×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 98. számában (2006. április 14.)
Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a 31. számú Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. április 1-je és április 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 262 Ft/l

ESZ-98 272 Ft/l

Gázolaj259 Ft/l

Keverék279 Ft/l

Azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi intézkedések

A szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletet, amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak (azbesztexpozíciónak) ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve.

A 32-es Magyar Közlönyben megjelent, április 15-én hatályba lépő jogszabály szerint a munkáltató köteles minden olyan tevékenység esetében, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető, kockázatértékelést végezni, amelyből megállapítható a munkavállalót érő azbesztexpozíció jellege és mértéke.

A kockázatosnak minősített tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének.

A munkavállalókat érő azbesztexpozíciót elsősorban a következő intézkedések alkalmazásával kell csökkenteni:

- a munkahelyen azbeszt hatásának ténylegesen vagy feltételezhetően kitett munkavállalók létszámát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb számban kell meghatározni és tartani,

- az egyes munkafolyamatokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne keletkezzen azbesztpor, illetve ha ez elkerülhetetlen, akkor meg kell akadályozni az azbesztpornak a levegőbe jutását,

- az azbeszt kezelésére szolgáló helyiséget és berendezést úgy kell kialakítani, hogy rendszeresen és hatékonyan (pormentesen) tisztítható és karbantartható legyen.

A Legfelsőbb Bíróság a 13. havi illetményről

A Magyar Közlöny 15. számában jelent meg a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata (1/2006. PJE szám), amely megállapítja, hogy a 13. havi illetmény 2004-re is jár a jogosultaknak.

A 2004-re vonatkozó egyhavi különjuttatást 2005. január 17-éig kellett kifizetni. Ha a munkáltató ekkor egyhavi különjuttatást fizetett, ezzel a 2004-es járandóságot teljesítette, ilyen esetben a munkavállaló 2004-re vonatkozó igényt - függetlenül attól, a munkáltató milyen jogcímet jelölt meg a kifizetésre - alappal nem támaszthat.

Kifogás a bírósági eljárás elhúzódása miatt

A Magyar Közlöny 17. száma tartalmazza a 2006. évi XIX. törvényt, amely a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézmények bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szól. Atörvény 2006. április 1-jétől hatályos.

Az új jogintézmény bevezetésének elvi indoka a törvényi indokolás szerint a jogállami működés egyik legfontosabb eleme, a jogbiztonság, amelynek része, hogy mind a büntető-, mind a polgári ügyekben ésszerű időn belül szülessen döntés a bíróságokon. A strasbourgi szervekhez benyújtott magyar panaszok tapasztalatai szerint a magyar ügyek jelentős részét a polgári és büntetőperek elhúzódása miatti panaszok teszik ki. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének szabályai nem teremtettek ehhez hatékony jogorvoslatot. Ezért a bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás jogintézményének kialakítását a külföldi – elsősorban osztrák – tapasztalatok alapján, a magyar eljárási sajátosságok indokolták.

Két törvény módosítására kerül sor az új jogszabályban: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezéseinek megváltoztatására. A két eljárási szabály rendkívül hasonló módon rendezi a kérdést.

A perbeli személyek az ügyben eljáró bíróságnál írásban nyújthatnak be kifogást, az eggyel magasabb szintű bíróságtól kérve a mulasztás tényének megállapítását. A kérelem alapján a mulasztó bíróságot – megfelelő határidő kitűzésével – utasítják az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy az elmulasztott határozat meghozatalára.

Kifogás három esetben terjeszthető elő. Egyrészt, ha törvény szabott a bíróság részére az egyes eljárási cselekményekre határidőt, másrészt, ha a bíróság határozott meg az eljárásban részt vevő részére ilyen határidőt, és ez a határidő eredménytelenül -, a második esetben anélkül – telt el, hogy a bíróság sürgette volna a felet. A harmadik eset, ha a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eredménytelenül eltelt az az ésszerű idő, amely elegendő lehetett volna arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze vagy annak elvégzéséről rendelkezzen.

Ésszerű határidő

A polgári perrendtartás értelmében a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belüli befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. Ezzel ellentétben a büntetőeljárás nem használja az ésszerű idő fogalmát, ugyanakkor ebben a törvényben számos konkrét eljárási határidő található, melyek elmulasztása esetén a kifogás a polgári ügyekhez hasonlóan benyújtható.

Felesleges bizonyítás

Nem terjed ki ugyanakkor a kifogás arra az esetre, amikor a fél úgy ítéli meg, hogy a bíróság feleslegesen rendelt el bizonyítást. Ezt továbbra is a per érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben kell majd vitatni. Nincs helye kifogás előterjesztésének olyan határozatok ellen sem, amelyekkel szemben külön jogorvoslatra van szükség.

A kifogás elbírálása

A kifogást rövid határidőn belül el kell bírálni. Maga az ügyben eljáró bíróság is megteheti a szükséges intézkedéseket (pl. az ítélet írásba foglalásának elmaradása esetén). Ha az eljáró bíró a kifogást nem tartja alaposnak, azt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított 8 napon belül terjesztheti elő. Ahatáridő elteltét követően a bíróságnak valamennyi iratot 8 napon belül fel kell terjesztenie a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz, amely 15 napon belül döntést hoz, és alapos kifogás esetén felhívja az eljáró bíróságot, hogy a megadott határidőn belül intézkedjen az ügy továbbvitele iránt. A kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott, konkrét eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja, mivel ez már a bírósági függetlenség megsértését jelentené. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A polgári ügyek során, ha a kifogást előterjesztő ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság az elutasító határozatában pénzbírsággal is sújthatja. Erre büntetőeljárásban nincs lehetőség.

Bár a kifogásra vonatkozó szabályok csak április 1-jétől hatályosak, kifogást már a folyamatban lévő ügyekben is be lehet nyújtani.

A lobbizás törvényi keretei

A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény kihirdetésére a Magyar Közlöny 25. számában került sor, rendelkezései 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba. (A törvény a lobbi szót magyaros írásmód szerint tartalmazza.)

A központi döntések legitimációját növeli, ha az érintettek átlátható, szabályozott módon részt vehetnek a számukra fontos döntések meghozatalában. Az érdekközvetítő, befolyásoló tevékenységet szabályozott keretek között, a tisztességtelen eszközöket és módokat kerülve, jogállami környezetben és feltételekkel kell gyakorolni.

A lobbitevékenység a törvény értelmében megbízás alapján, üzletszerűen folytatott érdekérvényesítés. A lobbizás nagyon sokféle, akár előre meg nem határozható tevékenység formájában is megnyilvánulhat. A törvény értelmező rendelkezése szerint lobbitevékenységnek tekintendő minden olyan, megbízás alapján, üzletszerűen folytatott tevékenység vagy magatartás, amely közhatalmi döntés befolyásolására irányul vagy érdekérvényesítést céloz.

A lobbisták, lobbiszervezetek azok a piaci szereplők, amelyek megbízás alapján, üzletszerűen végeznek lobbitevékenységet az Országgyűlésnél, a kormánynál, az önkormányzatoknál, valamint ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél vagy személyeknél. Lobbiszervezetek továbbá azok a jogi személyek is, amelyeknek főtevékenysége ugyan nem a lobbizás, de rendelkeznek lobbizással foglalkozó szervezeti egységgel, nyilvántartásba vetetik magukat és betartják a lobbiszervezetekre vonatkozó szabályokat.

Nyilvántartás, beszámoló

A szabályozás előírja a nyilvántartásba vételt az üzletszerűen lobbitevékenységet végző szervezetek és természetes személyek részére is. A konkrét érdekérvényesítő tevékenységről a negyedévente készítendő tájékoztatókban számolnak be a lobbisták, felsorolva, kinek a megbízására, milyen tevékenységet végeztek, kapcsolatba léptek-e a döntéshozó szerv tagjával, munkavállalójával, bármilyen juttatást, kedvezményt, előnyt biztosítottak-e bárki számára a lobbitevékenységgel kapcsolatban. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

Összeférhetetlenség

A lobbisták törvényes eljárásába tartozik, hogy például nem képviselhetnek egymással ellentétes érdekeket, nem használhatják fel a megbízótól kapott információt a megbízó hátrányára. Fontos része a jogi szabályozásnak az összeférhetetlenség rendezése. A törvény kizárja, hogy az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az állami vezető, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselő-testületének vagy bizottságának tagja, a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke lobbitevékenységet folytathasson.

Szankciók

Amennyiben valamely lobbista vagy lobbiszervezet megszegi a törvény szabályait, például meg nem engedett eszközökkel próbálja meg a döntéshozót befolyásolni, vagy nem tartja be a tájékoztatóhoz kapcsolódó szabályokat, őt a nyilvántartásból törölni kell, és meghatározott ideig eltiltják a lobbitevékenység folytatásától. Ha a lobbisták vagy a lobbiszervezetek nyilvántartásába fel nem vett személy vagy szervezet végez lobbitevékenységet, 10 000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

A szakképzés feltételei

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről alkotott rendeletet az Oktatási Minisztérium. A 8/2006. (III. 23.) OM rendelet hatálya kiterjed az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, költségvetési szervként vagy jogi személy részeként létrehozott és a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhelyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem