Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis 2004 májusában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy erősítse a munkavállalók jogbiztonságát, átláthatóvá váljék a munkaerőpiac, megkönnyítse a munkaügyi felügyelők munkáját és megfelelővé váljon az adatszolgáltatás az Európai Unió számára.
Nehézkes indulás
A rendszer nehézkesen indult, hiszen az első két hónapban alig 287 ezer bejelentkezést rögzítettek. Azóta viszont 3,8 millió – a munkaviszony létesítésére vagy megszűnésére vonatkozó – bejelentés érkezett az adatbázisba. Oroszlán Andrea, a munkaügyi nyilvántartó központ főosztályvezetője felidézte, hogy amikor a rendszer bevezetését tervezték, két és fél millió munkavállaló adataival számoltak. Jelenleg 3,9 millió munkavállaló 11 millió, munkaviszonnyal kapcsolatos adatait tartják nyilván az EMMA-ban, amely tartalmazza a nyugdíjbiztosító 2002-2003-as és az egészségbiztosító 2004 májusáig vezetett nyilvántartását is.
A csaknem négymilliós új bejelentés dinamikus munkaerő-piaci mozgást jelez, ami akkor is jelentős, ha a munkaadók többsége inkább a munkaviszony létesítését jelenti be, a megszűnését viszont még sokszor elmulasztja. A központi adatbázis működtetői azt szeretnék, ha a munkaügyi felügyelőség jobban ellenőrizné a munkaviszonnyal kapcsolatos adatközlést, hogy még nagyobb legyen a rend – mondta a szakember, aki szerint szeptember óta megugrott a bejelentések száma.
Azóta, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) új vezetője meghirdette az ellenőrzések szigorítását, a munkaügyi felügyelők általi lekérdezés is megnőtt, ezt jelzi, hogy 25103 adatot kért le az OMMF az interneten keresztül, négyszer többet, mint egy évvel ezelőtt.
A tavaly év végi adatokhoz képest ugyancsak megsokasodott a PIN-kóddal, interneten és telefonon történő regisztrálások száma: a bejelentések 52 százalékát ilyen módon teljesítették, míg a személyes eljárás aránya visszaszorult. A PIN-kódot az EMMA indulása óta 144397-en igényelték, főként – mintegy 80 százalékát – a munkaadók.
Adatok pontosítása
Oroszlán Andrea tapasztalatai szerint a hatóságok részéről is megnőtt a lekérdezések száma, ami a munkaügyi adatbázis használhatóságát tükrözi. Eddig 114 057 hatósági tudakolózásra került sor, jellemzően bírósági végrehajtók, a hatósági behajtási feladatokat végző önkormányzati jegyzők, valamint a rendőrség kér le munkaviszonnyal kapcsolatos adatot a rendszerből.
Megkezdődött, s várhatóan az év végéig be is fejeződik, az Országos Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átvett, 2004. május 1-je előtti adatok pontosítása, amelynek lényege, hogy a munkáltatók összevetik a meglévő adatokat a tényleges helyzettel, s a pontosítást jelzik a munkaügyi adatbázisnak. Az erre kidolgozott számítógépes program segítségével a PIN-kóddal rendelkező munkáltatók az interneten, a humánerőforrás-gazdálkodás helyén hívják le a rájuk vonatkozó, tárolt adatokat, amit egyeztetnek saját nyilvántartásukkal, s a korrekcióhoz szükséges változtatásokat is interneten küldik vissza az adatbázisba. Oroszlán Andrea szerint a munkaadók partnerek a tisztítási munkában, a legnagyobb foglalkoztatók már rendbe is tették adatbázisaikat.
A nyilvántartó központ munkatársai jelenleg is járják az országot, hogy ahol erre szükség van, segítsenek, mankót adjanak az eltérések kijavításához. A módosításokat, törléseket interneten keresztül, illetve a PIN-kód alkalmazásával is el lehet végezni. Például az időközben meghiúsult munkavállalás törlését is el lehet így intézni.
A szakember felhívta a figyelmet arra a tévhitre, mely szerint kötelező a ma már bármely munkaügyi kirendeltségen kiváltható PIN-kód kikérése. Ez nem kötelező, de ajánlott, mert egyszerűsíti a munkaadó dolgát. Nem kell ugyanis adatlapot kitölteni, s azzal besétálni a munkaügyi kirendeltségre, hanem a PIN-kód felhasználásával helyben, interneten vagy telefonon meg lehet oldani a bejelentést. Sok munkaadó nem tudja, miért kap visszaigazolást a bejelentésével kapcsolatban. Ez – mondta Oroszlán Andrea – jogszabályi előírás, a bizonylatot a munkaviszony megszűnése után három évig meg kell őrizni. Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kifogásolják, miszerint a munkaviszony bejelentésének meg kell előznie a dolgozó munkába állását, a főosztályvezető azt mondta: ez szabály, s a munkaügyi felügyelők komolyan figyelik.
Az EMMA fejlesztésével kapcsolatban megtudtuk: a tervek között szerepel, hogy további, például statisztikai, ellenőrzési célokra hasznosítják az adatvagyont. Az év végére felépül az adattárház, melynek révén például a munkanélküli járadékra jelentkezőket is tudják ellenőrizni. Így nem fordulhat majd elő, hogy az a munkavállaló, akiről nem jelentették be a munkaügyi adatbázisba, hogy megszűnt a munkaviszonya, jogtalanul munkanélküli-ellátást igényelhessen.
Párhuzamos bejelentések
A munkáltatók a kezdetektől bírálják az EMMA-t, leginkább azt, hogy nemcsak az adatbázisba, hanem egyidejűleg a nyugdíj-biztosítási főigazgatóságnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is jelenteniük kell a munkaerő-mozgást. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke életszerűtlennek nevezte, hogy a cégeknek azonnal be kell jelenteniük, ha alkalmaznak valakit. Előfordul ugyanis, hogy néhány nap után kiderül: vagy a dolgozó nem felel meg az elvárásoknak, vagy éppen a munkavállalónak nem felel meg az állás. Ekképpen a bejelentés fölöslegesnek bizonyul.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint bár szükség van a nyilvántartásra, az EMMA mégis kidobott pénz – csak a bevezetése 1,6 milliárd forintba került -, mert rossz az adatbázis. Ugyanakkor az adminisztráció növekedését is maga után vonta. Az alelnök ésszerűbbnek tartaná, ha a dolgozót egységesen, egy helyen, egyszer kellene megfelelő időben bejelenteni, a továbbiakban pedig az illetékes szervek osztozkodnának az adatokon igényeik szerint. Jelenleg ugyanis nemcsak a munkaügyi hivatalhoz kell bejelenteni a foglalkoztatást, hanem a társadalombiztosítónak is.
Rolek Ferenc – aki a Budapest Bank Rt. vezérigazgató-helyettese – saját gyakorlati tapasztalatát megosztva is azt erősítette meg, hogy valójában még mindig nem működik jól az EMMA. Gyakoriak a technikai problémák, a munkaadók nem kapnak időben visszajelzést a bejelentésekről, vagy azok rossz helyre mennek. Ez már csak azért is gond, mert személyes adatok kerülhetnek illetéktelen kezekbe. A részvénytársaságnál például a munkaügyi adminisztráció centralizáltan történik - a bank központjában -, munkatársaik pedig szerte az országban dolgoznak. Az adatbázisba történt bejelentés visszaigazolását rendre nem a társaság központjába, hanem a munkavégzés helyére küldik, így előfordulhat, hogy a személyes adat olyan munkatárshoz kerül, akinek ahhoz semmi köze. Ugyanakkor a munkaadóknak problémáik vannak az informatikai rendszerrel is, gyakran nem működik, így nem tudják időben bevinni az adatokat.
A munkavállalói érdekképviseletek is úgy látják: hasznosíthatóságához képest túl sok pénzt emészt fel az EMMA működtetése. Feleslegesnek tartják a párhuzamos rendszerek működtetését az adatszolgáltatásban, s kifogásolják, hogy nem eléggé hatékony az óriási mennyiségű információ felhasználása. Emellett azt szorgalmazzák, hogy a befizetés konkrétumaira vonatkozó adatokkal mindenképpen bővítsék a rendszert. Míg ugyanis a foglalkoztatónak az alkalmazott nevén kívül olyan személyes adatát is jelentenie kell, mint a taj-száma, az alapbére vagy a képzettsége, az viszont nem derül ki, hogy a munkaadó valójában befizette-e a kötelező járulékokat dolgozója után. Pataky Péter, az MSZOSZ alelnöke ugyanakkor elismerte, hogy kevés információjuk van az EMMA működésével kapcsolatban, a munkavállalóktól ugyanis szinte egyáltalán nem kapnak visszajelzést.
Terjedőben a kék könyv
Az alkalmi munkavállalást nem kell bejelenteni az EMMA-ba, az úgynevezett kék könyv viszont – a tapasztalatok szerint – viszonylag gyorsan teret nyert a munkaerőpiacon. Egyre többen váltják ki a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzők – például háztartási munka, gyermekfelügyelet, karbantartás, kertgondozás – foglalkoztatási biztonságát megteremtve. A kék könyv előnye ugyanis, hogy nem kell munkaszerződést kötni, nem szükséges a tb-jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket teljesíteni, nem kell járulékokat, eho-t és más közterhet fizetni, valamint nem kell a munkadíj után szja-előleget megállapítani és levonni. A megvásárolt közteherjegy ugyanis mindezeket kiváltja. (Igaz, ha az alkalmazottnak főfoglalkozása is van, és utólag adóbevallást készít, akkor az alkalmi munkát figyelembe kell venni.)
Egyensúlytalanság a munkapiacon
Bár a foglalkoztatás bővítése céljából számos intézkedés lépett hatályba az utóbbi időben – augusztustól büntetőjogi számonkérésre is számíthatnak a feketemunkásokat alkalmazó munkaadók -, ennek ellenére még mindig csak 57 százalékos a foglalkoztatottsági szint Magyarországon. Ez az arány az Európai Unióban meghaladja a 63 százalékot. Vélhetően ehhez a helyzethez nagyban hozzájárul, hogy Magyarországon sok az úgynevezett alulképzett: 700 ezer ember még az általános iskolát sem fejezte be. Ugyanakkor hazánkban a diplomások 83 százalékának van munkája, míg az Unióban csupán 57 százalékuknak
