×

Jogszabályfigyelő

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 90. számában (2005. augusztus 15.)

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Alkalmi munkavállalói könyv

Az alkalmi munkavállalói könyv magában foglalja a munkavállaló és a kiállító adatait, az alkalmi munkavállalással kapcsolatos tájékoztatást, kitöltési útmutatót, valamint az alkalmi munkavállalás esetén a kitöltendő fejezetekhez tartozó rovatokat, a közteherjegy helyeit tartalmazó sorszámozott lapokat, valamint a hivatalos bejegyzések lapjait. A könyv elkészítéséről a Foglalkoztatási Hivatal gondoskodik, a könyvet a megyei (fővárosi) munkaügyi központok az (1) bekezdésben megjelölt szervnél igényelhetik.

Az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról rendelkező, a 103-as Magyar Közlönyben megjelent 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelet 2005. augusztus 1-jétől hatályos, a korában kiállított AM könyvek 2005. december 31-ig használhatók fel.

Pénzügyi törvények módosításai

A 2005. évi LXXXII. törvény számos pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza.

Módosult a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény, a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról lapunk társadalombiztosítási rovatában olvashatnak.)

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

A törvénymódosítás értelmében adóterhet nem viselő járandóságnak számít

– a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló,

– ezenkívül az "Útravaló" ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 30/A §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot.

Ahol a törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) összegével megemelkedik.

Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel.

Az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye

Az összevont adóalap adóját csökkenti a munkavállaló – külön törvény rendelkezései szerinti – alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevére szóló elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt, az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett közteherjegy értékének 75 százaléka, feltéve hogy az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzése érdekében történt.

Átalányadózással kapcsolatos módosítás

Az átalányadózás évében felmerült öszszes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatást folyósítottak.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alkalmazásában nettó árbevétel: a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó öszszegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

E módosítás felhatalmazza a vendéglátásért felelős minisztert, hogy a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályait jogszabályban megállapítsa.

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

Ezentúl számlának tekintendő az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely a törvényben megállapított adatokat tartalmazza.

Egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény

E törvény módosítása szerint például nem lehet elektronikus úton intézni:

– az e törvény szerinti engedélyek kiadását, az engedély módosítása iránti kérelmeket, valamint a jövedéki üggyel kapcsolatos egyéb kérelmek közokiratként vagy eredeti bizonylatként (ezek hiteles másolataként) csatolandó mellékleteinek benyújtását,

– a jövedékiadó-bevallás és a jövedékiadó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem benyújtását,

– a jövedéki ügyekben eljáró vámhatóság eljárási cselekményeit,

– a jogorvoslati eljárás iránti kérelem benyújtását.

Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között. A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és más elektronikus eszköz útján benyújtott kérelem.

Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott

– az eljárást felfüggesztő,

– az eljárást megszüntető,

– a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

– a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

– az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,

– a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,

– a végrehajtási kifogást elbíráló,

– az eljárási bírságot kiszabó,

– az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint

– a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító

végzés ellen.

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

Az utólagos ellenőrzés fogalma a következőképpen változott: az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi – ideértve az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1989. december 21-i 4045/89/EGK rendelet szerinti – tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e.

Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság vizsgálja különösen: az áru vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtét, a vámérték kimunkálásának, az áru tarifális besorolásának, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevételének jogszerűségét, és az ezek alkalmazásához előírt feltételek kedvezményezett által történő betartását, a vámtartozás rendezésének megtörténtét, valamint a kötelező felvilágosítás vámkezelések, vámeljárások során történt felhasználásának jogszerűségét.

Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:

– ha vámtartozása áll fenn, és felszámolását, végelszámolását rendelték el,

– az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

– a pénzügyminiszter utasítására,

– az eljáró vámhatóság felettes szervének vagy a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok) rendelkezése alapján,

– ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé.

A vámhatóság köteles az utólagos ellenőrzés lefolytatásáról annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az ügyfelet írásban értesíteni.

A vámhatóság mellőzheti az ügyfél előzetes értesítését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandó helyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás üzembe helyezése esetén.

Szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények jegyzékét a 9/2005. (VII. 15.) FMM rendelet tartalmazza. A július 18-án hatályba lépett jogszabály – amely a 100-as számú Magyar Közlönyben olvasható – szerint a szakmai vizsgák szervezésére vonatkozó jogosultság e rendelet mellékletében közzétett intézmények vonatkozásában 2009. június 30-ig áll fenn.

Közlekedési szakképesítések szervezésére jogosult intézmények

A gazdasági és közlekedési miniszter augusztus 5-ei hatállyal kijelölte az egyes közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményeket. Az autóbusz-vezető, a tehergépkocsi-vezető, a közlekedési és vízépítési búvár közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére a 102-es Magyar Közlönyben megjelent 61/2005. (VII. 21.) GKM rendelet mellékletében felsorolt intézmények jogosultak.

Az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetek kijelölése

Az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezeteknek az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban működő Kijelölési Bizottságtól kell kérelmezniük a jogszabályban előírt tanúsítási tevékenységre szóló kijelölést. A9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet a kijelölési eljárás részletezése mellett meghatározza a kérelmezővel szembeni követelményeket is. A 102-es számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály előírása szerint a kérelmező szervezet részére legfeljebb 3 éves időtartamra adja ki a kijelölési okiratot a Kijelölési Bizottság.

A számlákkal kapcsolatos követelmények

Az adóalany vevő, pénzügyi képviselő, vagy az adóalany kibocsátó nevében eljáró bármely harmadik fél által számítógéppel vagy elektronikus úton kibocsátott számla akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha a felek előzetesen, írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra eredetileg kötelezett is nyilvántart, ellenőriz.

A 99-es számú Magyar Közlönyben megjelent módosítást a 24/2005. (VII. 14.) PM rendelet vezette be.

Elektronikus információszabadság

Törvény született az elektronikus információszabadságról. A 2005. évi XC. törvény meghatározza azokat a közérdekű adatokat, amelyek elektronikus úton, internetes honlapon bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen hozzáférhetőek lesznek. Ennek értelmében például az interneten elérhetők lesznek a jogszabályok is. A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű, digitális másolatát a nyomtatott változat megjelenésének napján közzé kell tenni.

2007. július 1-jétől az interneten olvasható lesz a Bírósági Határozatok Gyűjteménye is.

Adatszolgáltatás az építőiparban

Július 15-étől az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerződéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építési tevékenységgel kapcsolatos adatokat a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 8 munkanappal az építtető bejelentette az építési (létesítési) engedély kiadására hatáskörrel rendelkező elsőfokú építésügyi hatóságnak. Ugyanez a kötelezettség terheli az építtetőt a továbbépítésre vonatkozóan, ha az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja, és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység kivitelezési értéke eléri az említett értéket. A kivitelezési értéket – a 99-es számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint – a bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Az építtetőt mindkét hatósággal szemben változásbejelentési kötelezettség is terheli.

A július 15. előtt megkezdett építési tevékenységekkel kapcsolatban a bejelentési kötelezettségnek augusztus 1-jéig kell eleget tenni.

A 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet szerint, ha az építtető ezt kezdeményezi, és ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a bejelentés elektronikus úton is megtehető.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása azzal jár, hogy a hatóság megtiltja az építési tevékenységet. Az erről szóló határozat azonnali végrehajtása fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető.

Törvénymódosítás a villamos energiáról

Az Országgyűlés módosította a villamos energiáról szóló jogszabályt. A 2005. évi LXXIX. törvény a kormány, illetve a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a Magyar Energia Hivatal feladatainak meghatározásán túl rendelkezik a szociális villamosenergia-ellátásról, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsolt villamos energia felhasználásáról, és a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének kötelezettségéről is. A törvény a 93-as Magyar Közlönyben olvasható.

Közcélú villamos hálózatra csatlakozás feltételei

A közcélú villamos hálózatra való új csatlakozás esetén igényelt villamos teljesítmény, valamint a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítményért a hálózati engedélyes által a rendszerhasználótól csatlakozási pontonként kérhető csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit az 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet állapítja meg.

Ha a rendszerhasználó az e rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette, és az egyéb jogszabályi, műszaki és szerződési feltételek is teljesültek, továbbá ha a közüzemi vagy a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó megkötötte, a hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában előírt határidőn belül a hálózatra kapcsolást elvégezni.

A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó jogot szerez a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére, amely jogosultság a fogyasztási helylyel együtt átruházható. A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. Ha a rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, a hálózati engedélyes – a rendszerhasználóval történő megállapodás keretében – kezdeményezheti annak csökkentését.

A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztási helyre megszerzett jogosultság – eltérő megállapodás hiányában – más fogyasztási helyre nem vihető át, kivéve a rendeletben megállapított esetben.

A csatlakozási díj elemei és megfizetésének általános szabályai mellett a jogszabály meghatározza a csatlakozási alapdíj mértékét is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem