Rendezett munkaügyi kapcsolatok
A Magyar Közlöny 60. száma tartalmazza az egyes foglalkoztatási célú támogatásokat megállapító kormányrendeleteknek a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével összefüggő módosításáról kiadott 122/2006. (V. 19.) Korm. rendeletet.
A jogszabály a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletet, a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletet, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletet módosítja, és 2006. május 22-étől hatályos.
A változások lényege, hogy az egyes támogatások igénylésének eljárási szabályai között kifejezetten kimondják: a kérelmező munkaadónak teljesítenie kell a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – feltételeit.
A 61. számú Magyar Közlönyben található 8/2006. (V. 22.) FMM rendelet a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolásával kapcsolatos eljárást kívánja hatékonyabbá tenni. A kérelmezés ugyanis a vártnál nagyobb terhet rótt mind a kérelmező munkaadókra – amelyeknek minden egyes támogatás esetén külön kérelmet kell benyújtaniuk -, mind az eljáró hatóságokra. A rendeletbe foglalt módosítás szerint a kérelmező helyett a pályázatot kiíró, illetve a támogatást nyújtó szerv keresi meg saját eljárásában az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget és az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. A támogatás igénylőjét e két hatóság csupán hirdetményi úton értesíti, egyébként a hatóságok közvetlenül értesítik egymást arról, hogy a kérelmező megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerének.
A rendelet 2006. május 25-én lépett hatályba, rendelkezéseit azonban a 2006. január 1-jét követően meghirdetett támogatási kérelmek alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy a kérelem benyújtására a korábbi szabályok alapján május 25-éig még nem került sor.
Munkaügyi szakmai vizsgáztatás
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 29/2004. (XII. 20.) FMM rendelet módosításáról szóló 6/2006. (V. 17.) FMM rendelet a Magyar Közlöny 58. számában jelent meg. Ennek melléklete felsorolja azokat az intézményeket, amelyek az egyes régiókban, az egyes szakképesítésekre vizsgaszervezési joggal rendelkeznek. A rendelet 2006. május 20-án lépett hatályba.
A szociális foglalkoztatás feltételrendszere
A Magyar Közlöny 58. számában kihirdetett 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletet módosította.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) legutóbbi változása – ahogyan arról előző számunkban beszámoltunk – kiterjed a szociális foglalkoztatás két formájára, a munkarehabilitációra, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra is.
Foglalkoztatási szakmai program
Ezzel összefüggésben a törvény végrehajtási rendelete kötelezővé teszi a szociális intézmény vezetője számára, hogy foglalkoztatási szakmai programot készítsen az ellátottak szociális foglalkoztatása érdekében, amely tartalmazza
- az intézményen belüli foglalkoztatás formáit,
- a szociális foglalkoztatásban részt vevők számát,
- a szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységeket,
- a tevékenységekhez kapcsolódóan a szükséges személyi, tárgyi feltételeket,
- fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén a munkafolyamatok betanítására vonatkozó fejlesztőprogram tematikáját,
- az előállított termék, illetve szolgáltatás értékesítésének tervét,
- a lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy a szociális foglalkoztatásban részt vevő személy továbbléphessen a munkavégzés terén.
Foglalkoztatási terv
Az intézményi jogviszonyban álló személy szociális foglalkoztatása az ellátott egyéni adottságait figyelembe vevő foglalkoztatási terv alapján történik, ennek elkészítéséről, az abban foglalt feladatok teljesítéséről és a foglalkoztatási terv évente legalább egyszeri felülvizsgálatáról a szociális intézmény vezetője gondoskodik. A terv tartalmazza
- a foglalkoztatott személy fizikai, mentális állapotának, készségeinek, jártasságainak, munkavégző képességének jellemzőit,
- a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság által javasolt foglalkoztatási formát,
- az ellátásban részesülő állapotának megfelelő foglalkoztatási célokat, feladatokat és azok megvalósításának módszereit,
- a foglalkoztatással kapcsolatos motiváció, mentális támogatás és segítő szolgáltatás módjait,
- a foglalkoztatás időtartamát és időbeosztását.
A szociális foglalkoztatás tárgyi feltételeinek meg kell felelniük a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendeletben meghatározottaknak. A személyi feltételek körében a szociális foglalkoztatásban 15 foglalkoztatottnál 1 segítőt, 30 foglalkoztatott felett 1 foglalkoztatáskoordinátort is kell alkalmazni. A rendelet meghatározza e személyek minimális végzettségét és főbb feladatait.
A rendelet május 20-án lépett hatályba. Az átmeneti rendelkezések 2007. december 31-éig felmentik a személyi és tárgyi feltételek teljesítése alól azt a foglalkoztatót, aki a 2006. évben szociális foglalkoztatási engedélyt kapott vagy kap.
A foglalkozási betegségek körének kiterjesztése
Eddig a baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a kormány rendeletben állapította meg. Az Alkotmánybíróság a 21/2006. (V. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek ítélte ezt a korlátozást, így jövőre már valamennyi foglalkozási betegség és üzemi baleset esetén jár a baleseti ellátás. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint normatív módon nem szabható meg az, hogy adott megbetegedés milyen súlyú, az életminőséget mennyiben korlátozza, milyen fokú munkaképesség-csökkenést okoz.
Szakképzési hozzájárulás, a képzés fejlesztésének támogatása
Az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás, tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán bejelentkezni az OM Alapkezelő által a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon.
A szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztése támogatásának szabályait módosító 24/2006. (VI. 8.) OM rendelet szerint fejlesztési támogatás szempontjából szakmai alapképzésnek kell tekinteni:
- a szakiskola 9. évfolyamán szervezett gyakorlati oktatást, 10. évfolyamán szervezett szakmai alapozó gyakorlati oktatást, továbbá
- a szakközépiskola 9-12. évfolyamán szervezett szakmai orientációt, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatást is,
amennyiben az ott szerzett ismereteket a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján beszámítják a szakképzési tanulmányokba.
A kapott fejlesztési támogatást, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszközt a fejlesztési támogatásban részesített elkülönítetten köteles nyilvántartani.
A fejlesztési támogatásban részesített meghatározott időre – de legfeljebb öt évre – az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) javaslata alapján, az oktatási miniszter döntésével kizárható a szakképzési hozzájárulás kedvezményezetteinek köréből, ha az alábbi feltételekből bármelyik bekövetkezik:
- a fejlesztési megállapodásban rögzített kötelezettség egyáltalán nem, vagy 75 százalék alatti arányban teljesül, és a fejlesztési támogatásban részesített a támogatási összeg különbözetét a meghiúsulást követő 60 napon belül nem utalta át,
- a fejlesztési támogatásban részesített a fejlesztési megállapodásban megjelölt céltól eltérő feladatot valósít meg,
- a fejlesztési támogatásban részesített az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.
A rendelet a Magyar Közlöny 69. számában olvasható.
Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a Magyar Közlöny 74. számában tette közzé a 2006. július 1. és július 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95: 289 Ft/l
ESZ-98: 299 Ft/l
Gázolaj: 276 Ft/l
Keverék: 306 Ft/l
Emelkedett a jegybanki alapkamat
A Magyar Közlöny 73-as számában megjelent 8/2006 (VI. 19.) MNB rendelet június 20-ától 6,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Minisztériumok összevonása, átnevezése
Az országgyűlési képviselők 2006. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg, június 9-ével hatályba lépett a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény.
A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők:
- Egészségügyi Minisztérium,
- Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
- Honvédelmi Minisztérium,
- Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium,
- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
- Külügyminisztérium,
- Oktatási és Kulturális Minisztérium,
- Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,
- Pénzügyminisztérium,
- Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
