A rendezett munkaügyi kapcsolatok alapvető feltételei a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szabályai közé már korábban beépültek, s kimondják, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó és – az öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXVII. törvény a 172. számú Magyar Közlönyben található. A jogalkotók célja az volt, hogy az állami költségvetésből, közpénzekből finanszírozott támogatásokból részesülő személyeknek ne legyen köztartozása, s hogy munkáltatói minőségükben se tanúsítsanak jogsértő magatartást. Ennek egyik garanciája, hogy a munkáltatóknak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkezniük.
A törvény 2006. január 1-jén lépett hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően meghirdetett támogatási programok, illetve a hatálybalépés után bejelentett támogatási igények alapján nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.
Támogatási feltételek
Az új törvény valamennyi, a központi költségvetésből, illetőleg az elkülönített állami pénzalapokból folyósított támogatás esetében támogatási feltételként fogalmazza meg, hogy a támogatást igénylő munkáltató törvényesen foglalkoztasson. Ez alól csal a külön jogszabály alapján alanyi jogon járó támogatások, az állami, önkormányzati feladat ellátására tekintettel megállapított normatív támogatások a kivételek, valamint – értelemszerűen – az az eset, ha a támogatásban részesülőnek nincs munkáltatói minősége.
Törvényes foglalkoztatás
A törvényes foglalkoztatás követelménye elsősorban azt jelenti, hogy a támogatás igénylését megelőző két éven belül munkaügyi ellenőrzés ne állapítson meg
– munkaszerződés kötése nélküli "fekete", valamint a foglalkoztatási jogviszony tartalmának meg nem felelő, színlelt szerződéssel történő foglalkoztatást,
– a szervezkedési és a munkavállalók részvételi jogainak sérelmét jelentő, a szakszervezet/üzemi tanács, illetve ezek tisztségviselői Munka Törvénykönyvében szabályozott jogainak megsértését,
– az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényben foglalt egyes rendelkezések munkáltató általi megsértését.
Átmeneti könnyítés
Ha ezen általános feltételeknek a kérelmező nem felel meg, részére támogatás nem nyújtható. Átmeneti szabály alapján – 2007 végéig – szigorú korlátok mellett azok a munkáltatók is hozzájuthatnak az állami támogatásokhoz, akik nem tudnak eleget tenni a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás tilalmára vonatkozó feltételnek.
Ezek a feltételek a következők: a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás jogsértésének megállapításakor (a munkaügyi ellenőrzés időpontjában) a foglalkoztatottak létszámának legfeljebb 3 százalékát foglalkoztatták ilyen módon, és ezt a jogsértő állapotot egy hónapon belül a munkáltató – igazolt módon – megszünteti. (Ha a munkáltató ebben a kedvezményben részesült, ám két éven belül ismételten ilyen jogsértést állapít meg nála a hatóság, a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.)
A rendezett munkaügyi kapcsolatok speciális feltételei
A törvény felsorol ezeken túlmenően további – különös – feltételeket is a rendezett munkaügyi kapcsolatok körében. Így kimondja, hogy a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha a munkáltató nem sértette meg
– az egyenlő bánásmód követelményét,
– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban és/vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezéseket,
– a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket,
– a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésre vonatkozó szabályokat,
vagyis ezen okok miatt a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül meghozott közigazgatási, bírósági határozat nem született, illetőleg munkaügyi vagy szabálysértési bírság kiszabására nem került sor.
Ha e feltételeknek a támogatást igénylő munkáltató megfelel, azt is vizsgálni kell, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző kétéves időszakon belül eleget tett-e a szakszervezettel, illetve az üzemi tanáccsal szemben fennálló kötelezettségeinek (pl. a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetének előzetes véleményeztetése, tájékoztatás adása, együttdöntési jogosultságok, az esetleges szakszervezeti kifogás érdemben való egyeztetése, kollektív szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalási ajánlat elfogadása stb.).
Támogatási sorrend
Ha a támogatás igénylője nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok e – különös - feltételének, nem nyújtható részére olyan támogatás, amely kizárólag a támogatás feltételeit meghatározó jogszabályban előírt valamennyi feltétel teljesülése esetében állapítható meg, illetve olyan támogatás esetén, amelynek megállapítása a támogatást igénylők között kialakult sorrend alapján történik. (A támogatást igénylők közötti sorrendet úgy kell megállapítani, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok több feltételének megfelelő igénylőt előrébb kell sorolni, azonos számú feltételnek való megfelelés esetén pedig azt az igénylőt kell előrébb sorolni, aki a támogatás iránti kérelmét korábban nyújtotta be.)
Jogosulatlan igénybevétel
Ha a támogatást igénylő munkáltatóról utóbb, a támogatás megállapítását követően derül ki, hogy a támogatás igénylésének időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott feltételeinek, ez a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv a támogatásra vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a támogatás visszafizetése érdekében.
