×

Béremelési tervek a cégeknél

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 17.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 101. számában (2006. július 17.)
A magyarországi cégek idei béremelési lehetőségei között jelentős különbségek mutatkoznak. Vannak olyan cégek, amelyek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlásánál magasabb keresetnövelést is végre tudnak hajtani, másoknál viszont – elsősorban a kisvállalkozások körében – a minimálbér emelkedése, illetve a garantált bérminimum bevezetése is gondot okoz. Tavaly a költségvetési szektorban jobban emelkedtek a reálkeresetek, mint a versenyszférában. Szakértők szerint az uniós bérfelzárkózásra még évtizedekig várni kell.

Az OÉT az idei évre a bruttó keresetek átlagos 4-5 százalékos növelését ajánlja a versenyszféra munkáltatóinak, illetve a kollektív bértárgyalásokat lefolytató szociális partnereknek. Jelentős változás, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács – eltérően a korábbi gyakorlattól – középtávú megállapodást kötött a kötelező legkisebb munkabérről és a képzettségtől függő garantált bérminimumokról a 2006-2008. évekre.

Hátrányos ágazatok

A megállapodás értelmében a minimálbér hatályos összege ez év január elsejétől 62 500 forint, július elsejétől pedig a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben két évnél rövidebb gyakorlati idő esetén a minimálbér 105 százaléka, legalább két év gyakorlati idő meglétekor pedig 110 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1. és december 31. között a szakképesítéssel rendelkező, legalább két éve dolgozók bérminimuma 68 800 forintra emelkedik.

Ha a magyar vállalatok képzeletbeli bértérképére nézünk, látható, hogy jelentősek a különbségek. Vannak olyan cégek, amelyek az OÉT ajánlásánál magasabb keresetnövelést is végre tudnak hajtani, ugyanakkor akadnak olyan ágazatok is, ahol a minimálbér emelkedése, illetve a garantált bérminimum bevezetése is problémát jelent. E körbe tartozik a kereskedelem is, ahol jellemzően alacsonyak a fizetések, s főleg a kkv-szektorban sok alkalmazott dolgozik minimálbérért, illetve akörüli összegért.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke elmondta, tagságuk körében kérdőíves felmérést végeztek arról, hogy a változások miként érintik a vállalkozások működőképességét. Az elnök hangsúlyozta: a garantált bérminimum a jövedelemhányad adótartalmának és járulékának megfizetése miatt fontos költségelem. A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozások megmaradásuk érdekében várhatóan csökkentik a létszámot. Bővülhet a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a munkakörök átminősítése is szóba kerülhet.

Foglalkoztatási gondok

A KISOSZ már korábban is – főleg a kiskereskedelmi törvény szakmai vitájában – folyamatosan hangoztatta, hogy egyre szűkül a hazai bolti kiskereskedők piaca. Ezért célszerű lenne a bevásárlóközpontok és a kereskedelmi hálózatok terjeszkedésének korlátozása. A kereskedelmi foglalkoztatási adatok egyébként azt mutatják, hiába születnek újabb és újabb nagy alapterületű szuper- és hipermarketek, a létszám tekintetében a szaldó minden esetben negatív. Azaz a kkv-k piacvesztése a foglalkoztatás csökkenésével jár.

A KISOSZ korábbi években lefolytatott kérdőíves felmérései is azt jelezték, hogy a vállalkozások általános működési költségei jóval erőteljesebben nőttek, mint a forgalom, illetve az árbevétel. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy az egyes munkáltatók miként tudják kitermelni a foglalkoztatás forrásait. Antalffy Gábor rámutatott arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások kizárólag saját forrásokból nem tudnak előrelépni, piacot nyerni és fejlődni. Ha az államháztartás hiánya miatt a közeljövőben a kormányzat többletbevételt tervez az adókból, a járulékokból és az egyéb közterhek révén, számolni kell azzal, hogy további hazai kkv-k szűnnek majd meg.

A kereskedelemnél jóval kedvezőbb a helyzet a vendéglátásban, ahol a minimálbér, illetve a garantált bérminimum bevezetése nem jelent majd problémát.

Differenciált javadalmak

Vannak olyan ágazatok, amelyek gazdasági barométerként működnek. Ilyen szektor az építőipar is, ahol jelentős változást hozott, hogy az idén tavasszal - mintegy tizenöt éves fejlődés eredményeképpen – sikerült megkötni az ágazati kollektív szerződést. Ez rögzíti, hogy az építőiparban a legalacsonyabb kereset 80 ezer forint lehet. (A KSH adatai szerint az építőipari átlagkereset 20 ezer forinttal alatta marad a nemzetgazdasági átlagnak. Elemzők szerint ennek fő oka az ágazatra még ma is jellemző feketemunka magas aránya.)

Az egyik legnagyobb hazai építőipari vállalat, a magyar magántulajdonban lévő Kész Közép-európai Építő és Szerelő Kft. HR-igazgatója, Lénárt Szabolcs elmondta: a vállalkozásoknak nemcsak az ágazati kollektív szerződés előírásait kell figyelembe venniük, hanem azt is, hogy az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetésére adott moratórium is lejárt júniusban. Cégüknél az éves bérfejlesztés megállapításakor három fő szempontot vesznek figyelembe, nevezetesen az elmúlt 12 havi inflációs rátát, a vásárlóerőt, valamint az euró-forint árfolyam alakulását. A KSH adatai szerint az infláció mértéke tavaly 3-3,5 százalék között mozgott. Az igazgató szerint ekkora mértékű bérfejlesztést nem éreznének meg a dolgozók, ezért a minimális bérfejlesztésnek el kell érnie a hét százalékot. Az emelés differenciált, s a bértömeg-növekedés a tervezet szerint nem haladja meg az öt százalékot. A béremelési tervezetről júliusban döntenek a tulajdonosok.

Lénárt Szabolcs kifejtette: a cég tavalyi üzleti eredménye nem befolyásolja a béremelés mértékét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ott dolgozók ne lennének érdekeltek a cég teljesítményének növelésében. Ha a társaságnak sikerül elérnie a tervezett nyereséget, akkor nemcsak a menedzsment, hanem a fizikai dolgozók is részesülnek a siker hozadékából. Utóbbiak kiváló, illetve példamutató dolgozó címet kaphatnak, ami egyszeri nettó 80-120 ezer forint jutalommal jár.

Versenyben a cégek

A Kész Kft.-nél 187 ezer forint az átlagkereset – a dolgozók 35 százaléka teljesítménybéres –, ami a HR-igazgató szerint az ágazati átlagot tekintve is kedvező. Ugyanakkor a munkaerőpiacon nemcsak az építőipari toplista vezető cégeivel kell versenyezniük, hanem esetenként a néhány embert foglalkoztató társaságokkal, sőt a feketén tevékenykedő vállalkozásokkal is meg kell küzdeniük. Hiába az ágazati szinten jónak mondható fizetés, a támogatott képzések és az érdekes projektek, sokan csak ugródeszkának tekintik a társaságot, s pár év elteltével távoznak; saját vállalkozást alapítanak, vagy egy másik munkáltató alkalmazásába állnak. A cég sikeres működése ellenére a társaságnál az éves fluktuáció húsz százalék körül mozog.

A gazdasági növekedés mértéke jelentősen befolyásolja a nyomdaipar helyzetét is. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség közelmúltban tartott konferenciáján elhangzott, hogy az ágazatot érintő problémák – nyomott árak, éles verseny, a kapacitások túlkínálata – változatlanok, ráadásul az Unió további bővülését követően számítani lehet újabb konkurensek megjelenésére. Az idei első félévben az ágazat cégeinek jövedelmezősége tovább romlott. A szakemberek szerint e problémákkal a nyomdaiparnak továbbra is együtt kell élnie. A fontos az, hogy a vállalkozások megtalálják a helyes választ a kihívásokra.

Általános vélemény, hogy a munkáltatók csak a költségek csökkentésével, illetve a hatékonyság növelésével javíthatják versenyképességüket. A szigorú költséggazdálkodásra hivatkozott Gampel István, a Zrínyi Nyomda vezérigazgatója is, amikor elmondta, hogy az idén nem tudják teljesíteni az OÉT keresetnövelési ajánlását. A piaci helyzet egyre kiélezettebb, s egy-egy új megrendelést nem magasabb, hanem inkább alacsonyabb áron tudnak megszerezni. Ezért a cégnél szeptemberben kismértékű, differenciált béremelés várható. Ez inkább csak bérkorrekciónak tekinthető, s mértéke legfeljebb az OÉT-ajánlás felét érheti el. A vezérigazgató szerint ez a cégnél nem okoz majd fluktuációt, hiszen a nyomdák többsége hasonló cipőben jár. A minimálbér-emelés nem érinti a céget, mivel a legalacsonyabb keresetek is meghaladják a 62 500 forintos határt.

Partneri megállapodás

Magyarország két legnagyobb foglalkoztatója az állami tulajdonban lévő MÁV, valamint a Magyar Posta. Mindkét társaságnál sikerült olyan bérmegállapodást kötni, mely eleget tesz az OÉT ajánlásának. Jóllehet, a vasúttársaság évek óta súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, azonban a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége erős.

A MÁV Zrt. vezetésének sikerült megállapodnia a reprezentatív szakszervezetekkel abban, hogy a társaságnál az idei bérfejlesztés mértéke 5+1,5 százalék lesz. Az elfogadott mérték tartalmazza az OÉT bruttó átlagbér-növelési ajánlatát (4,5 százalék), az uniós csatlakozással összefüggő bérfelzárkóztatási elvárásokat (0,5 százalék), továbbá a négyéves megállapodásban vállalt teljesítményösztönző rendszer kompenzációs forrását is (1,5 százalék). Az év elején létrejött önálló árufuvarozási részvénytársaságnál, a MÁV Cargo Zrt.-nél foglalkoztatott vasutasok azonos béremelésben részesülnek. A MÁV-nál egyezség született arról is, hogy még az idén elkezdődik a középtávú foglalkoztatás- és jövedelempolitikai megállapodás kidolgozása.

A Magyar Posta Zrt. dolgozói a tervezett infláció feletti, átlagosan 4,6 százalékos alapbéremelésben részesülnek 2006-ban. Hasonló mértékben emelkednek a – szolgáltatások javítása céljából idén bevezetett – minőségi pótlékok, valamint az értékesítés támogatására szolgáló ösztönzők is. A postások átlagkeresete az idén 145 ezer forintra emelkedett.

Bérfelzárkózási program

A társaságnál 2002-ben kezdték meg az úgynevezett bérfelzárkózási programot, mely azt célozza, hogy a postások átlagkeresete minél hamarabb elérje a nemzetgazdasági átlagot. A cég munkavállalóinak több mint tíz százalékát, mintegy 4200 főt érintett a strukturált minimálbérre történő átállás. A Postánál úgy ítélik meg, hogy a tavaly bevezetett minőségi pótlék beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s javult a szolgáltatások színvonala. Ezért a minőségi pótlék változatlanul szerepel a bérelemek között.

A minőség mellett a kiemelkedő értékesítési munkát külön ösztönzővel is elismerik. E célra tavaly 1,9 milliárd forintot fordítottak, s azok a postások juthattak hozzá ehhez a pluszkereseti lehetőséghez, akik munkájukkal közvetlenül hozzájárultak a társaság árbevételének növekedéséhez. 2006-ban a tervek szerint 100 millió forinttal növekszik a kifizetésre szánt összeg.

Magyarország uniós csatlakozása óta a munkavállalók rendre összehasonlítják az itteni béreket az uniós keresetekkel. Teszik ezt annak ellenére, hogy a szakemberek nem győzik hangsúlyozni: bérfelzárkózás nem képzelhető el gazdasági felzárkózás nélkül. Elemzői vélemények szerint, ha a következő években a magyar gazdasági növekedés eléri az évi négy százalékot – s közben az uniós átlag két-négy százalék között lesz –, akkor a magyar átlagbérek huszonöt év múlva érhetik el az uniós keresetek 85-90 százalékát.

Az uniós tagság okán – önmagában – nem számíthatunk jelentős keresetemelkedésre. Erre számottevően csak akkor kerülhet sor, ha a magyar cégek termelékenysége – amely jelenleg az uniós szint 50-60 százalékát éri el – javulni fog a jövőben. Igaz, a termelékenység tekintetében ma is kisebb az elmaradásunk, mint a bérek tekintetében.

 

Megszorítások és keresetek

A GKI Gazdaságkutató Rt. becslése szerint a magyar gazdaság egészében 2005-ben a reálkereset-emelkedés 6,2 százalék volt, ami 2004-2005 átlagában közel 3 százalékos növekedést jelent. Különösen dinamikusan (11,5 százalék) nőtt a költségvetési szektorban dolgozók bruttó keresete, ami – a nettó bérek átlagosan egy százalékkal magasabb emelkedését is figyelembe véve – bő nyolcszázalékos reálkereset-növekedést jelent. Ez részben a 2004. évi 13. havi fizetés 2005. évi egységes kifizetésének statisztikai következménye, jóllehet, e szektorban ettől eltekintve is gyorsabban nőnek a bruttó, s ezzel a reálkeresetek, mint a versenyszférában (7,5, illetve 5 százalék).

A Gazdaságkutató Rt. az idei évre 6-7 százalékos átlagkereset-emelkedést prognosztizált, s azt, hogy a költségvetési konszolidáció mellett is emelkedik a lakosság életszínvonala. Kérdés azonban, hogy a kormány évközi megszorító intézkedései miként befolyásolják majd e mutatókat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 17.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem