×

Utazó munkavállalók

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 87. számában (2005. május 15.)
A Magyar Közlöny 35. száma tartalmazza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt módosító 2005. évi XI. törvényt. A jogszabály 2. §-a új passzusokat iktat be az eredeti törvénybe az utazó munkavállalók munkaidejére.

Új szabályok a munkaidőről

Az új szabályok a Munka Törvénykönyvének a munkaidőre vonatkozó általános rendelkezéseihez képest specialitásokat tartalmaznak, melyeket azokra kell alkalmazni, akik a közúti szállításban utazó munkavállalóként dolgoznak, tehát elsősorban a gépjárművezetőket érinti. Mindez független attól, hogy ez a személy munkavállalóként, vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőként (a kamion, busz üzemben tartójaként) dolgozik. Atörvény szerint önálló vállalkozónak kell tekinteni azt, aki közúti árufuvarozói vagy autóbuszos személyszállító engedéllyel rendelkezik, ilyen tevékenységet munkaszerződés vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony alapján nem folytat és tevékenységét szabadon szervezheti. Az ilyen személyek vonatkozásában 2009. március 23-ától kell majd betartani a munkaidőre vonatkozó szabályokat, csak ez nem a munkáltató feladata, hanem a vállalkozó saját maga felel érte.

Ezekre a személyekre több nemzetközi szabály vonatkozik. Ilyen az ún. AETR-megállapodás, vagyis a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás, melyet Magyarország a 2001. évi IX. törvénnyel hirdetett ki. Vonatkozik rájuk a tanács 3820/85/EGK rendelete, valamint a hozzájuk kapcsolódó, a gépjárművezetők, utazó munkavállalók vezetési és pihenőidejéről rendelkező 2002/15/EK irányelv. Ez utóbbi rendelkezéseit 2005. március 23. napjától Magyarországon is alkalmazni kell. Voltaképpen ez tette szükségessé a mostani törvénymódosítást.

Mivel a Munka Törvénykönyve 117/A §-ának (3) bekezdése a munka- és pihenőidő tekintetében ágazati szabályozások megalkotását lehetővé teszi, az utazó munkavállalók munkaidejére a közúti közlekedési törvénybe iktattak be új 18/A-J. §-okat. Ezek a szabályok az általános előírásoknál liberálisabbak, nagyobb fokú rugalmasságot tesznek lehetővé a munkáltató számára a munkavégzés elrendelése szempontjából.

Az utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó speciális szabályokat a gépjárművezetőkre csak az ebbe a körbe tartozó munkavégzésük, feladataik esetén kell alkalmazni; viszont ezek a szabályok irányadók akkor is, ha a munkavállaló nem minősül utazó munkavállalónak, azonban részben ilyen munkát végez.

Munkaidő

A törvény először egyes munkaidővel összefüggő fogalmaknak az utazó munkavállalók munkájával összefüggő speciális tartalmú értelmezését adja meg. Atörvény megkülönbözteti egymástól a munkaidő és a rendelkezésre állási idő fogalmát, és tételesen felsorolja, mi tartozik az egyik, illetve a másik körébe.

A munkaidő fogalmánál az Mt.-t véve alapul, kimondja, hogy munkaidőnek tekintendő a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő. E körbe tartozik:

– a vezetési idő,

– a be- és kirakodásra fordított idő,

– az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött idő,

– a jármű takarításával és karbantartásával töltött idő,

– a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenységre fordított idő,

– a be- és kirakodás felügyelete,

– a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartama.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint minden olyan idő, amelyet a gépkocsivezető a gépkocsiban köteles tölteni, még ha munkavégzési kötelezettség nem is terheli, munkaidőnek minősül.

Ezenkívül munkaidőnek tekintendő – hacsak kollektív szerződés nem minősíti rendelkezésre állási időnek – a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. (Természetesen, még ha a kollektív szerződés így is rendelkezik, akkor sem tekinthető ennek időtartama rendelkezésre állási időnek, ha a dolgozó időközben munkát végez).

Rendelkezésre állási idő

A másik fő kategória, a rendelkezésre állási idő minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek. Lényege, hogy ennek során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére.

A törvény példálózó felsorolása szerint e feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen:

– a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő,

– a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással, vagyis az ún. "kamionstoppal") összefüggő várakozással töltött idő.

Fontos tehát, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint – amely az eddigi hazai gyakorlattal ellentétes – a "határvárakozási idő" nem pihenőidőnek, hanem rendelkezésre állási időnek minősül! Az "e feltételek együttes érvényesülése esetén" kitételből pl. az következik, hogy amennyiben a kamiont többórás kompút során szállítják, és ez alatt az idő alatt a vezető a komp kabinjában pihen, ez nem rendelkezésre állási, hanem pihenőidőnek minősül. Rendelkezésre állási idő viszont a több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.

Munkaidőkeret

A munkaidőre vonatkozó alapvető speciális rendelkezés, hogy ilyen munkavállalók esetében a munkáltatónak kötelező munkaidőkeretet megállapítania. Ennek során csak a napi 8 órás munkaidőt veheti elszámolási egységként figyelembe, nincs tehát lehetősége arra, hogy a munkakört készenléti jellegűnek minősítve 12 órás munkaidőt írjon elő.

Míg az általános Mt.-beli szabályok kéthavi, és csak kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyhavi, munkaidőkeretet engednek, addig az utazó munkavállalók esetében maga a munkáltató is négy hónapos időtartamra rendelkezhet a munkaidőkeretről. Akollektív szerződés pedig nem négy, hanem hat hónapra állapíthat meg munkaidőkeretet.

A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg, mondja a törvény. Ez is a munkáltató számára kedvezőbb előírás, hiszen az általános szabályok szerint ez a mennyiség 40 óra. A heti munkaidő a 60 órát nem haladhatja meg, azonban – eltérően az általános előírásoktól – ettől kollektív szerződés eltérhet. Rendkívüli munkavégzésnek a munkaidőkereten felüli munkavégzés minősül.

Többes munkaviszony

Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, a fenti rendelkezéseket az egybeszámított munkaidőre – és nem csupán a rendes, de a rendkívüli munkaidőre is – kell alkalmazni. Ezek tehát nem az egy jogviszonyban fennálló munkaidő, hanem az egy ember által teljesíthető munkavégzési idő szabályai. Több munkaviszony fennállása esetén szintén el lehet menni egészen 60 óráig a heti munkaidő tekintetben.

Éjszakai munka

Szigorúbb szabályok érvényesülnek éjszakai munka során. Amennyiben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – részben a 00.00 és 04.00 óra közötti éjszakai időszakra esik, a napi munkaidő a 10 órát nem haladja meg. Ettől azonban kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérhet.

Munkaidő-beosztás

A munkaidő-beosztás szabályainál a közúti közlekedési törvény általános elvként előírja, hogy a munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A munkavállaló – figyelemmel az általa elvégzett munka jellegére, körülményeire – szintén rendelkezik munkaidő-beosztási jogosultsággal: saját munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga jogosult beosztani.

A munkaidő-beosztás konkrét szabályainál a törvény kimondja, hogy a munkáltató nem egy héttel, hanem csupán 12 órával a munkavégzés megkezdése előtt adhatja meg a dolgozó számára a munkára kötelező utasítását. Ezt a fuvarozó cég által vállalt fuvarozási feladatok, határidők teszik indokolttá. Ám még ez az idő is lerövidülhet, ha a munkavállaló munkára képes állapotban van, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül.

Előzetes tájékoztatás

A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a dolgozót arról, hogy a kompon vagy vasúton történő szállítás miatti kíséreti idő, a határátlépéssel és a közlekedési korlátozásokkal összefüggő várakozással töltött idő – vagyis a rendelkezésre állási idő – előreláthatóan menynyit tesz ki. A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik.

Rendkívüli munka

Rendkívüli munkának a munkaidőkereten felüli munka minősül. Az utazó munkavállalók vonatkozásában nem érvényesül az az előírás, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el, illetve hogy a munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés korlátozott a baleset, elemi csapás, kár, életveszély stb. esetére.

Pihenőidő

A pihenőidő vonatkozásában megalkotott szabály szerint a munkaközi szünet nélkül, folyamatosan végzett munka a 6 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje 6 és 9 óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a 9 órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani. A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja.

Ha – határátlépés vagy egyéb halaszthatatlan tevékenység miatt – a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani.

A munkaidő-beosztás során a munkáltatónak – a rendelkezésre álló lehetőségeken belül – törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.

Bérpótlék

A díjazási kérdések között a közúti közlekedési törvény az éjszakai időszak alatti munkavégzés esetére ír csak elő a munkavállaló számára bérpótlékot. A Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint az éjszakai időszak nem 00.00 és 04.00 óra között, hanem 22.00 és 06.00 óra között tart, a közúti közlekedési törvény tehát ennél a munkavállaló számára kedvezőtlenebb szabályt tartalmaz. Amunkavállalót a rendelkezésre állási időre a Munka Törvénykönyve szerint az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg, ami a személyi alapbér 40 százalékának felel meg.

A rendkívüli munkáért járó pótlék – annak ellenére, hogy az utazó munkavállaló a munkaidejét maga jogosult beosztani – megilleti az ilyen munkakörben dolgozókat, 50, illetve munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100 százalékos mértékben, illetve átalányszerűen.

Elszámolás, nyilvántartás

Végül a törvény rendelkezik azokról az eljárási kérdésekről, amelyek szükségesek a fenti rendelkezések végrehajtásához. Így előírja a munkavállaló számára, hogy havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban számoljon el a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről. A munkáltató pedig az általános munkaidő-nyilvántartás vezetésén kívül köteles a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is nyilvántartani, valamint a nyilvántartást három évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló részére – kérésre – átadni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem