×

Újra napirenden az Mt.

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 93. számában (2005. november 15.)
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) rövid távú módosításáról szóló javaslat anélkül került az Országgyűlés napirendjére, hogy a szociális partnerek egyetértenének a változtatásokkal. A munkaadók álláspontja szerint a tervezett korrekciók nem szolgálják a munkaerőpiac anomáliáinak hatékony felszámolását.

A munkaügyi ellenőrzés szigorításával együtt a T. Ház asztalára került a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló javaslat is – mindkettő anélkül, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) részt vevő szociális partnerek egyetértenének a változtatásokkal. A kormány – a lehetőségek szerint figyelembe véve és beépítve a szociális partnerek javaslatait – útjára bocsátotta a törvénymódosítási javaslatokat, ám a vita ezzel nem ért véget. Ha az OÉT-ben a feleknek sikerül megállapodásra jutniuk, képviselői módosító indítványokkal még lehet változtatni a törvények szövegén.

Elfogadhatatlan javaslatok

Az OÉT szeptember 27-én tartott ülésén nem született egyetértés az Mt. módosításának a munkaerő-kölcsönzésére vonatkozó részéről, s ugyanez mondható el az ekkor és az október 7-ei plenáris ülésen megtárgyalt, a minimálbér szabályozásáról szóló kormányjavaslattal kapcsolatban.

A munkaadói oldal szóvivőjeként Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke röviden így összegezte a munkaadói oldal álláspontját: a munkaadók számára nem fogadható el sem a munkaügyi ellenőrzés szigorításáról, sem a munkaerő-kölcsönzésről, sem december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról, sem pedig a minimálbér szabályozásáról szóló kormány-előterjesztés. Ezek egy részét a kormány az OÉT egyetértése nélkül is benyújthatja a parlamentnek (kivéve a munkaszüneti napot és a minimálbért), ám a változtatások nem a jó irányba mutatnak.

A munkaadói oldal egységes álláspontja szerint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a kormány javaslatai nem veszik figyelembe a munkaadók érdekeit, ezért ragaszkodnak a kérdés önálló, komplex vizsgálatához. Dávid Ferenc, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) szövetségi titkára, a munkaadói oldal szakértője szerint a legális foglalkoztatás a munkaadóknak is érdekükben áll, ám ez esetben csak toldozás-foldozásról van szó. Túl sok nyilvántartási kötelezettség hárulna az igénybe vevőkre, s az időtartam korlátozása sem elfogadható. Mindenkinek érdekében állna az atipikus foglalkoztatás átfogó szabályozása, de a mai munkanélküliségi ráta ismeretében nem kellene túlságosan „lefojtani” a rendszert, mert a kölcsönzés még mindig jobb a teljes munkanélküliségnél.

Hasonlóképpen vélekedik Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, aki szerint a munkaerő-kölcsönzés szigorítása kettős felelősséget próbál érvényesíteni (a kölcsönadó és a kölcsönbe vevő oldaláról egyaránt), és ez elriasztó hatással járhat. Nincs megnyugtatóan rendezve, ki felel a munkaügyi adminisztrációért. Ez a kölcsönadó felelőssége lenne, ám a szigorúbb munkaügyi ellenőrzésen mindkét fél könnyen „lebukhat”. Ami az utóbbit illeti: a kisvállalkozók számára súlyos gondot okoz a munkaügyi nyilvántartások helyszínen történő, naprakész tárolása. Az IPOSZ igyekszik erre felkészíteni tagságát, bár a munkaerő-kölcsönzés nem elsősorban a kis- és közepes vállalkozások gondja.

A munkavállalói oldal képviseletében Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke hibás vélekedésnek tartja, hogy a munkaadói oldal szerint a munkaerő-kölcsönzés szabályainak szigorítása csak a szakszervezeteknek jó. Az adminisztrációs teher növekedésével kapcsolatban azt gondolja: a bejelentési kötelezettség 30 napon belüli előírása, a munkaköri leírás megkövetelése ugyanolyan fontos, mint például az egészségügyi vagy a környezetvédelmi előírások betartása. Akormányoldal tarthatatlannak minősítette a jelenlegi helyzetet, és ezzel a munkavállalók egyetértenek. A munkaerő-kölcsönzés alapvető célja nem az olcsó munkaerő alkalmazása, hanem a helyettesítés, illetve a szezonális feladatok megoldása. A szakszervezetek szerint a határozatlan idejű, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra kellene törekedni.

A mai helyzetben másodrendű állampolgárokká válnak a kölcsönzött dolgozók, akik kikerülnek a kollektív szerződés hatálya alól, s bizonytalan helyzetük miatt nem képesek hosszabb távú elkötelezettség (például lakáshitel) vállalására. Még furcsább a helyzet, ha egy cégnél megosztva dolgozik állandó és kölcsönzött munkaerő. „Fekete” kölcsönzésre is van példa, s ennek ellenőrzését sem tartanák saját feladatuknak a munkaadók. A munkavállalók szerint a kormánynak igaza van: valóban tarthatatlan, hogy egyes cégek kötöttségek nélkül, olcsón szeretnének foglalkoztatni. A kormánynak joga van a munkaadók egyetértése nélkül is előterjeszteni a kérdés szabályozását célzó javaslatait.

Szűkül a munkaidőalap

Az Mt. módosítása körüli másik nagy vitatéma – amelyben szintén nincs egyetértés - december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása, mely kérdésben viszont egyetértésre kellene jutniuk az OÉT szociális partnereinek.

Rolek Ferenc álvitának tartja a kérdést, mondván: a többség eddig sem dolgozott december 24-én, ezt a napot -munkanapcsere útján – máskor dolgozta le. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője szerint a mai helyzetben hiba lenne a munkaidőalap további szűkítése, a kérdés a mai rendszer szerint (munkanapcserével) továbbra is megoldható. Amódosítás után ott, ahol mindenképpen dolgozni kell ünnepnapon is (kereskedelem, vendéglátás, benzinkutak, virágüzlet, édességbolt stb.), még jobban megdrágulna a munka. Ez legalább félmillió embert érint, akik maguk sem szeretnék, ha az emelt bértől elesnének – vélekedik a szakértő.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke az érintettek szemszögéből ezt közelebbről látja. December 24-én – a közüzemeken kívül – eddig is főként csak a kereskedők és a vendéglátósok dolgoztak, s ez -a törvényjavaslat szerint – ezután sem változna. 500 ezer ember számára tehát nem lenne munkaszünet december 24-e, és ezt diszkriminatívnak tartják. Ha viszont – mint a szakszervezetek kérik – teljes munkaszünet lenne, ez várhatóan ellátási problémákat okozna.

A munkavállalók egységesen támogatják – hiszen régóta kérik és javasolják – december 24-e teljes munkaszüneti nappá nyilvánítását. Pataky Péter MSZOSZ-alelnök szerint ez azt jelentené, hogy – csakúgy, mint nemzeti ünnepeinken – a kereskedelmi alkalmazottak sem dolgozhatnának (bár az előterjesztés szerint ezt a helyi jegyzők engedélyezhetnék, amivel a kereskedelmi szakszervezet nem ért egyet). A kormány ebben az ügyben nem dönthet az OÉT egyetértése nélkül, ám a javaslatot beterjesztheti az Országgyűlés elé, és képviselői indítvány benyújtásával érheti el a módosítás elfogadását.

A harmadik nagy vitakérdés – amelynek eldöntése szintén az OÉT három oldalának egyetértésétől függ – a minimálbér és a 2006. évre érvényes bérgaranciák elfogadása. Az ügyben egyelőre még nagy a távolság az OÉT egyes oldalai között, hiszen az október 7-ei plenáris ülésen még csupán az induló elgondolások tisztázásáig sikerült eljutni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem