×

Térségi felzárkóztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 96. számában (2006. február 15.)
Az ország kevésbé fejlett térségeinek felzárkóztatásában – a támogatási források bővülése ellenére – nem sikerült áttörést elérni. E tekintetben a kormány az új területfejlesztési koncepciótól vár változást, amely deklarálja, hogy minden tárcának mérlegelnie kell a területi összefüggéseket, illetve a támogatások térségi hatásait. A munkáltatók úgy vélik: a bajok akkor orvosolhatók, ha a hátrányos helyzetű régiókban a jelenleginél erőteljesebben ösztönözik a beruházók megtelepedését, ami a foglalkoztatás bővülését is elősegítheti. A szakszervezetek olyan komplex programokat sürgetnek, amelyek ágazati stratégiákra épülve hosszabb távra határoznák meg a térségi adottságokban rejlő fejlesztési irányokat.

A projekteknek a helyi igényekre kell épülniük

A regionális különbségek mérséklését eddig elsősorban a közvetlen területfejlesztési célú támogatások segítették, amelyek összege azonban – az évenkénti jelentős növekedés ellenére – jóval elmaradt az igényektől. Bár a nagyrészt decentralizált források az elmaradott térségek megerősítését szolgálták, azonban a hatékonyságot visszavetette, hogy a pénzeszközök gyakorta a piaci mechanizmusok működésének korrigálására fordítódtak – mondta Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter.

A területfejlesztés az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) lényegesen kisebb szerepet játszott, mint amekkora súlya a II. NFT-ben lesz. Ez utóbbi ugyanis – amely az 1076/2004. kormányhatározat szerint, illetve a közelmúltban jóváhagyott Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) figyelembe véve készül – kimondja, hogy a régiók az ágazatokkal azonos súllyal vesznek részt a tervezésben. Míg az I. NFT-ben egyetlen "kvázi" Regionális Operatív Program (ROP) működik, addig 2007 után valamennyi régiónak önálló operatív programja (op) lesz, s azok végrehajtását is a régiók menedzselik. Az új területfejlesztési koncepció várhatóan áttörést hoz a tekintetben is, hogy a tárcáktól elvárja a területi összefüggések, illetve a támogatások térségi hatásainak mérlegelését. Az OTK a fejlesztéspolitikai eszközök területi decentralizálását is szorgalmazza, megerősítve a régiók és kistérségek fejlesztéspolitikában játszott szerepét. Ennek megfelelően 2007-től az EU-tól érkező ERFA-források 50 százalékát regionális kompetenciába utalja.

A régiónkénti önálló ROP-ok konkrétan és tételesen bemutatják a régiók és azon belül a kistérségek adottságait, majd ezekből kiindulva határozzák meg az egyes területek fejlesztési irányait, feladatait. Ez garancia lehet arra, hogy a 2007 után megvalósuló programok jobban megfeleljenek a helyi lakosság igényeinek.

A területfejlesztés eszközeivel azonban a foglalkoztatás szintjén nem lehet nagyot lendíteni. A foglalkoztatás bővítéséhez olyan kormányprogram kellene, amely a foglalkoztatást serkentő valamennyi szakpolitikai elemet összehangolja és működteti. Ilyenek az adó- és járulékpolitika, a magyar kkv-k hálózati együttműködésének segítése, a kockázati tőke megerősítése, a munkaerő-piaci igényekhez igazított oktatási rendszer, a munka világából kiszoruló rétegek számára célzott intézkedések és programok.

Az, hogy a fejlesztési tervek kidolgozásába és megvalósításába a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei miként kapcsolódnak be, alapvetően tőlük függ. A programok kidolgozása elsősorban kistérségi és regionális szinteken történik, s a partnerek bevonása mindkét szinten megvalósul. A legfontosabb az úgynevezett regionális munkacsoportok rendszere. Ezekben a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei, az önkormányzatok, a kutatóhelyek, a vállalkozók képviselői is részt vesznek. Megemlítendő, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) szoros kapcsolatban állnak a megyei munkaügyi központokkal és a kamarákkal.

A programok végrehajtását az úgynevezett monitoringtevékenység keretében követik nyomon a partnerek. Véleményünk szerint fontos, hogy a munkáltatók és munkavállalók szervezetei intenzívebben kapcsolódjanak be a pályázati rendszerek kiírásába, működtetésébe, illetve a monitoringtevékenységbe. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a munkaadók és a munkavállalók szervezetei – regionális és kistérségi szinteken egyaránt – jelezzék, hogy miként tudnának részt vállalni a programok megvalósításában. Ehhez jó keretet adhatnak a különböző kistérségi regionális programok végrehajtására kötött együttműködési megállapodások.

A pályázati anomáliák visszavetik a fejlődést

A munkaadók méltányolják, hogy a kormány tervek, illetve programok készítésével és források hozzárendelésével igyekszik hozzájárulni a területfejlesztési és a foglalkoztatási gondok megoldásához, de ennek eredménye még nemigen mutatkozik meg a regionális különbségek kiegyenlítődésében – vélekedik Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

Bár a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az autópálya-építés sokat számít – például az M5-ös Szegedig történt meghosszabbítása, az M3-as várható befejezése -, ez azonban még nem elegendő a területi különbségek mérsékléséhez. A leendő beruházó ugyanis nemcsak ezt mérlegeli, hanem az adott térség megközelíthetőségének egyéb feltételeit is (vasút, légi vagy vízi közlekedés), továbbá az adott helyen található munkaerő minőségét, gyakorlottságát, kvalifikáltságát, s mindez együtt főként Budapest térségében található meg.

Éppen ezért a munkáltatóknak az a véleményük, hogy a hátrányos helyzetű régiókban a mostaninál még erőteljesebben kellene ösztönözni a beruházók megtelepedését, s az erőforrásokat még inkább ide lenne célszerű koncentrálni úgy, hogy az állami és az uniós források elérjék akár a beruházási költségek 50 százalékát is.

Bár a pályázatok rendszere működik, de a legtöbb vállalkozásnak gondot okoz a hosszú átfutási idő, az utófinanszírozás – az elnyert pénzhez ugyanis sokszor csak évek múlva lehet hozzájutni. Ez főleg a kis- és közepes vállalkozásokat hozza bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetbe, s kényszeríti őket drága hitelek felvételére. A munkaadók azt szeretnék, ha pontosan meghatároznák, hogy milyen dokumentumok kellenek egy pályázat benyújtásához, és a beadás után gyorsan (az államigazgatási gyakorlathoz hasonlóan), 30 napon belül válaszolnának, a nyerteseknek pedig szintén egy hónap alatt folyósítanák az elnyert összeget.

Minden pályázat meghirdetésekor világosan meg kellene mondani, mi a cél, melyek az elvárások, a kifizetési határidők. A munkaadók azt fontolgatják, hogy – mint ahogyan ez más támogatások esetében is megszokott gyakorlat – törvényi szabályozást kezdeményeznek a kérdés megnyugtató rendezésére.

Komplex programokra lenne szükség

A munkavállalóknak s az őket képviselő szakszervezeteknek egyaránt gondot okoznak az országon belüli területi különbségek, a tartósan leszakadó térségek, ám ebben évek óta nem tapasztalunk valódi előrelépést – összegzi véleményét Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. A foglalkoztatás eszközrendszere lényegében már kialakult, a mögötte álló források azonban szűkösek. A decentralizált pénzeszközöket a megyei munkaügyi tanácsok osztják el, s a döntési folyamatban részt vesznek a munkavállalók és a munkaadók képviselői is. Ám hiába ismerik jól a helyi igényeket, ha az elosztható támogatási és pályázati keret szűkös.

Mindenki tudja és hangoztatja, hogy a foglalkoztatás bővítése mindenekelőtt a kis- és középvállalkozói (kkv) szektortól várható; ezt kellene tehát erősíteni. A tapasztalatok azonban eltérőek: a gazdálkodók hiába kapnak kedvezményeket a bérjárulékokban, a közterhekben, önmagukban ezek nem teremtenek állásokat, csak rásegítő eszközök lehetnek. Új munkahelyek csak akkor jöhetnek létre, ha az adott terméknek, szolgáltatásnak piaca van. A Nemzeti Fejlesztési Terv első periódusának tanulsága, hogy a pályázást-pályáztatást mindkét félnek tanulnia kell. A finanszírozás lassú, az elbírálásnál kicsi a kockázatvállaló készség, az utófinanszírozáshoz pedig a pályázóknál hiányzik a megelőlegezendő tőke.

A szakszervezetek régóta hangsúlyozzák, hogy a térségi különbségek mérsékléséhez komplex programokra lenne szükség. Ma Magyarországon nincsenek ágazati (szak)politikák, amelyek hosszabb távra számba vennék, melyek lesznek a húzó- és a leépülő ágazatok, netán nagyüzemek. A privatizáció első hulláma után – az olcsó munkaerő előnyeit kihasználva – idetelepült, bérmunkára alapozó külföldi nagyvállalatok egymás után hagyják el az országot, de hogy kik jöhetnek helyettük – ehhez kellenének a koncepciók.

Térségenként is át kellene tekinteni az (infrastrukturális, földrajzi, turisztikai és egyéb) adottságokat, a tőkevonzó képességet, s ezek alapján átgondolni, mit lehet fejleszteni. Méghozzá nemcsak a nagy régiókban, hanem a kistérségekben is. Ezt kívánja szolgálni a ROP. A foglalkoztatási helyzet megváltozásának fontos feltétele a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó szakképzés, átképzés is. "Éppen a kistérségi fejlesztésekben és a szakképzésben felismert közös munkáltatói-munkavállalói érdekeltség alapján kötöttünk együttműködési megállapodást a döntően mikro- és kisvállalkozókat tömörítő IPOSZ-szal" – mondta Pataky Péter.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem