×

Intrika vagy véleménynyilvánítás?

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 93. számában (2005. november 15.)
A cikkben arra keressük a választ, hogy hol húzódnak a munkavállalói véleménynyilvánítás határai. Mikor ütközik a véleménynyilvánítás az együttműködési kötelezettséggel?

Együttműködésre kötelezve

A Munka Törvénykönyve (Mt.) a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai között arról rendelkezik, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Tájékoztatási kötelezettség

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. A munkáltatót a munkavállalóval szemben ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli. Ez a rendelkezés a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során megfelelően irányadó a munkavállaló, az üzemi tanács és a szakszervezet tekintetében is.

A munkáltatónak a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének teljesítését jelenti a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a munkaviszonynyal összefüggő, e törvényben meghatározott információk átadása, azok megismerését, megvizsgálását, azokkal kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.

A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:

– legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint

– a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,

– legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

– legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

Adatkezelés

A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

A munkáltató gazdasági érdekeinek védelme

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Amunkaviszony megszűnését követően ez a kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók.

Rendeltetésszerű joggyakorlás

Az Mt.-ben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. Arendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell.

Az együttműködési  kötelezettség megsértése

Az együttműködési kötelezettség megsértésének minősül, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogával élve a munkáltatója fontos érdekét és a mértéktartás követelményét mellőzve jár el. A bírói gyakorlat e megállapítása azon a jogeseten alapul, amelyben a felperes az alperes havonta megjelenő lapjánál főszerkesztőként dolgozott. A munkaviszonyát az alperes rendes felmondással azzal az indokolással szüntette meg, hogy a felperes az általa szerkesztett szakszervezeti lapban az alperes érdekeivel ellentétes, és azt súlyosan sértő és veszélyeztető publikációt jelentetett meg.

A felperes keresetében rendes felmondása jogellenességének megállapítását kérte. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a lapban saját neve alatt egy olyan cikket jelentetett meg, amelyben részben burkolt, részben nyílt vádakat fogalmazott meg a lapot működtető szakszervezettel és annak vezetőivel szemben. A negatív kritikák egy részét sajátjaként, más részét név nélkül mások véleményeként fogalmazta meg, a szakszervezetet „csődhelyzetben vergődő” szervezetként mutatta be.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes alaptalanul hivatkozott egymagában a sajtószabadságra, mivel az alperes munkavállalójaként az volt tőle elvárható, hogy a munkáltatójával szemben ilyen hangnemű és mértékű kritikát ne alkalmazzon, illetve a cikket egyeztesse a szakszervezet elnökével, amit a munkaszerződése kötelezően előírt. Ezért a felperes kifogásolt magatartása a perbeli rendes felmondás jogszerű indokául szolgálhatott.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította a rendes felmondás jogellenességét, és elrendelte a felperes eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását. Megállapítása szerint a felperes a felmondásban kifogásoltakat nem valósította meg, mivel a perbeli cikk célja a szakszervezeti tagságot felrázó, érdekérvényesítésre ösztönző magatartás volt. A szakszervezet elnökének munkájával, a szervezet anyagi helyzetével kapcsolatos kritikák megfogalmazása ezért önmagában nem minősül jogellenes magatartásnak, még a cikk éles hangvétele ellenére sem. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a szakszervezeti tagság tájékoztatása a vezetés feladata. Az elsőfokú eljárásban tanúként meghallgatott szakszervezeti elnök elismerte azt, hogy a szakszervezet egy időben likviditási gondokkal küszködött, ezért az erről való tájékoztatás a tagok alapvető érdeke volt. A másodfokú bíróság szerint a munkaügyi jogvitában a felmondásban szereplő tényekről, nem pedig az alperesnél érvényesülő szólás-, illetve sajtószabadság kérdésében kellett állást foglalni.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság ítélete ellentétes az MK 95. számú állásfoglalásban megfogalmazottakkal. A felperes, mint munkavállaló, ugyanis a lapot működtető szakszervezet, mint munkáltató, működésével kapcsolatban olyan cikket jelentetett meg, amely a szervezet jó hírét sértette, túlzó, illetve valótlan és megalapozatlan állításokat tartalmazott. Elvi jelentőségű jogkérdésként fogalmazta meg, hogy a munkáltató által kiadott időszaki lapban a munkavállaló által írt, a munkáltatót, illetve annak vezetését a valósággal összhangban nem álló, eltúlzott, illetve valótlan kijelentéseket tartalmazó bíráló cikk alapja lehet-e a munkáltató rendes felmondásának.

A Legfelsőbb Bíróság szerint a per adatai szerint a felperes kezdetben polgári jogi jogviszonyban, később munkaviszonyban látta el az alperes szakszervezet által működtetett havi lapfőszerkesztői feladatait, a munkáltatói jogkör gyakorlója és a lap felelős kiadója az alperes elnöke volt. A főszerkesztői feladatok tekintetében – amint arról az alperes elnöke az elsőfokú eljárásban (felperes által nem cáfoltan) nyilatkozott – a felperes és az elnök rendszeresen egyeztettek, megbeszélték a megjelenő cikkek tartalmát. A felperes a perbeli – saját nyilatkozata szerint is kritikát tartalmazó – cikkét a munkáltatói jogkört gyakorló és felelős kiadó megkerülésével közölte közvetlenül az ágazati kollektív szerződés kötésével kapcsolatos tárgyalások előtt.

A felperes megszegte az együttműködési kötelezettségre, a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmére vonatkozó szabályt, amikor a munkáltató (szakszervezet) működésével, vezetésével, a tagsággal, a szervezet anyagi helyzetével kapcsolatban éles hangnemű kritikát a nyilvánosság elé tárt az általa szerkesztett és a szakszervezeti tagság körében terjesztett lapban, amelyet az alperes szakszervezet saját anyagi eszközeiből azért tartott fenn, hogy tevékenységét megfelelően bemutassa, propagálja. Afelperes – függetlenül a kritika valóságtartalmától –, a szabad véleménynyilvánítás jogával élve, de a munkavállalói kötelezettségét figyelmen kívül hagyva, munkáltatója helytelen megítélésére alkalmas módon járt el. A munkáltatójával szemben tanúsított ilyen magatartása miatt az alperestől a további foglalkoztatás nem volt elvárható, a rendes felmondás indoka valós és okszerű.

A munkavállalót, amint arra a felperes a perben helyesen hivatkozott, megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányos joga, munkáltatóját kritikával illetheti, az a körülmény azonban, hogy véleményének szabadon hangot adhat, nem jelenti azt, hogy ezt a jogát az esetleg meglévő hiányosságoknak a sajtó nyilvánossága felhasználásával történő közzétételével a munkáltatója gazdasági és szervezeti érdekeivel ellentétesen, azt sértő, illetve veszélyeztető módon gyakorolhatja. ALegfelsőbb Bíróság mindezek alapján a felmondást jogszerűnek ítélte.

Felmondás bosszúból

A bírói gyakorlat szerint a felmondást hatálytalanítani kell, ha megállapítható, hogy a felmondás célja a helytálló bírálatot gyakorló és emiatt összeférhetetlennek minősített dolgozó eltávolítása volt. A példabeli jogesetben a felperes felmondással szüntette meg az alperes munkaviszonyát, mert többek között:

– a munkahelyi magatartásán a felmerült kifogások ellenére sem változtatott;

– egyre gyakoribbá és súlyosabbá váltak konfliktusai a vezetéssel, munkatársaival egyaránt;

– a szakmai munka végzésére vonatkozó kritikai észrevételek jogosságát alaptalanul vitatta;

– feletteseivel szemben megengedhetetlen hangnemet használt munkájának, magatartásának jogos bírálata kapcsán, ezen a magatartásán többszöri figyelmeztetés ellenére sem változtatott;

– korábban már írásbeli figyelmeztetésben részesült illetéktelen beavatkozásért, bomlasztásért;

– összeférhetetlenségével káros irányba befolyásolta a munkát.

A munkaügyi bíróság az ügyben 19 tanút hallgatott ki. Az alperes munkatársai és a vele munkakapcsolatban állók az alperes munkájáról, magatartásáról, valamint a vezetőihez, a kollégáihoz való viszonyáról közvetlen tapasztalataik alapján tettek előadást. Egybehangzóan vallották, hogy az alperes nagyon jó dolgozó. A munkáját hivatásának tartja és eredményesen végzi. Munkatársaival őszinte, nyílt és bíráló. Szakmai kérdésekben sok vitát kezdeményez, de engedi magát meggyőzni is. Valamennyien állították, hogy az alperessel jó viszonyban vannak, és nem tapasztalták, hogy a többi dolgozóval szemben durva, sértő magatartást tanúsított vagy kifogásolható módon viselkedett volna. Hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a felperesnél a munkahelyi hangulat megromlásáért elsősorban az igazgató a felelős. Vallották, hogy a munkahelyen a hangulat változatlanul rossz, a kollektíva egysége az alperes távozását követően sem állott helyre.

A tanúvallomások tartalmának egybevetése alapján a következőket lehet megállapítani:

– a felmondás indokainak egy része nem felel meg a valóságnak;

– a valós felmondási okok pedig jellegüknél fogva nem szolgálhattak alapul a munkaviszony megszüntetésére;

– a felperes a felmondási jogát nem társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta.

Nem bizonyosodott be az sem, hogy az alperes és pedagógustársai között gyakori és súlyos nézeteltérések voltak. A felperesnek az eljárás során kihallgatott dolgozói, az iskolával együttműködő kórház orvosai és a szakfelügyelő a felmondásnak ezt az indokát lényegében megcáfolták. Az alperes magatartását e körben – tizenhárom tanúval szemben – négy munkatársa marasztalta el. Azt az állításukat azonban, hogy az alperes összeütközésbe került a pedagógustársaival, ők sem tudták konkrét és közvetlen tapasztalatokon alapuló tényekkel alátámasztani.

Tény, hogy a felperes szakmai kérdésekről sokat és hevesen vitatkozott. Nyíltan és szemtől szemben tett szóvá olyan dolgokat, amelyeket helytelennek tartott. Ennek során esetenként indulatos volt, erősebb hangot használt, de elvétve az is előfordult, hogy gúnyos vagy más – a munkahelyen ugyan megszokottnak tekinthető, de kifogásolható – kijelentéseket tett.

Az összeférhetetlenség fogalma azonban többet takar a visszásságok, a helytelen vagy annak tartott intézkedések, magatartások erőteljesebb kifogásolásánál. Feltételezi az együttműködési képesség teljes hiányát, a baráti és a munkatársi kapcsolatok létesítésére való alkalmatlanságot is. Az alperesről viszont tizenhárom munkatársa vallotta, hogy jó viszonyban vannak, kifogástalanul együttműködnek, és többen értékelték elismerően az alperes közösségi munkáját is.

Nem állapítható meg az alperes felelőssége a kollektíva egységének a bomlasztásáért sem. Valós azonban a felmondásnak az az indoka, hogy az alperesnek egyre gyakoribbá és súlyosabbakká váltak a konfliktusai a vezetéssel. Ez azonban a vezetésnek felróható okokból következett be. Az igazgató nem viselkedett mindig vezetőhöz méltóan. Nem volt tárgyilagos és őszinte. Intézkedéseit a határozatlanság jellemezte, döntéseit – de a testületi döntéseket is – indokolatlanul megváltoztatta. Az ilyen magatartásnak természetes következménye, hogy a vezető a beosztottakkal szembekerül. A beosztottaknak nem lehet felróni, ha ezeket a jelentéseket nyíltan szóvá teszik, és közlik a véleményüket a helytelen gyakorlatot folytató vezetővel.

A felmondás bizonyított okai az adott esetben nem támasztják alá okszerűen az alperes munkaviszonyának felmondását. Kétségtelen, általában alapos felmondási oknak minősülhet, hogy a beosztottnak gyakori és súlyos konfliktusai vannak a vezetőkkel, indulatain nem tud uralkodni, illetőleg kifogásolható magatartásán figyelmeztetés ellenére sem változtat. A dolgozó magatartását azonban nem lehet a vezetés minőségétől, a munkahelyen uralkodó hangulatától és stílusától elkülönítve értékelni. Természetes emberi reakció, hogy a helytelen vezetői intézkedés és a sokszor ismétlődő, kampányszerű megalapozatlan számonkérés indulatokat vált ki a beosztottból. A helytelen vezetői magatartás oda is vezethet, hogy a beosztott idővel a helyes intézkedéseket is kétkedéssel fogadja, a jogos kritikát is viszszautasítja.

A kialakult konfliktusoknak nem lehetett az a megoldása, hogy az egyébként kifogástalan szakmai munkát végző beosztott munkaviszonyát szüntessék meg. Elsősorban a vezetés bizonyított hibáit kellett volna megszüntetni, és annak megfelelő színvonalát biztosítani.

Kollektív véleménynyilvánítás

Konzultáció

A konzultáció a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti. A munkáltató által közölt tájékoztatással, illetőleg véleményezés céljából átadott, a munkáltató tervezett intézkedésére vonatkozó információval kapcsolatban a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) a tájékoztatás, illetve az információ átadása időpontjától számított tizenöt napon belül kezdeményezhet konzultációt. Akonzultációt a kezdeményezésben megjelölt célhoz kötötten és megfelelő időpontban – a megállapodás érdekében – oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen:

– a feleknek a konzultáció tárgyához szükséges szintű képviselete,

– a közvetlen, személyes véleménycsere és párbeszéd,

– a munkáltató tájékoztatásának, illetve a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) ezzel kapcsolatos álláspontjának, véleményének érdemi megtárgyalása.

A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de legalább a kezdeményezés időpontjától számított – az üzemi tanács, illetve a szakszervezet és a munkáltató hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodása hiányában - hét napig a munkáltató tervezett intézkedését nem hajthatja végre akkor sem, ha a tizenöt napos határidő már eltelt. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt berekeszti.

Véleményezés

A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a konzultációs szabályok az irányadók azzal, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani.

Tájékoztatáskérés

A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Amunkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

Egyetértési jog

A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét.

A szakszervezet a tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása

– elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy

– a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

A tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás esetén a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három munkanapon belül köteles közölni.

Véleményeztetés

A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:

– a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket;

– a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, az adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet;

– a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket;

– a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;

– az éves szabadságolási tervet;

– az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését;

– a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét;

– a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem