Munkanélküliség – számokban
Az idén március-május között a foglalkoztatottak száma 3 millió 928 ezer, az állástalanoké 309 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal júniusban. 2006. február-áprilisban 7,5, tavaly ugyanebben az időszakban 7,2 százalékot tett ki a munkanélküliségi ráta. Az idei évben, a vizsgált időszakban 42 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Átlagosan a 15-74 éves népesség 54,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Az állástalanok 18,5 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 17,6 százalék volt, ez 1,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő áprilisban az EU-15 tagállamában 7,4, az EU-25 országában 8,2, Magyarországon 7,6 százalék volt.
Ágazati párbeszéd
Az elmúlt néhány évben Magyarországon is egyre jobban megerősödött az ágazati párbeszéd, jelenleg már 34 ágazatban (ágazati, al- és szakágazati bizottságokban) tartanak fenn folyamatos kapcsolatot a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek – tudatta Gonda Zsolt, az Ágazati Párbeszéd Központ Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója júniusban. A munkáltatói és munkavállalói képviselők rendszeresen találkoznak az adott ágazat párbeszédbizottságának ülésein. E fórumon elsősorban a középszintű kollektív szerződés megkötéséről, annak mikéntjéről vagy aktualizálásáról tárgyalnak. Az építőipari ágazati párbeszédbizottságban például hosszú egyeztetés után írták alá a kollektív szerződést, amelyet a közelmúltban terjesztett ki országosan a foglalkoztatáspolitikai miniszter. Ezzel együtt már négy országosan kiterjesztett ágazati megállapodás szolgálja az adott szakterület munkaadóit, munkavállalóit. További ágazatokban is folynak tárgyalások a kiterjeszthető megállapodások megkötéséről, például az építőanyag-iparban. A mezőgazdasági dolgozóknál már van ágazati kollektív szerződés, a kiterjesztés előkészítése viszont még további egyeztetéseket követel. Lehetséges, hogy a vízgazdálkodás területén és a gyógyszeriparban is sikerül megkötni ilyen szerződést.
Munkaügyi kapcsolatok
Tovább egyszerűsödik a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolása, ha az Országgyűlés elfogadja az államháztartási törvény és a kapcsolódó törvények módosítására beterjesztett törvényjavaslatot. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez a múlt év augusztusától kell igazolni a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásához a múlt év novemberétől, a különféle állami támogatásokhoz 2006 januárjától kell beszerezni e hatósági bizonyítványokat. Ezen igazolásokért a hatóságnál sok ügyfél jelentkezett az utóbbi időben, tavaly augusztustól több mint 23 ezer hatósági bizonyítványt adtak ki.
Gyenge állásvédelem
A magyar munkaerőpiacot a gyenge állásvédelem és a nagyfokú rugalmasság jellemzi – állítják az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) által most kiadott tanulmány szerzői. E szerint a foglalkoztatáspolitika akkor lehet hatásos, ha a legsúlyosabb problémát a munkavállalási korúak tartós (gyakran végleges) inaktivitását veszi célba. Nem a munkaerőpiacról való kivonulást kell támogatni, hanem az állástalanok újbóli elhelyezkedését. A versenyszférában a munkahelyek védelme nem tekinthető erősnek, a béreket alapvetően vállalati szinten határozzák meg. A minimálbér még az emelések után is alacsonyabb az átlagbérhez viszonyítva, mint Nyugat-Európában. A munkaidő szabályozása liberális. A munkanélküli-támogatási rendszer ma már nem tekinthető nagyvonalúnak, eléggé szűkmarkú ahhoz, hogy súlyos ellenösztönző hatásokkal ne kelljen számolni.
Reintegrációs program
Az Európai Unió támogatásával reintegrációs foglalkoztatási programot indít Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az Első Nyírség Fejlesztési Társaság – közölte a szervezet júniusi, nyíregyházi tájékoztatóján Váradi Zsuzsanna operatív igazgató. A 30 millió forintba kerülő, kétéves mintaprogramba 40 év feletti inaktív vagy állástalan, hátrányos helyzetű nők kapcsolódhatnak be, és kapnak lehetőséget a visszatérésre a munka világába. A húsz, a felvételi kritériumoknak megfelelő, érettségi vizsgával is rendelkező kiválasztott szakmai képzésen vesz részt; szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézői végzettséget szerezhet. A nyíregyházi Első Nyírség Fejlesztési Társaság az Európai Unió, illetve a korábbi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közös humánerőforrás-fejlesztési operatív program pályázatán nyerte el a 30 millió forint összegű támogatást a költségekre, saját forrást nem kellett biztosítania.
