájukat az alapszabály szerint hattagú tanácsadó testület segíti, feladatok szerint, részfelelősi rendszerben.
A regionális szerveződés még itt sem jött létre, de együttműködés van a megyei szervezetek között. Az OKISZ egyébként támogatja és sürgeti az önálló hatáskörű regionális szerveződés létrehozását – jelentette ki Vadász György. A másik fontos súlypont az oktatás, képzés, továbbképzés, amiben - meggyőződésük szerint – a kamaráknak és az érdekképviseleteknek a mostaninál szorosabban kellene együttműködniük. Ha harmonizálni tudnák az érdekeket, együtt többre lennének képesek – hangsúlyozta az ügyvezető társelnök. Magyarországon ma 960 ezer vállalkozást tartanak nyilván, ebből legalább 500 ezer működik, hozzájuk kellene mindenképpen eljutniuk, akár a kamaráknak, akár az érdekképviseleteknek.
Az OKISZ – a KÉSZ többi szervezetéhez hasonlóan – szintén fontosnak tartja az érdek-képviseleti és az ápb-törvény elfogadását, azzal, hogy ebben a szövetkezeti érdekképviselet is megfelelő helyet foglaljon el, megfelelve az Európai Unió gyakorlatának. Hasonlóképpen fontosnak tartják, hogy tagságukat – hatékony szolgáltatással – felkészítsék az uniós pályázati források felhasználására, a versenyképesség javítására.
A szigorítások hatása
Az OKISZ-nál a kormány szigorító intézkedéseivel kapcsolatban hangsúlyozták: ezeknek ösztönözniük kellene a legális foglalkoztatást, a jogkövető adó- és járulékfizetési magatartást, erősítve az ellenőrzést, szigorítva a szankcionálást (ezek hiánya annak veszélyét hordozza, hogy erősödnek az adóelkerülési törekvések).
Mindazonáltal az OKISZ úgy véli, a tervezett intézkedések mindenekelőtt az önfoglalkoztató egyéni és társas vállalkozásokat sújtják, különösen az olyan ágazatokat, mint például a könnyűipar vagy a lakossági szolgáltatások, ezért fontosnak tartanák az erre vonatkozó hatástanulmányok elkészítését, s megbeszéléseket kezdenének ennek megállapításairól, illetve az intézkedések következményeiről.
Vadász György ügyvezető társelnök úgy véli: a kormány által kezdeményezett, a vállalkozókat sújtó intézkedések csak átmenetileg fogadhatók el; a kormánynak deklarálnia kellene, hogy ezek csak meghatározott időre (például 2008-ig) szólnak, ellenkező esetben tovább romlik a szektor versenyképessége.
Nemzetközi kapcsolatok
A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) június 2-án tartotta közgyűlését – tájékoztatott Csuport Antal ügyvezető igazgató. Az idén nem volt tisztújítás, a közgyűlés mindenekelőtt a tavalyi költségvetés elfogadásával és az idei tervezettel foglalkozott.
Az idei év fontos feladatának tekintik, hogy az elnökség folytassa az európai uniós, illetve a nemzetközi intézmények meglátogatását. Tavaly az Európai Alapítvánnyal kezdték a sort, az idén a Nemzetközi Közúti Szállítási Szervezet (IRU) dubai nemzetközi konferenciáján vesznek részt, továbbá a Világgazdasági Fórum június végi rendezvényén. Tervezik, hogy felkeresik az Európai Bizottságot, ezen belül tárgyalnak a Közlekedési Bizottság főigazgató-helyettesével, Kazatsay Zoltánnal arról: miként látják helyzetüket a hazai és az európai közlekedési nagyvállalatok vezetői. E látogatások fő célja információk szerzése és hazai felhasználása, a "kapcsolati tőke" kamatoztatása.
A tervezett társadalmi szerződéshez készek csatlakozni, erre az elnökség felhatalmazást kapott – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) május 19-ei küldöttgyűlésén további öt évre megerősítette Demján Sándort ügyvezetői elnöki tisztségében, s a többi poszton sem történt lényeges változás - mondta el Dávid Ferenc főtitkár. A szövetségnek azon célja is változatlan, hogy érdemben bele kívánnak szólni a hazai gazdaságpolitika alakításába. A jövőben is csak olyan változtatásokat kívánnak támogatni, amelyek nem rontják a vállalkozások versenyképességét, emellett szorgalmazzák a nagy elosztórendszerek hosszú távú reformját.
Arányos közteherviselés
A nemzeti stratégia keretében meg kell kezdeni a kvalifikált munkaerő bérének felzárkóztatását, méghozzá úgy, hogy az olló a nettó bérek javára szűküljön. A küldöttgyűlés támogatta egy komoly államreform végrehajtását is, beleértve a három fő jövedelemtulajdonos (állam, lakosság, vállalkozók) arányos, közös teherviselését. Az átmeneti szigorításokat el lehetne fogadni, ha ismert lenne a stratégia, s nem csupán tűzoltó jellegűek volnának a változások.
A VOSZ megfelelő képviselettel rendelkezik, vannak szakmai testületei, így minden fórumon (az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is) ki fogja fejteni, mi az, amit támogat, elfogad vagy ellenez a tervezett reformlépések közül – tette hozzá Dávid Ferenc.
A VOSZ célja az, hogy a vállalkozók a legkisebb sérüléssel jöjjenek ki a változásokból. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy részletes hatástanulmányok készüljenek arról: mely vállalkozást miként érintik a tervezett intézkedések, illetve milyenek lehetnek az ágazati, munkaerő-piaci hatások. Az elnökségnek felhatalmazása van arra, hogy e kérdésekről folyamatosan konzultáljon a kormánnyal.
