Élénk érdeklődés kísérte a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004 és 2006 közötti időszakában meghirdetett humánerőforrás-fejlesztést célzó pályázatait, ami egyértelműen bizonyítja: bőven van még tennivaló a foglalkoztatás bővítéséért és a munkaerő-piaci integráció ösztönzéséért. Különösen a képzés – közte az egész életen átívelő tanulás – jelentősége értékelődik fel, s ezzel együtt mind sürgetőbb, hogy a munkáltatók kérhessenek és kaphassanak támogatást dolgozóik továbbképzésére.
Tájékoztató rendszer
Tavaly november végéig 3475 pályázatot nyújtottak be az NFT hefop-pályázataira. A közreműködő szervezetekhez beérkezett munkák hozzávetőlegesen felét elbírálták, s eddig összesen 727 pályázó kapott kedvező választ. Az ajánlattevők az ezekben foglalt tervek megvalósításához összesen 154 milliárd forintnyi támogatáshoz jutnak. Ugyanakkor százával vannak olyanok is, akik aláírták a szerződést: 428 pályázó 113 milliárdos támogatásáról már kétoldalú megállapodás született - tájékoztatott Tóth Sándor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) főosztályvezetője.
Az operatív program keretében 28,2 milliárd forintot fizettek ki tavaly november végéig, s az év végig ez az összeg meghaladta a 30 milliárd forintot. A szaktárca várakozása szerint az idei esztendőben lényegesen megugrik a kifizetések aránya, hiszen a nyertes pályaművek készítőinek számlájára is megérkezik a nekik járó összeg, illetve folyamatosan zajlik a további értékelés is. Ráadásul a 2005-ös év végén meghirdettek további pályázatokat is. Ezek a vállalkozások kapacitásbővítését, a családbarát munkahelyek létrehozását, illetve a kompetenciaalapú oktatás támogatását szolgálják.
A hefop irányító hatósága - az operatív programok irányító hatóságai közül elsőként – létrehozta az Egységes Monitoring Információs Rendszerhez (EMIR) kapcsolódó tájékoztató bázist, amelynek neve: "Hol tartunk?". Ez a felhasználóknak arról ad információt, hogy a benyújtott pályaművek melyik fázisban vannak éppen.
Aktuális információk
A rendszerből megtudhatja a pályázó, hogy elbírálták-e már a beadványát, értékelték-e a dokumentumcsomagot, illetve az anyag megfelel-e a formai követelményeknek.
Tóth István, a Munkanélküliek és Álláskeresők Országos Szövetsége Újra Dolgozom Programjának projektvezetője saját példájukon keresztül mutatta be a szisztéma lényegét. Ezek szerint a rendszerbe belépve látható, hogy a pályázat formai elbírálása megtörtént, s továbbították azt. Nem kell tehát aggódnia a projektgazdának, hogy vajon kifelejtettek-e valamilyen fontos dokumentumot, hiszen meggyőződhetnek róla, hogy zavartalanul folytatódhat az elbírálás.
A "Hol tartunk?" rendszerrel sok utánajárást és telefonálást lehet megtakarítani, ráadásul mindig pontosan tudható, hogy éppen mi történik a beadvánnyal – magyarázta a rendszer előnyeit a projektvezető, aki szerint ennek mintájára EMIR esetében is érdemes lenne sort keríteni a változtatásokra.
Célszerű lenne ugyanis, ha a pénzügyi közreműködők is információkkal szolgálnának a számlák helyzetéről, arról, hogy befogadták-e azokat vagy sem, milyen stádiumban vannak, amiből tudható lenne, hogy mikor és milyen ütemezéssel lehet számítani a támogatásra. A "Hol tartunk?" rendszer előnye, hogy nem utólagos adatfeltöltéssel dolgozik; a közreműködő szervezetek munkatársai által rögzített információk automatikusan megjelennek az információbázisban.
Tanácsadás, álláskeresés
A hefop-pályázatok közül a 2.3.2-es támogatja az intenzív tanácsadást, illetve az álláskeresést az egy évnél hosszabb ideje állás nélkül lévők számára. Ebből részesült támogatásban az Újra Dolgozom projekt is, amely egy angol metódus hazai adaptálása – mondta Tóth István. Kulcsfontosságú, hogy megtalálják azokat az embereket, akik képesek a tartósan munkanélkülieket álláskeresésre ösztönözni.
Olyan embereket bíznak meg a feladattal, akik nem kívülről próbálnak beavatkozni a rászorulók életébe, hanem mindennapjaikat az állástalanok környezetében töltik, ismerve a helyi viszonyokat. Jó megoldás az is, hogy a segély folyósításának napján a postással együtt keresik fel az érintetteket. A tapasztalatok szerint e módszerrel tíz tartósan munkanélküli közül ötöt lehet megtalálni, s közülük egyet tudnak munkához juttatni. Tavaly ily módon 275 állástalannak találtak kenyérkereső foglalkozást. Ennyivel csökkent tehát a segélyen élők száma, s növekedett azoké, akik munkából szerzik a jövedelmüket – uniós támogatás segítségével.
A program Kecskeméten indult – 1996 és 1998 között kísérleti programként -, s azóta Ózdon, Miskolcon és később az ország más pontjain is alkalmazták. Mára valamennyi megyében élnek e lehetőséggel.
Hátrányos régiók, munkapiaci egyenlőtlenségek
A hátrányos helyzetű régiókban nem csupán a munkanélküliek és az inaktívak száma magas, de összetételük is kedvezőtlen. Jellemző, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek, illetve a tartósan munkanélküliek aránya az átlagosnál magasabb.
Az egyenlőtlenségek tartós fennmaradását tovább súlyosbítja, hogy a munkahelyteremtő beruházások elsősorban az ország fejlettebb régióira koncentrálódnak, ugyanakkor a hátrányosabb helyzetű térségekben számos tényező akadályozza a munkaerő mobilitását. Az ingatlanpiac merev, a közlekedési hálózat elégtelen, s gyakorta a közlekedési menetrendek sem igazodnak a munkavégzéshez – sorolja a hazai munkaerő-piaci nehézségeket a hefop helyzetértékelése.
A dokumentum leszögezi: a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek - kistérségi és helyi szinten is – az elmúlt évtizedben helyenként a többszörösére nőttek. A munkanélküliség a néhány száz lakosú kis falvakban a legmagasabb, ahol a népesség társadalmi-demográfiai összetétele ugyancsak kedvezőtlenebb az átlagosnál. A foglalkoztatás ágazati struktúráját is meglehetősen nagy regionális különbségek jellemzik.
"Átszabott" pályázatok
A hefop azért sikeresebb más operatív programoknál, mert már meglévő bázisra épült – értékelte a projektvezető -, hiszen az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kísérleti programjai jó alapot adtak a pályázati dokumentációk összeállításához. Gyakorlatilag ezek olyan kész projektek voltak, amelyek már korábban bizonyították, hogy eredményesen szolgálják a foglalkoztatás bővítését. Ezekre építve viszonylag könnyű volt a helyzet, hiszen a pályázatokat "csak" az aktuális feltételekhez, illetve az uniós források felhasználásának szabályaihoz kellett hozzáigazítani.
Persze ismeretlen elemei is voltak a rendszernek, hiszen a pályázatkészítés szabályait, illetve a hefop részleteit meg kellett ismernie valamennyi pályázónak. A kezdeti gyermekbetegségeket követően a bürokrácia is mérséklődött, könnyebbé vált a pályázatok elkészítése, és valamelyest egyszerűsödtek a szabályok is.
Azonban fel kell készülni arra, hogy a 2006-os esztendő forráshiányos év lesz a hefop tekintetében, hiszen a 2004 és 2006 közötti pénzek jó részére már van jelentkező. Várhatóan tehát kevés pályázatot írnak ki még ebben az uniós finanszírozási ciklusban, s inkább későbbre tolódnak az újabb pályázati fordulók. Legközelebb ez év őszén várható a pályázati kiírások java, az ezekre elkészített beadványokat pedig 2007 vége felé bírálják el. Újabb forrásokra ugyanis azt követően lehet számítani, ha elfogadják az Európai Unió következő, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó költségvetését.
A hefop forrásaiból immár számos program megvalósításához foghattak hozzá a nyertesek. Például ebből kapott támogatást a hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedését segítő mentori hálózat is.
Mentori rendszer
A munkaerőpiacról tartósan kiszorulók személyre szabott gondozást kapnak a mentoroktól, akik civil szervezeteken keresztül tevékenykednek a munkanélkülieket segítve. Minderre összesen 800 millió forintot nyert a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ a hefop révén – tudatta Török Zoltán igazgatóhelyettes. A támogatást három év alatt használhatja fel a nyertes különféle támogatásokra, részben a mentori hálózat fenntartására. Ez utóbbit az országban elsőként Győr megyében építették ki nyolc évvel ezelőtt. A segítők jóvoltából azóta több ezer egészségkárosodott és fogyatékkal élő, továbbá pszichoszociális hátránnyal induló ember, köztük börtönből szabadult, illetve hajléktalanintézményben élő anya, gyógyult szenvedélybeteg és roma helyezkedett el mentori segítséggel. Ez most az uniós kassza forrásaival folytatódhat.
A hefop-on belül egyelőre egyetlen olyan pályázati kiírás van, amelyre 2006. december 31-éig várják a beadványokat, ez a "Vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása" címet viseli. E projekt olyan oktatásokat támogat, amelyek fejlesztik a vállalkozások - kiemelten a kicsik és a közepesek – alkalmazkodóképességét. Általános és szakosított kurzusok megszervezéséhez egyaránt igényelhetnek uniós forrást a cégek; az így kapott összegből finanszírozhatják az oktatók költségeit, illetve a tanácsadói szolgáltatások kiadásait. Minderre összesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 5,25 milliárdot az Európai Szociális Alap fizet. Csak az a jelentkező számíthat a támogatásra, aki az elszámolható költségek 10-65 százalékát önerőből fedezi.
Kedvező elbírálás esetén legkevesebb 1 millió forintot utalnak a nyertes számlájára, de elképzelhető akár 50 milliós támogatás is. Megkötés továbbá, hogy a projektnek legalább három hónapig kell tartania, de mindenképpen be kell fejeződnie két éven belül. Követelmény az is, hogy az oktatás helyszínének Magyarországon kell lennie.
A hefop forrásai
– Európai Szociális Alap (ESZA): 386 millió euró
– Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): 177 millió euró
– Hazai – főként költségvetési – forrás: 187 millió euró
