×

A garantált bérminimumok hatása

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 16.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 97. számában (2006. március 16.)
A kormányzat szerint az idei minimálbér-emelés és a bevezetett garantált bérminimumok érzékelhetően javítanak a leggyengébb pozíciójú munkavállalók helyzetén, ráadásul jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fekete-szürke foglalkoztatás kifehérítéséhez. A munkaadók szerint azonban a politikai okokból megszületett garantált bérminimumok indokolatlanul nagy terhet rónak a vállalkozásokra. A szakszervezetek úgy vélik: az intézkedések révén jó alkupozícióba kerültek, hiszen az ágazati kollektív szerződésekben el lehet térni a bérminimumoktól.

Idén is jelentősen nőnek a reálkeresetek

Az országos minimálbér 9,6 százalékos idei növekedése méltányos lépés a leggyengébb munkaerő-piaci pozíciójú munkavállalói csoportokkal szemben – mondja Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tető alá hozott megállapodás előtt végzett hatásszámítások azt mutatták, hogy a minimálbér emelése nagyjából egy százalékot jelent a versenyszféra – egyébként 5 százalék körülire várható – átlagkereset-növekedésében. Azokban az ágazatokban, ahol nagy a minimálbér körüli keresettel foglalkoztatottak aránya, ott persze a minimálbér-emelés keresetnövelő hatása is nagyobb. Egyes szektorokban ugyanakkor - például a ruha- és cipőiparban – az intézkedés áttételesen hozzájárulhat a foglalkoztatottak létszámának csökkenéséhez is, ha egyébként más, piaci-versenyképességi okok miatt a termelés, a szolgáltatás szűkül – teszi hozzá az államtitkár.

A munkakörben szükséges vagy elismert, legalább középfokú képzettséggel rendelkező munkavállalók számára a jogszabályban garantált bérminimumok bevezetésének munkaerő-piaci hatásairól egyelőre nincsenek értékelhető gyakorlati tapasztalatok. A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű területeken ugyanakkor lehetőség van a garantált bérminimumoknál kisebb, de a minimálbért elérő kereseteket tartalmazó kollektív szerződések megkötésére is, vagyis egyezség esetén az új bérminimum költségnövelő hatása "kivédhető".

Összességében a kormányzat úgy véli, hogy az idei minimálbér-emelés, valamint a bevezetett garantált bérminimumok érzékelhető mértékben hozzájárulhatnak a fekete-szürke foglalkoztatás "fehérítéséhez", ami egyrészt jó a munkavállalók számára, hiszen erősíti biztonságukat, például a társadalombiztosítási járulékok megfizetése révén, másrészt elősegítheti a tisztább, átláthatóbb munkaerő-piaci viszonyok kialakulását. Fontos, hogy a szociális partnerek és a kormány hároméves megállapodást kötöttek a minimálbérről és a garantált bérminimumokról. Ez kiszámíthatóbbá teszi mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára a többéves bérnövelés valószínű mértékét.

Az elmúlt 7-8 évben – a 2004-es esztendőt kivéve – Magyarországon a reálkeresetek igen jelentős mértékben növekedtek, s e tendencia 2006-ban is folytatódik. Mindez a keresetek európai uniós felzárkózásához is hozzájárul, amely azonban hosszadalmas folyamat.

Egyelőre nehéz megbecsülni a keresetnövekedés idei ütemét, most 5 százalék körüli (inkább valamivel nagyobb, mint kisebb) bruttó nominális átlagkereset-növekedés várható nemzetgazdasági átlagban, ami mögött nagyjából egyforma ütemű (évi 5-5 százalék körüli) keresetemelkedés tételezhető fel a verseny- és a közszférában egyaránt.

Számos tényező befolyásolhatja a munkáltatók foglalkoztatási és bérdöntéseit, például a cég rendelésállománya és a jövedelemtermelés kilátásai, a piaci pozíció és a versenyképesség, a munkaerőköltségek alakulása, a munkavállalói érdekképviseletek alkuereje, s nem utolsósorban az inflációs várakozások. Vélhetően az inflációs, pontosabban a dezinflációs és árstabilitási várakozások nyomán a bruttó nominális keresetnövekedés üteme a versenyszférában lassul. A keresetek adóterhelésének csökkenésével párhuzamosan, egészen alacsony infláció mellett valósul meg az érzékelhető reálkereset-növekedés.

Herczog László szerint a bértárgyalások rendben lezajlottak, illetve még zajlanak a versenyszférában. Nagyobb konfliktusokról nem tud a tárca.

Súlyos terheket ró a cégekre a kételemű minimálbér

"A 62 500 forintos minimálbér is kissé túl sok nekünk, de azt még elfogadhatónak tartottuk" – hangsúlyozza Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz) alelnöke. Nem akartak viszont a munkaadók kételemű minimálbért, vagyis azt, hogy a szakképzettséget igénylő munkakörökben az általánosan érvényes legkisebb keresetnél többet kelljen fizetniük. "Sajnos azonban nem volt más választásuk a munkaadóknak, mint hogy elfogadják e javaslatot, mert a kormány kényszerhelyzetet teremtett a számukra: ha a munkáltatók nemet mondanak, akkor a Munka Törvénykönyvének elfogadásával a beleegyezésük nélkül is életbe lép a rendszer, ám akkor semmi másban sem tudtak volna egyezséget kötni" – magyarázza az Áfeosz alelnöke.

Az egyetlen pozitívum, amit sikerült elérni, hogy nem január elsejétől, hanem csak júliustól lép életbe a szakképzettek bérminimuma. Az Áfeosz számításai szerint a szervezet tagjai körében akár a dolgozók felét is érintheti júliustól a 68 900 forintos szakmunkásbér-minimum. A szakképzettséget igénylő munkakörökben a lépés mintegy húszszázalékos keresetemelést jelent, s mivel hároméves megállapodás született, hasonló ütemű növekedéssel kell számolni a következő két évben is.

Zs. Szőke Zoltán szerint az intézkedés megint a kisebb cégek versenyhelyzetét rontja, hiszen a nagy kereskedelmi láncok alig alkalmaznak szakképzetteket, míg a kisebbek – a kereskedelmi törvény előírása szerint – sokkal több középfokú végzettségű eladót foglalkoztatnak. Az év második felében életbe lépő garantált bérminimumok mintegy egymilliárd forintos többletterhet jelentenek az Áfeosz tagjainak, miközben volt olyan év, amikor az összes nyereség ennyit tett ki az érintett cégeknél. A kisebb kereskedelmi vállalkozások kénytelenek lesznek vagy részmunkaidőbe átterelni a dolgozóikat, vagy elküldeni őket.

Az ágazat egyetlen reménye az, hogy az OÉT-ben született megállapodás értelmében ágazati kollektív szerződésekben el lehet térni a garantált bérminimum összegétől, ha abban a szakszervezetekkel meg tudnak állapodni a munkaadók. A kereskedelmi ágazati párbeszédbizottságban márciusban kezdik el ez ügyben a tárgyalásokat. A munkáltatók szeretnék elérni, hogy az előírt szakmai bérminimumnál kevesebbet kelljen fizetniük, s ezért cserébe hajlandók más téren kompenzálni a dolgozókat.

Jó esély kínálkozik kollektív szerződések kötésére

A 2006-ra vonatkozó országos bérmegállapodást a szakszervezetek úgy fogják fel, hogy a kormány helyt adott egy régi követelésüknek – mondja Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az ezzel kapcsolatos kormányzati szándék komolyságát mutatja, hogy a többelemű minimálbérrendszert törvénybe foglalva be is terjesztették a parlament elé, arra az esetre, ha az OÉT-ben nem születne megállapodás a minimálbér mértékéről.

Eddig minden kormány elfogadta, hogy a legkisebb keresetet – mint minimális szociális kategóriát - emelni kell. Csakhogy ezek mindig bértorlódáshoz vezettek, ami feszültségeket szült a munkavállalók körében. A szakképzett és a hosszabb gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkavállalók ugyanis ugyanannyit kerestek, mint a képzetlenek és a frissen felvettek. Éppen ezért régi szakszervezeti követelés, hogy a képzettek és a munkatapasztalattal rendelkezők magasabb minimálbért kapjanak.

A szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben bevezetendő garantált bérminimumok jelentős béremelést eredményeznek például a kereskedelemben, a vendéglátásban, a könnyűiparban és a mezőgazdaságban. A szakképzettek keresete ezáltal mintegy húsz százalékkal növekszik a második fél évben, de az egész évre vetítve is több mint tízszázalékos emelésről van szó, amihez nem lesz elég az OÉT által 2006-ra ajánlott bruttó 4-5 százalékos átlagos béremelés. Ráadásul a hároméves megállapodás keretében január elsejétől a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum újabb emelésére kényszerülnek a munkaadók.

A szakszervezetek nem félnek attól, hogy a cégek tömegesen ki akarják majd játszani a törvényt, de biztosan lesznek, akik megpróbálják. Elképzelhető, hogy a kötelező szakmunkás-béremelés miatt az eddig kapott egyéb juttatásokat szüntetik meg a munkáltatók. Ha utóbbi tömegesen fordulna elő, akkor a szakszervezetek lépni fognak ellene.

Sáling József szerint azonban egyedülálló lehetőség kínálkozik a szakszervezetek számára, hogy ágazati kollektív szerződéseket kössenek, megegyezés esetén ugyanis a garantált bérminimumoknál kisebb összeget is lehet adni. A KASZ márciusban kezd tárgyalni ez ügyben a munkaadói érdekképviseletekkel, amelyek eddig mindig megakadályozták az ágazati kollektív megállapodás kötését. A szakszervezetek ezúttal jó alkupozícióban vannak, hiszen ha nem születik megállapodás, akkor a munkaadóknak automatikusan a törvényben rögzített magasabb bért kell kifizetniük.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 16.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem