×

A munkaviszony jogellenes megszüntetése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 17.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 99. számában (2006. május 17.)
A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló megszüntetheti a Munka Törvénykönyvének előírásai szerint. Ha a munkaviszony megszüntetésére nem a jogszabályban foglaltak szerint kerül sor, akkor mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak számolnia kell a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a Munka Törvénykönyvében foglalt jogkövetkezményeivel.

A munkáltató jogellenes munkaviszony-megszüntetésének jogkövetkezményei

A munkavállaló eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatása

Főszabályként, a munkaviszony munkáltató által történő jogellenes megszüntetése esetén a munkavállalót – ha azt a munkavállaló kéri – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

A visszahelyezés mellőzése

Ezzel szemben a munkáltató kérheti a bíróságtól az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés mellőzését. A munkáltató kérelme alapján a bíróság abban az esetben mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. A munkáltató kérelme esetén tehát a korábbi szabályozással ellentétben nem automatikusan kerül sor a visszahelyezés mellőzésére, hanem joga van a bíróságnak mérlegelni, hogy a felek közötti jogsérelem és per ellenére mi mindkét fél számára a legkedvezőbb megoldás, elvárható-e a munkáltatótól a továbbfoglalkoztatás. A bíróságnak a mérlegeléskor figyelembe kell vennie többek között az adott munkavállaló szakmai képzettségét, a munkavállaló által betöltött munkakört, az életkorát, a régió munkaerő-piaci helyzetét, a munkáltatói jogsértés súlyát.

A munkáltató kérelmének figyelmen kívül hagyása

A munkáltató kérelme ellenére sem mellőzhető a munkavállaló visszahelyezése, ha a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe, illetve felmondási védelembe ütközik, vagy a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát a jogszabályba ütköző módon szüntette meg.

Elmaradt munkabér (egyéb járandóságok), a munkavállaló kárának a megtérítése

A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló részére a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait és felmerült kárát. Ezen túlmenően a munkavállaló késedelmi kamatot is követelhet. A rendelkezés célja, hogy a munkavállaló olyan helyzetbe kerüljön, mintha a munkaviszonya nem szűnt volna meg a munkáltató jogellenes rendelkezése folytán.

Elmaradt munkabér megtérítése

Elmaradt munkabérként a munkavállalónak a kiesett időre járó átlagkeresetét kell megtéríteni. Fontos, hogy itt átlagkeresetről van szó, amit a Munka Törvénykönyvének a 152. §-a alapján a munkavállalónak a munkaviszonya megszüntetését megelőző kereseti adatai alapján kell kiszámítani, illetve időbér esetén nem a múltból kell átlagolni, hanem a kiesett munkaidő időszakára járó személyi alapbér összegével kell számolni. Fontos az is, hogy az időközben történt béremeléseket számításba kell venni.

Elmaradt egyéb járandóság

Egyéb járandóságon értendő minden olyan járandóság, amely a munkabéren felül a munkavállalót jogszabály, munkaszerződés vagy kollektív szerződés rendelkezésénél fogva megilleti (például költségtérítés).

Jogellenes rendes felmondás következményei

A határozatlan idejű munkaviszony munkáltató általi rendes felmondás útján jogellenesen történő megszüntetésének a jogkövetkezményeit az alábbi táblázat szemlélteti:

A jogellenes munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményei

Eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás esetén

Eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás mellőzése esetén

Elmaradt munkabér

jár

jár

Elmaradt egyéb járandóság

jár

jár

Kár

jár

jár

Késedelmi kamat

jár

jár

2-12 havi átlagkereset

nem jár

jár

Kár

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak okozott kárt. A munkavállaló kárként érvényesítheti például az elmaradt társadalombiztosítási ellátás összegét, de kárként érvényesíthetők az új munkahely keresésével felmerült igazolt költségek is. Fontos azonban itt arra felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat szerint a munkavállaló jogi képviseletével megbízott ügyvéd munkadíja, illetve önmagában az infláció kárként nem érvényesíthető.

Késedelmi kamat

Az elmaradt munkabére és egyéb járandósága után a munkavállaló késedelmi kamatot követelhet. A kamatfizetés kezdő időpontja a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, a jelenlegi bírói gyakorlat alapján azonban az egyszerűbb számítás érdekében a kamat a késedelem időszakának a felétől, de a teljes összeg után számítandó.

Máshonnan megtérült kár

További szabály, hogy a munkáltatónak nem kell megtérítenie a munkabérnek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült. Máshonnan megtérülő jövedelemként ismeri el általában a gyakorlat a munkavállaló részére munkanélküli-járadékként folyósított összeget, a munkavállaló által az új munkahelyén keresett jövedelmet, a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor fizetett végkielégítést, illetve a felmentési időre kapott átlagkeresetet és a keresőképtelenség idejére folyósított táppénzt.

A munkavállaló által a másodállásából, mellékfoglalkozásából származó jövedelem, feltéve hogy azt olyan tevékenységgel érte el a munkavállaló, amelyet a megszüntetett munkaviszonyából eredő munkavégzési kötelezettsége mellett, annak sérelme nélkül is elláthatott volna, nem minősül máshonnan megtérülő jövedelemnek. A másodállásból, mellékfoglalkozásból származó jövedelemnek legfeljebb az a része vonható le, amelyhez a munkavállaló éppen annak következtében jutott, hogy a munkaviszonyának a megszüntetése folytán a mellékállására több időt fordíthatott, és emiatt többletbevételre tett szert. Nem minősül máshonnan származó jövedelemnek, és figyelmen kívül kell hagyni az öregségi nyugdíj összegét is.

Nincs kárenyhítési kötelezettsége a munkavállalónak

Itt fontos azt is megemlíteni, hogy a munkavállalónak nincs kárenyhítési kötelezettsége. A munkáltató tehát nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállalónak lehetősége lett volna a jogvita időtartama alatt másutt elhelyezkedni vagy munkanélküli-ellátást igényelni.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének további jogkövetkezményei a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzése esetén

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén alkalmazható egyéb jogkövetkezmények köre a továbbiakban eltérően alakul attól függően, hogy a bíróság a munkavállalót az eredeti munkakörébe visszahelyezi-e vagy sem.

2-12 havi átlagkereset

Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Az összeg megállapítása során a bíróság az eset összes körülményeit, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyát mérlegeli.

A munkaviszony megszűnésének napja

Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg, és a munkavállaló járandósága is a munkaviszony jogellenes megszüntetését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésével válik esedékessé.

A határozott időtartamú munkaviszony jogellenes megszüntetése

A határozott időtartamú munkaviszony a határozott időtartam lejárta előtt csak közös megegyezéssel, illetve egyoldalúan jogszerűen gyakorolt rendkívüli felmondással, vagy az egy évre (vagy ha a határozott időből hátralévő idő ennél rövidebb, akkor a hátralévő időre) járó átlagkereset megfizetése mellett szüntethető meg jogszerűen.

Az eddigi következetes bírói gyakorlat alapján a munkavállaló választhat, hogy a határozatlan idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén alkalmazandó, fentiekben részletezett jogkövetkezmények alkalmazását (elmaradt munkabér, egyéb járandóságok, kamat, kár, esetleg 2-12 havi átlagkereset, végkielégítés), vagy az egyéves (illetve a határozott időből még hátralévő időre járó) átlagkeresetének a megfizetését igényli vagylagosan. A munkavállaló tehát nem követelheti egyszerre a határozott idejű munkaviszonyából még hátralévő időre járó átlagkeresetének a megfizetését, illetve a határozatlan idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó járandóságokat.

A munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetésének jogkövetkezményei

Átlagkereset megtérítése

A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem a Munka Törvénykönyvének a rendelkezései szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának a megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.

Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint a munkavállalóra irányadó felmondási idő (és itt határozott időtartamú jogviszony lévén nyilvánvalóan csak a Munka Törvénykönyve alapján számítandó felmondási idő jöhet szóba), úgy a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.

Kártérítés

A munkáltató jogosult továbbá a fenti összeget meghaladó kárának érvényesítésére is. A munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A munkáltató bírósági út igénybevétele nélkül akkor fordulhat közvetlenül az igényével a munkavállalóhoz, ha ennek eljárási szabályait és az ily módon követelhető összeg mértékét kollektív szerződés határozza meg. Kollektív szerződéses szabályozás hiányában a munkavállalóval szembeni közvetlen igényérvényesítésre nincs lehetőség.

Jogellenes rendkívüli felmondás következményei

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg, a fentieken kívül megilleti a munkavállalót a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.

A határozatlan idejű munkaviszony munkáltató általi rendkívüli felmondás útján jogellenesen történő megszüntetésének a jogkövetkezményeit az alábbi táblázat szemlélteti:

 

 

 

Elmaradt munkabér

jár

jár

Elmaradt egyéb járandóság

jár

jár

Kár

jár

jár

Késedelmi kamat

jár

jár

2-12 havi átlagkereset

nem jár

jár

Felmentési időre járó átlagkereset

jár

jár

Végkielégítés

jár

jár

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 17.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem