×

Régi-új technikák a foglalkoztatásbővítésért

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 93. számában (2005. november 15.)
A foglalkoztatás bővítését célzó kormányzati programban hagyományos és új eszközök szolgálják az álláshelyek megőrzését és újabbak létrehozását. A munkaügyi tárca a vállalkozások ösztönzésétől, a munkanélkülieket megcélzó konstrukcióktól, illetve az atipikus formák elterjesztésétől vár eredményt. A munkaadók szerint az új technikák korántsem annyira kedvezőek, hogy rövid idő alatt tömeges foglalkoztatásbővülést eredményeznének. Ugyanakkor a pályázati források elnyerése is gondot okoz számukra: elsősorban a saját erő hiánya és az előfinanszírozás nehézsége miatt. A szakszervezetek, bár támogatják az atipikus formák elterjedését, nem örülnének annak, ha ez a meglévő munkahelyek átalakítása révén történne. Ez esetben ugyanis nem növekedne a foglalkoztatottak száma.

Több és látható munkahelyre van szükség

A kormány - mások mellett – az álláskeresési támogatástól, a közmunkaprogramtól és a kisvállalkozások segítésétől várja a foglalkoztatás bővítését – fogalmazott lapunknak Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, hozzátéve: ez utóbbi nemcsak hazánk, hanem a fejlettebb uniós országok számára is kihívást jelent. A helyzet kezelésére szolgáló kezdeményezések első jelei már látszanak, hiszen 2002 óta nőtt a foglalkoztatottság. Magyarországon a következő évtizedben az aktivitás javításán keresztül juthatunk el e mutató javításához. Ám több mint tíz év kell ahhoz, hogy megközelítsük a lisszaboni célokat, s csak nagy erőfeszítések árán.

Megkezdődtek azok a változások, amelyek esélyt teremtenek a munkahelyek számának növeléséhez, illetve amelyek a passzív segélyezés helyett inkább az aktív álláskeresésben nyújtanak segítséget. A munkahelyteremtés alapvetően fontos a foglalkoztatás bővítéséhez, de önmagában nem elégséges. A cél, hogy több – és látható – munkahely legyen, vagyis többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Ennek érdekében szükséges a munkát terhelő adók és járulékok mérséklése és a speciális munkavégzési formákhoz illeszkedő közteher-viselési formák bevezetése. Azokban az ágazatokban, amelyekben leginkább jellemző a feketemunka, újabb szabályok lépnek életbe; erősödik az ellenőrzés és szigorodnak a szankciók is. A foglalkoztatottak számának növelése érdekében álláskeresési támogatássá alakult a munkanélküli-ellátás rendszere, és bővül a gyes melletti munkavégzés lehetősége is.

A közmunkaprogramokkal a többi között a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkön lehet segíteni. Ebben az évben 5,9 milliárd forint pályázati forrás elnyerésére került sor, s várhatóan 11 000 ember dolgozhat majd ily módon. A cél az, hogy olyan időtartamú munkavégzésekre kerüljön sor, hogy ha továbbra sincs elhelyezkedési lehetőség, akkor a – közmunka után – a dolgozó ismét jogot szerezzen munkaügyi ellátásokra. Novembertől újabb közmunkaprogram veszi kezdetét, amely több mint 20 ezer embernek teremt lehetőséget mintegy 7 milliárd forintért. A humánerőforrás-fejlesztési operatív programban szintén jelentős pénzek nyerhetők el a foglalkoztatás bővítésére és felnőttképzésre.

Leginkább a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, a pályakezdőket, a kisgyermekes szülőket, illetve az 50 éven felülieket kell segíteni abban, hogy kenyérkereső munkához jussanak, s nem szabad megfeledkezni a romákról és a megváltozott munkaképességűekről sem. Azt kell elérni, hogy növekedjék a hátrányos helyzetű álláskeresők iránti igény. E réteg munkába állását a célzott járulékkedvezmények rendszere szolgálhatja. A kormány az október 1-jétől életbe lépő START-program bevezetésével a pályakezdők elhelyezkedését segíti. Hasonlóképpen a kisgyermekes szülőknek is könnyebb visszatérni a munkaerőpiacra – a munkáltatók adó- és járulékkedvezményeket vehetnek igénybe -, és kedvezőbbé válnak a részmunkaidős munkavégzés szabályai is. Emellett az új családtámogatási rendszer is munkavállalásra ösztönöz. Az ötven év felettiek elhelyezkedését szolgáló központi program célja, hogy e korosztály munkába állásának gondjait kezelje.

November 1-jétől álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély állapítható meg. E juttatásokat akkor kaphatja meg az álláskereső, ha intenzíven együttműködik a munkaügyi központtal.

Magyarországon tavaly az aktív munkavállalók csupán 2 százaléka dolgozott távmunkában, míg az uniós átlag 13 százalék. Az e formában rejlő lehetőségeket mindenképpen ki kell használni.

Túlzottak az élőmunka terhei

Egyelőre nem lehet tudni, menynyire lesz eredményes a kormány munkahelyteremtő programja, a közelmúltban életbe lépett intézkedések hatásai ugyanis a későbbiekben jelentkeznek majd – mondta az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) főtitkára. Szűcs György hangsúlyozta: az újítások főként az állampolgárokat segítik az elhelyezkedésben, legyen szó pályakezdőkről, gyesről visszakerülőkről vagy 50 év felettiekről. Az új konstrukciók a munkaadóknak korántsem annyira kedvezőek, hogy rövid idő alatt tömeges foglalkoztatásbővülést eredményeznének. Annál is inkább, mert a munkáltatók 99 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, amelyek közül sokan nem is ismerik pontosan a változásokat. Már csak ezért is szükség van a szövetség által oly régóta szorgalmazott információs bázisra, hiszen e nélkül nem találnak egymásra a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak. A munkahelyteremtést célzó intézkedéscsomag sikere tehát azon is múlik, hogy az érdekképviseletek részt vállaljanak tagjaik tájékoztatásában, felkészítésében. Ehhez állami támogatásra is szükség lenne.

Szűcs György szerint nem kellene mást tennie, mint a külföldi mintákat alkalmazni itthon is. Nemrégiben például egy portugáliai ILO-rendezvényen ismerhették meg a különböző országok küldöttei az ottani szisztémát. Ezek szerint a foglalkoztatásbővítő programok szoros kapcsolatban vannak a képzést segítő intézkedésekkel, s ezekkel összefonódik a vállalkozóvá válást segítő támogatás. Országosan és regionálisan is fejlett tehát az intézményrendszer, amely így több oldalról szolgálhatja az álláshelyek szaporodását.

A főtitkár egy felmérésre hivatkozva elmondta: Magyarországon a munkaadók jó része a nagy adminisztrációs terhek és a pályázatok bonyolultsága miatt nem tart igényt a munkahelyteremtő támogatásokra. A munkáltatók számára a pályázatok terén elsősorban a saját erő és az előfinanszírozás okoz gondot, emiatt sokan akkor sem tudnak indulni azokon, ha szeretnének.

Ezzel együtt elmondható, hogy a munkahelyteremtést célzó kormányzati intézkedések jó irányba mutatnak, a kezdeti lépések jók, áttörés azonban csak akkor várható, ha az élőmunka ma még oly magas terhei mérséklődnek. A leghatékonyabb eszköznek a bértámogatás és a járulékok terheinek csökkentése tekinthető. A munkaadókat mindenekelőtt az készteti új alkalmazottak felvételére, ha kedvezményeket kapnak a munkavállalói jövedelem finanszírozásában. Az ösztönzésben ugyancsak fontos szerepet játszanak az adómentesen nyújtható béren felüli juttatások.

A pályázatok sikere a kiíráson is múlik

Az elmúlt néhány hónapban jó irányú kezdeményezések történtek a munkahelyteremtés érdekében, azonban meg kell várni, hogy ezek kifejtsék hatásukat – vélekedik a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) foglalkoztatáspolitikai szakértője. Pék Zsolt hozzátette: már csak azért is később várhatók eredmények, mert a munkáltatóknak is fel kell készülniük az újítások alkalmazására.

A szakértő szerint a rendszer csak akkor lesz sikeres, ha rugalmasan kezelik azt. Miként az alkalmi munkavállalói könyv esetében is a kezdeti gyengélkedést követő liberalizáció hozta meg a sikert, elképzelhető, hogy a mostani intézkedéseket is át kell majd gondolni a tapasztalatok fényében. A munkahelyteremtés mai gondjai a ’90-es évek elejére nyúlnak viszsza, amikor 1,5 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma. Aki tehette, az elő- vagy a korkedvezményes nyugdíjat, illetve egyéb az „menekülési útvonalakat” választotta, ennek következménye, hogy tömegek váltak inaktívakká – magyarázta a szakértő a kormányzat által jelenleg a munkaerő-piaci integráció fő célcsoportjaként megjelölt inaktívak óriási számának eredetét.

Pék Zsolt szerint csak akkor foglalkoztatható minél több regisztrált és regisztrálatlan állástalan, ha a mostaninál jóval nagyobb teret kapnak az atipikus munkavállalási formák. Erre azonban a dolgozóknak és a munkaadóknak egyaránt fel kell készülniük. Az MSZOSZ támogatja az atipikus technikák elterjedését, nem örülnének azonban annak, ha ezek a meglévő munkahelyek átalakítása révén valósulnának meg. Ez esetben ugyanis a foglalkoztatottak száma változatlan maradna. Nyilvánvaló, Magyarországon is csak akkor lehet érdemben bővíteni a foglalkoztatást, ha a nyolcórás állásokkal szemben egyéb alternatíva is megnyílik a dolgozók előtt. Tényleges előrelépés viszont csak akkor lesz, ha a négy órára bejelentett munkavállalóhoz nem az a képzet társul majd, hogy feltehetően teljes állást „takarnak vele” a fizetési kötelezettségek csökkentése érdekében.

A munkahelyteremtést célzó pályázatok sikere elsősorban a kiíráson múlik – véli Pék Zsolt. Jóllehet, a pályázatokon a legjobbak nyernek, ám nem biztos, hogy a leginkább rászoruló - azaz a munkanélküliségtől leginkább sújtott – településeken, térségekben gyarapodnak a munkahelyek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem