×

Jogmagyarázó

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 96. számában (2006. február 15.)
Cikkünkben a munkáltató dolgozóval szembeni szankcionálási jogát, valamint a magyar munkajog kötelező alkalmazásait tárgyaljuk.

Joghátrány kikötése munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megsértése esetére

A Munka Törvénykönyve (Mt.) nem tartalmazza a fegyelmi felelősség intézményét, a piacgazdaság magánjogi karakterű szabályozásával összeférhetetlen lenne ugyanis, ha a munkáltató – a közszolgálat közjogias jellegű rendszerével azonosan - hatóságként eljárva ítélhetné meg a munkavállalója magatartását. Afelek mellérendelt helyzetére figyelemmel, a munkavállalók részére fokozottabb garanciát biztosítva, a kollektív szerződésben állapodhat meg a munkáltató és a szakszervezet a munkavállalói vétkes kötelezettség esetén megállapítható joghátrányról. Mindezzel az Mt. – a figyelmeztetés és a rendkívüli felmondás mellett – bővíti a munkáltató szankcionálási lehetőségeit is.

Eljárási szabályok

A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére (a korábbi munkajogi szabályok szerinti fegyelmi vétség) a kollektív szerződés az eljárási szabályok meghatározása mellett a rendkívüli felmondáson kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat. Az Mt. 109. §-ának rendelkezéséből következik, hogy még bizonyított vétkes kötelezettségszegés esetében sem lehet a munkavállalóval szemben hátrányt alkalmazni, ha a kollektív szerződés a kiszabásra irányuló eljárást nem szabályozza (BH 1998. 197.). Nem elegendő azonban kizárólag az eljárási kérdéseket rendezni, a büntetések szabályozását a kollektív szerződés nem utalhatja a munkáltató hatáskörébe.

A kollektív szerződésben pontosan meg kell határozni a hátrányos jogkövetkezményeket és az eljárási szabályokat. Az eljárási szabályok keretében ki lehet jelölni a jogkör gyakorlóját és az ügy tényállását felderítő vizsgálóbiztos személyét, szűkíteni lehet az eljárás megindításának határidejét – a rendkívüli felmondás szubjektív jogvesztő határidejéhez hasonlóan –, a munkavállaló értesítésének és meghallgatásának, továbbá a bizonyítás lefolytatásának szabályait, a bizonyítás anyagának megismerhetőségét. Mindazt, ami a munkavállaló védekezéséhez és a helyes tényállás megállapításához és a felelősség, valamint az ennek súlyához igazodó joghátrány megállapításához szükséges. Nem zárja ki természetesen a kártérítési felelősség alkalmazását a hátrányos jogkövetkezmény kiszabása, illetőleg a munkaviszony megszüntetése, mert a kétfajta felelősség egymástól függetlenül érvényesíthető. A hátrányos jogkövetkezmény, amennyiben az végrehajthatóvá vált, más kötelezettségszegés mellett a későbbi munkaviszony-megszüntetés indokát erősítheti, mintegy súlyosító körülményként.

Példák

Egy esetben a vasúti dolgozók fegyelmi felelősségre vonása megalapozott volt, mert nem körültekintő fékvizsgálatukkal összefüggésben a szerelvény egyik kocsija behúzott fékkel haladt ki az állomásról (Mfv. II. 10.823/1998.). Ha a MÁV-alkalmazott megtagadja az átvezénylés végrehajtását, az emiatt kiszabott fegyelmi büntetés jogszerű volt (Mfv. II. 10.552/2000/3). Ha a munkavállalót hátrányos jogkövetkezménnyel sújtották, mert a leltározási szabályzatnak az önrovancsolásra vonatkozó előírásait megsértette, az intézkedés jogszerűségét nem érintette, hogy a szabálytalan önrovancsolást a felettese utasítására hajtotta végre (Mfv. II. 10.747/1999/4). A sportolók sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségének szabályai [4/1991. (V. 16.) MKM rendelet] nem terjednek ki a munkaszerződéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következményeire; utóbbi körben az eljáráshoz kollektív szerződés szükséges (Mfv. II. 10.165/1999).

Határidők

Az Mt. 109. §-ában foglalt szabály alkalmazása tekintetében irányadó az MK 62. számú állásfoglalás II. részének a köztisztviselői fegyelmi eljárás tekintetében tett megállapítása. E szerint a körülmények döntik el, hogy a vétség elkövetése milyen időpontban történt: általában abból kell kiindulni, hogy a vétséget megvalósító magatartás akkor zárul le, amikor a munkavállaló a cselekményt véghezvitte, illetve befejezte.

Kollektív szerződés a munkavállalókkal szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény elévülési idejét (egy év) a törvényben foglaltaktól eltérően – a munkavállalók előnyére - rövidebb határidőben is meghatározhatja. Ez a határidő, ugyanúgy, mint a törvényben meghatározott határidő, jogvesztő (BH 2002.115.). Ha a kollektív szerződés szerint a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorló tudomására jutástól számított 15 napon belül lehet fegyelmi intézkedést alkalmazni, a határidő megtartása szempontjából a határozat közlésének, illetve postára adásának van jelentősége, nem a keltezésnek (Mfv. II. 10.311/1998). Ha a kollektív szerződés úgy rendelkezik, hogy a hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedés a munkáltató tudomásszerzésétől számított 15 napon belül alkalmazható, e határidő túllépése jogvesztéssel jár (Mfv. II. 10.830/1999/4).

Amennyiben ilyen jogvesztő határidőt kötöttek ki, és az elkövetéstől számított egy év még nem telt el, de a fegyelmi határozatot nem a kollektív szerződésben külön előírt 8 napon belül, hanem késedelmesen foglalták írásba, a bíróság szerint az írásba foglalási késedelem nem érintette a jogszerűen kiszabott büntetést. Annak jelentősebb mértéke legfeljebb a büntetés enyhítésének alapjául szolgálhat (Mfv. II. 10.803/1998.).

Munkáltatói figyelmeztetés

A figyelmeztetés önmagában nem hátrányos jogkövetkezmény, de a kollektív szerződés ilyennek minősítheti, amikor az alkalmazására az előírt rendet kell figyelembe venni. Tartalmát, súlyát tekintve hasonlónak tekinthetjük a közszolgálatban ismert megrovást fegyelmi büntetéssel. A munkaügyi jogvitában a bíróság a figyelmeztetést hatályon kívül helyezi, amennyiben a közölt indokokat a munkáltató nem tudta bizonyítani, vagy az intézkedés egyébként okszerűtlen volt. A jogorvoslati kioktatás ellenére meg nem támadott figyelmeztetésre később a munkáltató súlyosító körülményként hivatkozhat (pl. a rendes felmondásának indokolásában), amennyiben annak kiadása és újabb intézkedése között nem telt el olyan hosszú idő, ami miatt annak figyelembevétele az időmúlásra tekintettel már nem lenne rendeltetésszerű.

Szankciók

A törvény a kiszabható joghátrányok fajtáit nem szabályozza, a lehetséges kört azonban néhány kizáró rendelkezéssel szűkíti le [lásd a 109. § (2) bekezdését!]. A szakirodalomban és a joggyakorlatban például a következő szankciók ismeretesek:

– áthelyezés másik munkakörbe vagy más munkavégzési helyre meghatározott időre,

– kizárás a jutalmazásból,

– a kollektív szerződésben biztosított 13. havi munkabér csökkentése vagy megvonása,

– a kötetlen munkaidő, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezésének visszavonása.

A bírósági gyakorlat szerint a munkaszerződés egyoldalú módosításának tilalmát nem sérti a vétkes kötelezettségszegés esetén megállapítható joghátrány. Mindez azon alapul, hogy a kollektív szerződés felhatalmazásával, a szakszervezettel történt megállapodás alapján alkalmazhat a munkáltató joghátrányt, a munkavállaló pedig a kollektív szerződés hatálya alá tartozik, melynek szabálya rá nézve kötelező. Ebből eredően jogszerű az olyan hátrány megállapítása a kollektív szerződésben, amely a 109. §-ának (2) bekezdésében meghatározott korlátozásoknak megfelel.

A hátrány nem lehet végleges

Az Mt. rendszerében csak határozott időre szólhat a munkaszerződésben kikötött feltételektől eltérő foglalkoztatás, és ennek az időtartamnak arányosnak kell lennie. A munkaszerződésben kikötött munkakörhöz, munkahelyez képest meghatározott ideig a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatt kiszabott joghátrányként más feladatokkal és más munkahelyen foglalkoztatható.

Az eddig felmerült esetekben a bíróság az egy évet meg nem haladó időtartamot nem tartotta jogsértőnek a más munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatás tekintetében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a másik munkakör ellátására alkalmasnak kell lennie a munkavállalónak, vagyis amelyre vele egyébként munkaszerződést lehetett volna kötni. Amint a bírósági gyakorlat leszögezi: a kollektív szerződés alapján a munkáltató a vétkes kötelezettségszegést elkövető munkavállalójával szemben jogosult hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, aminek következtében a munkaviszony bizonyos elemei módosulhatnak, ez azonban nem lehet a megkötött munkaszerződéshez képest végleges jellegű (BH 1996.668.). Ha a mozdonyvezető sűrű ködre hivatkozással a munkáltatói utasítás teljesítését megtagadta, de e hivatkozása nem bizonyult valónak, az utasítás nem teljesítése miatt alkalmazott alapbércsökkentés (fegyelmi jogkövetkezmény) megalapozott és jogszerű volt (Mfv. II. 10.402/1999.). Ha a munkavállaló munkakörébe tartozott az IC vonatokra telefonon történő előrendelés felvétele és a rendelés továbbítása, az ennek során elkövetett szabálytalanság (másik vonatra vonatkoztatta a rendelést) nem enyhe jellegű, ezért azzal a háromhavi alapbércsökkentés arányban áll (Mfv. II. 10.070/2000/3). Ha az ügyészségi alkalmazott a rendszer-üzemeltetéssel kapcsolatos feladatait nem végezte el, és ennek okát a felettesének nem jelezte, a megrovás fegyelmi büntetés kiszabása jogszerűen történt (Mfv. E. 10.520/2004/2). Amikor a buszvezető 431 forint helyett csak 250 forintot adott vissza, az e miatt a kollektív szerződés alapján kiszabott bércsökkentés (az alapbér 5 százaléka egy hóra) nem jogszabálysértő (Mfv. E. 10.084/2005/1.) A határozott időre kiszabott fegyelmi büntetés idejébe nem számítható be az az idő, amely alatt a végrehajtás (táppénzes állomány miatt) szünetelt (Mfv. II. 10.361/2001/3).

A szankció bírósági mérséklése

A fegyelmi ügyben a bíróság vizsgálhatja a büntetés mértékét, és az eltúlzottan súlyos büntetést enyhítheti (Mfv. II. 11.093/2000/3). A vasúti forgalmi szolgálattevő által elkövetett kötelezettségszegésekhez (300 forint pénztárhiány időben történő be nem fizetése, egy-egy alkalommal az állomásbejárás és a váltóellenőrzés megtartásának utólagos dokumentálása) képest a személyi alapbér maximális, 9 havi 20 százalékos csökkentése túl súlyos, helyette ilyen időre 12 százalékos bércsökkentés jogszerű (Mfv. II. 10.240/2000/3).

A személyiségi jogok védelme

A joghátrány nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát. A személyiségi jogok sérelmét jelentené, ha a hátrányról a munkáltató másokat is tájékoztatna, netán a határozatot a munkahelyen közzétenné. A bércsökkenés anyagi hátrányt jelent, de nem tekinthető a pénzbírság részletfizetése formájának a jelenlegi álláspont szerint, ezért az említett korlátozásokkal hátrányként előírható.

Szankció vagy jogviszony-megszüntetés?

Ha a kollektív szerződés meghatározott magatartások tanúsítása esetére hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását helyezi kilátásba, nem zárja ki, hogy a munkáltató – amennyiben a rendes felmondás előfeltételei fennállnak – a hátrányos jogkövetkezmény helyett megszüntesse a munkavállaló jogviszonyát (BH 2000.31.). Így, ha a kollektív szerződés a vétkes szerződésszegések esetére joghátrányokat állapít meg, a munkáltató a vétségnek is minősülő kötelezettségszegés alapján felmondással is élhet (Mfv. II. 10.601/1998.).

A Munka Törvénykönyve hatálya

A jogszabályok első néhány szakaszán nagy ívűen átugrunk, mondván, úgysem tartalmaznak semmi konkrétumot. Azután ha jön egy kérdés, és nincs tételes megfejtés, nem marad más hátra, mint hogy elvekből és általános szabályokból építsük fel a választ. A Munka Törvénykönyve hatályának szabályait azért is érdemes áttekinteni, mert január 1-jétől némi változás is történt az 1. paragrafusban.

Az Mt. területi hatálya általában arra a munkaviszonyra terjed ki, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. E tekintetben meghatározó, hogy a munkaszerződésben foglalt tartós munkavégzés Magyarországon található-e [Mt. 1. § (1) bekezdés, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 51. §-ának (2) bekezdése].

Az Mt.-t kell alkalmazni akkor is, ha a munkaszerződésben megjelölt munkavégzési hely Magyarország területére esik, és a munkavállaló a magyar munkáltató utasítására munkáját időközönként külföldön, kiküldetésben végzi. Azt, hogy a munkáltató magyar, székhelyének vagy telephelyének magyarországi voltából, illetve vállalkozónak nem minősülő magyar honos voltából következik (1979. évi 13. tvr. 11., 14. és 18. §).

A törvény miniszteri indoklása szerint általában közömbös a magyar munkáltató munkavállalójának személyes joga, amennyiben a munkavégzés helye Magyarország, általános szabályként a munkaviszonyra a magyar munkajogot kell alkalmazni. Ebből következően a magyar munkajog hatálya általában nem terjed ki arra a munkaviszonyra, amelynél a munkaszerződésben foglalt munkavégzési hely külföldre esik, az Mt. 106/A §-ában foglalt kivételekkel a törvény szabályai akkor sem alkalmazandók, ha a külföldi munkáltató munkavállalója a munkát a Magyar Köztársaság területén kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végzi [Mt. 1. § (4) bekezdés].

Ekkor is közömbös a külföldi munkáltató munkavállalójának személyes joga. A nemzetközi magánjogi szabályok alapján, amennyiben Magyarország mellett a munkaszerződésben foglaltak szerint a munkát több állam területén kell végezni, a munkaviszonyra a munkáltató személyes jogát kell alkalmazni. Ekkor az Mt. hatálya abban az esetben érvényesül, ha a munkáltató székhelye vagy telephelye, illetve állampolgársága magyarországi, illetve magyar.

Jogválasztás

2001-től hatályos az a nemzetközi magánjogi szabály, mely szerint a területi hatályra vonatkozó ismertetett rendelkezések a felek jogválasztásának hiányában alkalmazandók. A jogszabályi rendelkezés szerint a munkaviszonyra elsődlegesen azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a munkaviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén

– a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi, abban az esetben is, ha ideiglenesen (pl. kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében) egy másik államban végzi munkáját, vagy

– az a telephely található, amely a munkavállalót alkalmazza, amennyiben munkáját szokásosan nem ugyanazon állam területén végzi,

kivéve, ha a körülményekből az állapítható meg, hogy a munkaviszony szorosabban kötődik egy másik államhoz, ebben az esetben a munkaviszonyra e másik állam jogát kell alkalmazni.

A felek jogválasztása nem eredményezheti az említett, egyébként alkalmazandó jog munkavállalót védő, kötelező rendelkezéseinek sérelmét.

Kinevezéssel vagy választással keletkező munkaviszonyra a kinevező hatóság, illetve a választó testület személyes jogát kell alkalmazni. A munkaviszonyra irányadó jog szerint kell elbírálni a munkaszerződés érvényességének anyagi és alaki jogi feltételeit, a munkaszerződés érvénytelenségének következményeit, továbbá a munkaviszony tartalmát és megszűnését, valamint a munkaviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárást is (1979. évi 13. tvr. 51-53. §).

Speciális szabályok

Magyarországi munkavégzés esetén a magyar munkajog hatálya alóli további kivételeket állapít meg az Mt. 1. §-ának (2)–(3) bekezdése. Így vízi vagy légi fuvarozó járművön szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonyára az Mt. hatálya akkor terjed ki, ha a jármű magyar lobogó vagy felségjel alatt közlekedik, közúti vagy egyéb (szárazföldi) fuvarozó járművön szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonyára pedig az Mt.-t akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató személyes joga a magyar (1979. évi 13. tvr. 52. §). Ha a munkáltató külföldi állam, államhatalmi vagy közigazgatási szerv, továbbá Magyarországon diplomáciai képviseletként működő vagy egyébként a magyar joghatóság alóli mentességet élvező más szerv vagy személy, és a szerződő felek személyes joga azonos, a munkaviszonyra ezt – és nem a magyar – jogot kell alkalmazni. Ha a külföldi diplomáciai képviselet nem mondott le a mentesség jogáról, Magyarországon nem perelhető. Ettől független kérdés, hogy a Magyar Köztársaság területén magyar munkavállaló által végzett munka alapján keletkezett jogvitában a törvény szerint a magyar jogot kell alkalmazni (BH 1998. 248.).

Védett fiatalok

A munkát vállaló fiatalok védelme érdekében az Mt. egyes szabályait alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem a Polgári Törvénykönyv szabályain alapuló munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás, vállalkozás) alapján végez munkát. (Lásd erről részletesen az Mt. 1. §-ának (5) bekezdésében és a 72/A §-ában foglaltakat!)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem