Munkanélküliség – számokban
A foglalkoztatottak száma az idei első negyedévben 3 millió 885 ezer, a munkanélkülieké 323,6 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal április végén. A vizsgált időszakban átlagosan a 15-74 éves népesség 54,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Az állástalanok 19,3 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19 százalék volt, hasonló az előző év azonos időszakában mérttel. A munkanélküliek 44,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez szinte megegyezik a tavalyi első negyedévivel. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,8 hónap.
Önkéntes munka fiataloknak
Az önkéntes munkát, a Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban régóta alkalmazott foglalkoztatási formát is kipróbálhatják a fiatalok májustól Magyarországon az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával. A 300 millió forintos keretből gazdálkodó kísérleti program keretében országszerte körülbelül 150 civil, egyházi és állami intézmény fogadja a fiatalokat, csaknem egyéves időtartamra. A fiatalok és a fogadó intézmények március végéig jelentkezhettek. A tervek szerint jövőre ismét szerveznek hasonló programot, ennek pályázati kiírását a nyáron teszik közzé. A fogadó intézmények általában 1-2 fiatalnak teremtenek lehetőséget az önkéntes munkára. Ezért nem jár fizetés, de az ifjú dolgozók jogosultak bizonyos juttatásokra, például étkezési, képzési támogatásra, valamint különféle költségtérítésekre.
Cafeteria a cégeknél
A vállalatok 25 százalékánál már működik cafeteria-rendszer, amivel a munkavállalók egy adott keretösszegen belül saját igényeik szerint állíthatják össze juttatási csomagjukat – tudatta felmérésének eredményét áprilisban az Accor Services Kft. A társaság 1635 vállalat részvételével vizsgálta a vállalaton belüli cafeteria-rendszert, amely "a munkavállalói béren kívüli juttatások szervezeten belüli menedzselésének rugalmas eszköze". A felmérés szerint a cégek 41,5 százaléka 2005-ben vezette be a cafeteriát, ezzel a tavalyi év lett a csúcspontja a 2001-ben elindult folyamatnak. A számok igazolják azt a tendenciát, amely szerint a vállalatok szívesen alkalmazzák e rendszert, így eredményesen növelhetik a dolgozók lojalitását. A béren kívüli juttatások közti rangsorban az első helyen áll az étkezési utalvány, második a melegétel-utalvány, és a harmadik helyet megosztottan a beiskolázási utalvány, illetve az üdülési csekk foglalja el.
Alkalmi munkavállalók
A januárban és februárban kiváltott alkalmi munkavállalói (AM) könyvek száma csaknem elérte a 80 ezret, az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók ebben az időszakban 293 millió forint értékben vásároltak közteherjegyet – tudatta a Foglalkoztatási Hivatal áprilisban. A múlt évben mintegy 269 ezer könyvet váltottak ki a dolgozók, a munkáltatók által megvásárolt közteherjegy értéke elérte az 1 milliárd 481 millió forintot. A múlt év augusztus 1-jétől kétféle AM-könyvet lehet kiváltani. A kéket a magyar és az európai uniós országokból érkező munkavállalók, a zöld színűt más külföldiek használhatják, amikor mezőgazdasági idénymunkát végeznek.
HEFOP-programok
A 2004-ben az Európai Unió 75 százalékos támogatásával indított humánerőforrás-fejlesztési operatív program 191 milliárd forintos keretösszegének 80 százalékát már lekötötték a pályázók szerződésekkel – hangsúlyozta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a program eredményeit bemutató országos rendezvénysorozat áprilisi nyitókonferenciáján. Az indítórendezvényt 14 megyében követik hasonló bemutatók, tapasztalatcserék. A házigazdák a megyei munkaügyi központok. A magyarországi eredményekről Halasi István, a programot irányító hatóság osztályvezetője elmondta: foglalkoztatási, képzési, egészségügyi és szociális projektekhez 3685 pályázó kért támogatást. Eddig 1600 pályázat bizonyult támogathatónak. Közülük 586 pályázóval már szerződést kötöttek. Az irányító hatóság eddig 169 milliárd forintnyi támogatást ítélt oda, ebből több mint 144 milliárd forintra a szerződést is megkötötték a pályázókkal, illetve az előlegekkel együtt 45 milliárd forintot már kifizettek részükre.
Munkahelyi etika
Magyarországon az alkalmazottak ötöde szerint a vállalatoknál hiányoznak a korrupcióellenes belső szabályozások, s a meglévők alkalmazása is alacsony szinten áll – derül ki az Ernst and Young tanácsadó vállalat felméréséből, amelyet a magyarországi iroda vezetői áprilisban ismertettek Budapesten. Kühn János, a visszaélési kockázatkezelési szolgáltatások üzletágmenedzsere a tanulmányt ismertetve elmondta: a megkérdezett munkavállalók 34 százaléka szerint az etikátlan munkahelyi magatartás legfőbb kiváltó oka a nyereségességgel kapcsolatos elvárások okozta nyomás, míg a dolgozók 29 százaléka a növekedést tartja a fő tehernek. Az Ernst and Young öt nyugat-európai és 3 közép-európai ország 1000-nél több főt foglalkoztató cégeinek alkalmazottai körében az év elején készített felmérést az etikátlan magatartás, a vállalati csalás és a korrupció témakörében.
Minőségügyi pályázat
A gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot hirdet a 2006. évi Nemzeti Minőségi Díj elnyerésére – közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A felhívás szerint a pályázat célja a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése. Nem pályázhatnak az elmúlt öt évben Nemzeti Minőségi Díjat nyert gazdálkodó szervezetek, illetve azok jogutódai, valamint a tanácsadási tevékenységet végző szervezetek. A pályázati szándékot 2006. június 12-én 15 óráig jelezni kell az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központnak. A pályázati anyagot legkésőbb 2006. június 30-án 14 óráig kell benyújtani. A beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el szakértők bevonásával.
Munkaerő-piaci kiadások
A múlt évben 271,5 milliárd forintot költött a Munkaerő-piaci Alap az aktív foglalkoztatási eszközökre, illetve a járadék jellegű kifizetésekre – közölték áprilisban a munkaügyi minisztériumban. Az alap 1996-ban még 100 milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott, s csak 2000-ben haladta meg ez az érték a 150 milliárd forintot. A 200 milliárd forintot 2002-ben lépte túl az alap. Minden évben a legnagyobb kiadási tétel a munkanélkülieknek, újabb elnevezéssel álláskeresőknek fizetett járadék. Ennek összege a múlt évben elérte a 86,7 milliárd forintot, 2004-ben 78,2 milliárd forint volt. A közhasznú munkára, a képzésre, a pályakezdők támogatására, a különféle támogatott foglalkoztatásokra és más elhelyezkedést segítő célokra 49,9 milliárd forintot fordíthattak a megyei munkaügyi központok, illetve az országos programok szervezői.
Start-kártya a fiataloknak
A múlt év októbere óta kiadott Start-kártyák száma több mint 17 ezer, a kártyatulajdonosok közül mintegy 6 ezren felsőfokú végzettségűek – tudatta a munkaügyi tárca áprilisban. A fiatal munkavállalók 2005. október 1-jétől használhatják a Start-kártyát, ami lehetőséget ad arra, hogy az őket foglalkoztató munkáltatók a kártya érvényességi idejének első évében 15, a második évében 25 százalékos járulékot fizessenek.
Könyv a távmunkáról
Egyre több cég, intézmény használja ki a távmunka nyújtotta előnyöket; a távmunkások foglalkoztatottak közötti aránya a következő négy évben a jelenlegi 2-4 százalékról 4-8 százalékra bővülhet – mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai miniszter áprilisi tájékoztatóján, a távmunkával foglalkozó tanulmányok kötetének bemutatóján. A könyv azokat a munkáltatókat is meggyőzheti e foglalkoztatási forma hasznáról, akik eddig idegenkedtek ettől, vagy nem tudták felmérni ennek gazdasági, munkaszervezési előnyeit – hangzott el a tájékoztatón.
Nők foglalkoztatása
Az Európai Unió 12,5 millió forint összegű támogatásával 100 nő munkaerő-piaci visszatérését ösztönzi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány – jelentette be a szervezet projektmenedzsere áprilisban, a programot ismertető konferencián. Az alapítvány a humánerőforrás-fejlesztési operatív program pályázatán nyerte el Brüsszel anyagi támogatását, amely 100 százalékos mértékű, így saját forrás nem kellett a megvalósításhoz. A 12 hónapos program áprilisban indult, három szabolcsi helyszínen, Nyíregyházán, Mátészalkán és Tiszavasváriban. Az érintett nők vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válását segíti elő, felkészíti őket egyéni terveik megvalósítására.
Támogatás új munkahelyekre
A foglalkoztatáspolitikai tárca döntött a Munkaerő-piaci Alapból történő, az új munkahelyek létesítéséhez felhasználható idei támogatási keretről, amely alapján 99 pályázó 1815 munkahelyhez 1,8 milliárd forintnyi támogatást kap. Ez a program évek óta népszerű a munkáltatók körében. A múlt évben 1,5 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 68 munkáltató 1704 munkahely létesítéséhez kapott segítséget. Az ezt megelőző három évben 3,6, illetve 5,6, valamint 2 milliárd forintot fordíthattak a támogatásra.
Európai Vállalkozási Díj
Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipar Főigazgatósága – idén első alkalommal – meghirdette az Európai Vállalkozás Díjat, melyet minden év decemberében oszt ki öt kategóriában, továbbá odaítéli az összességében legjobb programnak a zsűri nagydíját. Adíjra helyi és regionális hatóságok által működtetett kis- és középvállalkozás-fejlesztési programokkal lehet pályázni. Az Európai Vállalkozás Díj első fordulójára nemzeti szinten kerül sor, amely esetében a pályázatok benyújtásának határideje 2006. május 31. Az európai döntőbe országonként összesen két, különböző kategóriát képviselő kezdeményezés nevezhető 2006. szeptember 15-ig. A kiírás részletei a www.gkm.gov.hu és a www.lendület.hu címen olvashatók.
