×

Zajos léptek a munkaerőpiacon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 90. számában (2005. augusztus 15.)
Minden javaslat annyit ér, amennyi megvalósul belőle – állítják a munkapiac szereplői a kabinet száz lépés programját értékelve. A kormány és a szociális partnerek képviselői mindenesetre bizakodóak a tervezet foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, társadalombiztosítási, valamint adózási intézkedéseinek hatékonyságát illetően. A munkaadók a foglalkoztatás bővítése céljából a bérekre rakódó járulékok és adóterhek jelentős csökkentését sürgetik. A szakszervezetek a program foglalkoztatásbővítő hatását illetően szkeptikusak.

Kérdéses, hogy bővül-e a foglalkoztatás

Hosszú évek mulasztásait nem lehet azonnal pótolni

Hosszú évek mulasztásait nem lehet egy csapásra pótolni, de lépések sorozatával meg kell indítani azokat a változásokat, amelyek érdekeltséget és esélyt teremtenek a munkavégzésre; a passzív segélyezés helyett az aktív álláskereséshez nyújtanak támogatást, érvényt szereznek a munkaügyi szabályoknak, s bezárják az adómegkerülés kapuit. Így összegezte véleményét a száz lépés program munka világát érintő elemeiről a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

Csizmár Gábor fontosnak tartja a munkaügyi ellátási rendszer álláskeresési támogatássá alakítását. A munkájukat elvesztőknek az új ellátással és a foglalkoztatási szolgálat hatékony segítségével nagyobb esélyük lesz arra, hogy állást találjanak. A mielőbbi elhelyezkedést segíti, hogy az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele a szoros együttműködés a munkaügyi szervezettel, amihez utóbbi a jelenleginél szélesebb körű szolgáltatást nyújt.

Várhatóan jelentősen javítja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit a START program, amelynek lényege, hogy az első munkahelyére belépő fiatalt alkalmazó munkáltató két évig – 90 ezer forintos fizetésig – a korábbi 50 százalékos járulékkedvezménynél lényegesen nagyobb kedvezményt kap majd. Az első évben a munkáltatónak 15 százalékos, a másodikban 25 százalékos járulékfizetési kötelezettsége lesz. A kedvezmény a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél kétszereséig vehető igénybe. Így 90 ezer forintos munkabér után a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége havonta csupán 13 500 forint, míg nem pályakezdő foglalkoztatása esetén ez az összeg 32 100 forint. Ez egy évben már 223 ezer forint megtakarítást jelent a munkaadónak. Ugyancsak jelentős lépés az Alkalmi Munkavállalói Könyv intézményének továbbfejlesztése, a kékmunka bevezetése. Az intézkedés azt célozza, hogy a jelenleginél is jobban ösztönözzön a foglalkoztatás bejelentésére, ugyanakkor ne kényszerítsen arra, hogy aki így dolgozik, munkanélküliként regisztráltassa magát. Aki viszont háztartásvezetésre, kerti munkára, gyermekfelügyeletre alkalmaz valakit, az általa megvásárolt közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult: az érték 75 százalékát leírhatja személyi jövedelemadójából. Csizmár Gábor elmondta: javaslatot dolgoznak ki az alkalmi munkák közvetítésére annak érdekében, hogy a kékmunka valóban elfogadottá váljék, s követhető legyen.

A miniszter fontosnak tartja a felnőttképzési rendszer átalakítását, amelynek célja, hogy az állami költségvetés, valamint a Munkaerő-piaci Alap terhére adható felnőttképzési támogatások alapvetően a munkáltatók igényeihez igazodjanak. Ennek jegyében módosítják a szaktárca felnőttképzési intézményi hálózatát képező, úgynevezett regionális képzőközpontok finanszírozási és feladatrendszerét.

A Munka Törvénykönyvének tervezett, rövid távú módosítását azzal a szándékkal vetette fel a kormány, hogy egyensúlyt teremtsen a munkavállalók biztonsághoz való joga és a munkáltatók rugalmas foglalkoztatáshoz fűződő érdeke között. A törvénynek meg kell teremtenie annak garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után.

Jelentős, bár a munka világának nem minden szereplője számára kedvező lépésre is elszánta magát a kormány, amikor lépéseket tett a munkaügyi ellenőrzés szigorítására. A szaktárca vezetőjének határozott álláspontja, hogy a közpénzekből adott támogatásokat, a közmegrendeléseket csak a jogkövető, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bíró munkáltatók kaphassák meg. Ahhoz ugyanis, hogy teljesíthető legyen az adók és a járulékok csökkentésére vonatkozó jogos igény, azoknak is részt kell vállalniuk a közteherviselésből, akik ezt most jogtalan versenyelőnyhöz jutva megspórolják. A miniszter úgy véli, a feketemunkát – a büntetésen túl – az érdekeltség javításával is vissza lehet szorítani. A kormányzati előterjesztés ez utóbbit szolgálja.

A bérterhek mérséklése nem halogatható

Ma még nem lehet tudni a száz lépés program jó néhány intézkedéséről, azonban a fekete- és szürkefoglalkoztatás kifehérítésére irányuló konkrét lépések várhatóan érzékelhető eredményeket hoznak. Ennek ellenére a munkaadói oldal nem tartja indokoltnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezett módosítását – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Álláspontja szerint nincs szükség jelentősebb módosításokra, s nem értenek egyet a büntetési tételek előterjesztésben szereplő, jelentős megemelésével.

Rolek Ferenc a foglalkoztatás bővülése céljából a legfontosabb lépésnek a bérekre rakódó és ahhoz kapcsolódó járulékok és adóterhek jelentős csökkentését sürgeti, mert – mint hangsúlyozta – ez az egyik legfőbb akadálya annak, hogy növekedjék a legális munkavégzés aránya a magyar gazdaságban. Jelenleg azonban nem látható rövid távon olyan konkrét elképzelés, amely segítené a feketefoglalkoztatás kifehérítését. A munkaadók azt is kifogásolják, hogy az állami támogatásokat, illetve a közbeszerzési eljárásokat rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kívánja kötni a kabinet, jóllehet ez utóbbit a munkáltatói szervezetek is alapelvnek tekintik. Ez a rendelettervezet azonban nem orvosolja azt a problémát, hogy miközben egy közbeszerzési pályázaton külföldi vállalatok is részt vehetnek, az előterjesztés csak a hazai pályázókat említi. Ha a törvényt a parlament a mostani formájában fogadja el, ez akadályozná a versenysemlegesség elvét.

Kérdésünkre, hogy a Start vagy a prémiumévek program milyen hatással lehet majd a foglalkoztatás bővülésére, az alelnök úgy reagált: az előbbi kismértékben segítheti a pályakezdő fiatalok munkához jutását, a prémium program azonban várhatóan nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ugyancsak kétségesnek mondta a kékmunka bevezetésének hatását, azt, hogy a munkáltatók tömegei jelentik be alkalmazottaikat.

Az adórendszer bejelentett változtatásával kapcsolatban Rolek Ferenc elmondta: a munkáltatóknak háromféle adóval van problémájuk. Az egyik a magas áfakulcs, a másik a munkabérhez kapcsolódó adók, járulékok, a harmadik a helyi iparűzési adó. Az áfa jelentős csökkentésével nemzetközileg is versenysemleges pozícióba kerülhetünk. A bérekre rakódó terhek mérséklésében az alelnök bátrabb lépéseket szorgalmaz. A helyi iparűzési adó sorsa ma még nem világos. Rolek problémának tartja, hogy az illetékesek nem vették figyelembe, miszerint – nagy valószínűséggel – ez az adófajta nem felel meg az uniós irányelveknek.

A változások jó irányba mutatnak

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) jó irányba megtett lépésnek tartja a miniszterelnök által meghirdetett száz lépés program munka világát érintő intézkedéseit, a foglalkoztatás bővülését eredményező hatását tekintve azonban szkeptikus – mondta a szövetség alelnöke. Pataky Péter szerint miközben a munkanélküli-ellátó rendszer változása vagy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítő Start program jó eszköz, a jelenleginél aktívabb gazdaságpolitika nélkül mindez nem lesz elegendő újabb munkahelyek létesítésére.

A szakszervezetek évek óta szorgalmazzák, hogy a munkaügyi ellátás is biztosítási elven működjön. A rendszer azonban azért nem érvényesíti ezt, mert a munkanélküli-ellátás összege nagyon messze van a tényleges keresetektől. Az álláskereső támogatás bevezetése fontos szemléletbeli változást tükröz, mert nem a passzív ellátásra, hanem aktivitásra épül. Fontos azonban, hogy ennek jegyében a foglalkoztatási intézmény- és eszközrendszer is hatékonyabban "dolgozzon", kutassa fel az álláslehetőségeket, s munkahelyek létesítését ösztönözze.

A szakszervezetek egyetértenek minden olyan intézkedéssel, amely határozott, kemény fellépést jelent a feketefoglalkoztatás ellen. De emellett az összes egyéb szabálytalanság – mint a munkabér visszatartása, a munkaidőre vagy a szabadságra vonatkozó szabályok be nem tartása – ellen is fel kell lépni a törvény szigorával.

A mostani az első kormány, amely meghallotta a szakszervezetek évek óta hangoztatott óhaját a többelemes minimálbérről – emlékeztetett az érdekvédő, utalva arra, hogy a kormányfő a szakképzetlenek legkisebb bére mellett a középfokú végzettséghez és a diplomához kötött minimálbér bevezetését jelentette be. Pataky ugyanakkor alapkérdésnek tekinti, hogy a legkisebb bérről az OÉT-ben szülessen meg az egyezség. Az MSZOSZ azt szeretné elérni, hogy az alapminimálbér érje el az átlagkereset 60 százalékát. A jövőre tervezett mérték ezt nem éri el.

Az adórendszer tervezett változtatásával kapcsolatban kedvezőnek tartják, hogy a kormány visszalépett az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésétől. Az viszont fontos, hogy a legfelső áfakulcs ötszázalékos csökkenését a munkavállalók érzékeljék. Az MSZOSZ továbbra is ellenzi az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény megvonását, s elutasítja a természetbeni juttatások korlátozására vonatkozó javaslatot.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem