×

Megújulásra vár a képzés teljes rendszere

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 86. számában (2005. április 15.)
A tudásalapú társadalom és a gazdasági versenyképesség alapja az oktatás megújítása – állítják a munkaadói szervezetek képviselői, akik a stratégiák kidolgozásában és a rendszer átszabásában egyaránt részt kívánnak venni. Kifogásaik éppen abból adódnak, hogy a kormányzat – legyen szó a szak- vagy a felnőttképzésről, a felsőoktatás reformjáról vagy az egész életen átívelő tanulásról – nem mindig és nem eléggé vonja be őket a munkába. Pedig – hangsúlyozzák – a munkaerőpiac és a képzés összhangja nem teremthető meg építő javaslataik és a döntéshozó testületekben való aktív részvételük nélkül.

hazai gazdasági, társadalmi változások sok hasonlatosságot mutatnak az európai országokban zajló folyamatokkal. Míg néhány évvel ezelőtt a munkaadói érdekképviseletek szorgalmazták a jogszabályok megalkotásához szükséges stratégiák kidolgozását, ma már – mint uniós tagországnak – kötelező a különböző területeket érintő akciótervek, koncepciók elkészítése.

Lisszaboni célok

Először – a Strukturális és a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételéhez – a Nemzeti Fejlesztési Tervet kellett összeállítani, majd az elmúlt évben az ágazati stratégiák kidolgozása került napirendre. Elkészült a Magyar Universitas program, amely – az EU Felsőoktatási Térhez való csatlakozás követelményei mellett – a felsőoktatás szinte minden területére korszerűsítést irányoz elő.

Ennek alapján készült el, és rövidesen a parlament elé kerül a felsőoktatásról szóló törvény. A közoktatás stratégiáját – amelyet a gazdaság szereplőivel nem vitattak meg – a szakképzés távlati fejlesztési stratégiája követte, majd ez év januárjában a mindezeknek keretet adó "Egész életen át tartó tanulás" (ÉÁT) stratégiájának kidolgozása került napirendre.

A szociális partnereknek a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek több alkalommal kifejthették álláspontjukat, és javaslatokat fogalmazhattak meg a kormányzati előterjesztésekkel kapcsolatban. A dokumentumokat megtárgyalta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), ennek szakképzési bizottsága, illetve az Országos Szakképzési Tanács.

Ahhoz, hogy e nagyszabású korszerűsítés hátterét meg lehessen érteni, célszerű megismerni az EU oktatási, képzési politikájának néhány részletét is. Ezek szerint az Európai Tanács 2000-ben a lisszaboni ülésén deklarálta, hogy az Európai Uniónak 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalmává kell válnia. Az Európai Unió versenyképessége, a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás szempontjából kulcsfontosságú az oktatásba és a képzésbe történő befektetés. A mai viszonyok között kizárólag az élethosszig tartó tanulás garantálhatja az egyén és vele együtt a társadalom versenyképességének fenntartását.

Összehangolt oktatáspolitika

Míg korábban a közösségi oktatás- és képzéspolitika kialakítása kizárólag a tagállamok joga volt, az ezredfordulóra megérett a helyzet arra, hogy ezeket a tagországok összehangolják. Ehhez – eszközként – a nyitott koordináció elvét alkalmazzák. Ennek lényege, hogy közösen határozzák meg a célokat, indikátorokat jelölnek ki a tagországok közötti együttműködésben, s a tapasztalatokat megosztják. Az irányok módosítása a bevált gyakorlatok kölcsönös megismerése és az egymástól való tanulás, elemzés, illetve értékelés alapján történik.

Az Oktatási Miniszterek Tanácsa 2001-ben ezen elv alkalmazásával elsőként meghatározta az oktatási és képzési rendszereket érintő, 2010-ig megvalósítandó célokat. Ezek szerint el kell érni, hogy:

– Európa az oktatásban és a képzésben a legmagasabb színvonalat képviselje, s oktatási és képzési rendszereinek, intézményeinek minősége referenciául szolgáljon szerte a világon;

– az európai oktatási és képzési rendszereknek kompatibilissé kell válniuk, ezzel segítve, hogy az állampolgárok számára átjárhatóvá váljanak, és sokszínűségüket ki lehessen használni;

– Európa bármely tagállamában megszerzett különféle végzettséget, tudást és ismereteket az állampolgárok karrierjük vagy további tanulásuk során képesek legyenek az EU egész területén elismertetni;

– az európai polgárok minden korosztálya előtt nyitva álljon az élethosszig tartó tanulás lehetősége.

E program megvalósulásához egész Európában az oktatási és képzési struktúra alapvető átalakítására van szükség. A változtatásoknak azonban minden országban a meglévő nemzeti struktúrák, illetve a hagyományok figyelembevételével kell megtörténniük.

Kulcskompetenciák fejlesztése

Az oktatási és képzési politika fejlesztésekor meghatározó az egész életen átívelő tanulás elve. Ennek azonban csak akkor van esélye, ha nő a humán erőforrásba és a tudásba történő befektetés, ha az alapvető képességek megszerzését támogatják, illetve a rugalmasabb tanulási formákat szélesebb körben elterjesztik. A formális oktatási és képzési rendszerek átalakítását azért szorgalmazzák, hogy megszűnjenek a különböző tanulási formák közötti korlátok.

Az EU szerint az államnak felelősséget kell vállalnia a szolgáltatási keret létrehozására és működtetésére, amely magában foglalja a szervezést, a publicitást, a személyzet kiképzését s a mindezek fenntartására szolgáló erőforrások elosztását.

A magyar kormány által előterjesztett stratégia fő céljaival a szociális partnerek általában egyetértettek. Az ÉÁT fő gondolata a kompetenciák fejlesztésének előtérbe kerülése, amely a gazdaságban és a társadalomban – az oktatásban is – alapvető fontosságú. A tárgyi tudás mellett megnő azon készségek és képességek jelentősége, amelyek egy-egy terület, tantárgy vagy szakma keretein túlnyúlva a tanulási folyamat, a munka világa, illetve az élet csaknem minden területén nélkülözhetetlenek. A fő hangsúly az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére helyeződik át. Az EU által megfogalmazott definíció szerint a kulcskompetenciák közé tartozik az anyanyelvi és az idegen nyelvű kommunikáció, a matematikai és az informatikai készségek, a tudományban és a technológiában való jártasság, a tanulás tanulása, az interperszonális, állampolgári, az alkalmazotti, valamint a vállalkozói készségek és a kulturális tudatosság (általános műveltség). A munkaadók üdvözölték e követelmények deklarálását, hiszen már régóta jelezték, hogy az iskolából kikerülők éppen ezek tekintetében mutatnak hiányosságokat.

A korszerűsítés egyik meghatározó eleme az oktatás és képzés minőségének javítása. A cél a kompetenciaalapú, moduláris felépítésű képzési szerkezet kialakítása, a mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése, valamint az új tanítási, tanulási kultúra elterjesztése is. A jelenlegi oktatási infrastruktúra korszerűsítése nélkül az elképzelések nem valósíthatók meg.

Esélyegyenlőség a képzésben

Különösen a szakképzés, de a felsőoktatás és a felnőttképzés javításához is nélkülözhetetlen, hogy összhang teremtődjék a munkaerőpiaccal. Sajnos azonban ma még csak szóban hangoznak el ígéretek a különböző partnerek bevonására. Sami az igazi probléma, hogy a szociális partnereknek kevés szerepet szánnak. Jóllehet az érdekegyeztetés új formáiról szó esik, a munkaadók bevonását minden egyes alkalommal – legyen az stratégia vagy törvényjavaslat – külön szóvá kell tenni.

A képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítéséhez a pályaorientáció, a tanácsadás és a pályakövetés, a munkaerő-piaci előrejelzések oktatási, képzési rendszerekkel összekapcsolt fejlesztése, valamint az ÉÁT intézményeinek kialakítása jelenik meg a javaslatban.

Az elmúlt időszakban különösen sokat emlegetett esélyegyenlőséghez nélkülözhetetlen a szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási lehetőségeinek kiemelt támogatása, az oktatáshoz, képzéshez való hozzáférés területi feltételeinek javítása, a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok segítése, valamint a tanulási lehetőségek bővítése az infokommunikációs technológia révén. Az egész életen átívelő tanulás programjának megvalósításához új kormányzati módszerekre, ezen belül a jelenlegi irányítási rendszer felülvizsgálatára, a jogszabályok, illetve az ágazati politikák összehangolására van szükség. A dokumentum kitér a társadalmi partnerség megerősítésére is. Ugyanakkor az innováció támogatásában és fenntarthatóságának szavatolásában kiemelt az állami szerepvállalás (például a hálózatépítés révén).

Párhuzamosságok kiszűrése

Az egyik EU által is leginkább szorgalmazott célkitűzés az oktatás, képzés össztársadalmi ráfordításainak növelése, hatékonyságának javítása. Ehhez – mint a távlati tervekben szerepel – a tanulásba, a képzésbe történő egyéni és munkáltatói befektetést kell ösztönözni.

A javasolt stratégiával kapcsolatban a munkaadók fontosnak tartják a társadalmi partnerek érdemi bevonását és a felelősség megosztását. Jelenleg ugyanis hiányoznak a gazdasági versenyképesség javításához szükséges, az állami intézményrendszeren kívüli területekre vonatkozó célkitűzések.

Bár az anyag általában megemlíti az alkalmazkodóképesség javításának szükségességét, azonban a konkrét intézkedéseket sem a dolgozók tekintetében nem nevesítették (vagy csak érintőlegesen, például a beruházások fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalkozások humánerő-fejlesztésének támogatását hangsúlyozva), sem a szakmai továbbképzést nem sorolták fel a kiemelt célok között. Ugyanakkor a gyakorlati oktatás javítását szolgáló intézkedések sem jelennek meg.

A munkaadók kritikai észrevételeket fogalmaztak meg források számbavételénél is. A hazai pénzeszközök – mint a költségvetés és nem kis részben a Munkaerő-piaci Alap -, valamint a Strukturális és Kohéziós Alap által nyújtott anyagi lehetőségek mellett nem kalkulálnak más uniós programokból is érkező forrásokkal. Ez azért is lenne fontos, mert a pénzek hatékonyabb felhasználásához – például a párhuzamosságok kiszűrésével – a támogatásokat össze kellene hangolni.

A szakképzés minősége

Az európai szakoktatás és -képzés minősége és teljesítménye központi helyet foglal el a lisszaboni célok elérésében. Aképesítések és a szakértelem transzferálhatósága az országok, a szektorok és a munkakörök között – ami az élethoszszig tartó tanulás és a mobilitás alapvető feltétele – döntő fontossággal bír. Ehhez szükség van az átláthatóságra, a "transzparenciára", valamint a kölcsönös bizalomra.

Tavaly az elsők között készült el a szakképzési stratégia úgy, hogy a tárca a tervezetet több alkalommal is vitára bocsátotta a különböző testületekben, így számos munkaadói javaslat is bekerült az anyagba. A közép- (2008-ig szóló) és a hosszú távú (2013-ig terjedő) időszakra lebontva megszületett a cselekvési program.

A szociális partnerek az OÉT-ben támogatták a szakképzés-fejlesztési tervet. Szorgalmazták, hogy a képzési intézmények, a gazdaság, valamint a képzésben részt vevők között információs rendszer épüljön ki. Ugyanakkor a szakképzés és a gazdaság összhangjának megteremtéséért mielőbb ki kell alakítani – a szakképzésben együttműködő partnerek bevonásával – az érdekegyeztetés új formáit. Ahogyan az ÉÁT programjánál, e témában is hangsúlyozták a szociális partnerek – elsősorban a munkaadók -, hogy szerepüket erősíteni kell: figyelembe véve az ágazati elvárásokat. A partnerséget egyébként az Európai Unió is javasolja. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag csak a szakképzésben beszélhetünk a szociális partnerek aktívabb bevonásáról, elégtelennek tartjuk a jogosítványainkat. Különösen zavaró, hogy még mindig összekeverik a munkaadói, a szakmai és a kamarai szerepeket, illetve az érdekek képviseletét és a feladatok megosztását.

Modulrendszerű felépítés

Régi igény, hogy a képzési struktúra fejlesztése és minősége megfeleljen a munkaerő-piaci elvárásoknak. Ezzel kapcsolatban a munkaadók felhívták a figyelmet arra, hogy a szakképesítések számának csökkentését csak akkor lehet elfogadni, ha előzetesen az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ) kimaradó szakmákkal kapcsolatosan is készül szabályozás, illetve az ezzel összefüggő finanszírozási kedvezményeket is felülvizsgálják. A munkaadók és a képzők ugyancsak hangsúlyozzák, hogy a szakmai és a vizsgakövetelmények tartalmának korszerűsítése tekintetében az engedélyezést le kell rövidíteni. Hasonlóképpen kiemelt a modulrendszerű képzés továbbfejlesztése, kiterjesztése és bevezetése.

A szakközépiskolák érettségi utáni szakképzésének – különösen a technikusképzésnek – a fejlesztése, illetve a felsőfokú tanulmányokba történő beszámítás nemcsak a tanulók, hanem a gazdaság azon szereplői számára is örömhír, akik a felsőfokú szakképzési rendszer bevezetése után kénytelenek nélkülözni a számukra jobban megfelelő, gyakorlatorientáltabb tanításban részesülő technikusokat. A probléma csak az, hogy erre a tervek szerint nem a közeljövőben kerülne sor.

Természetesen napirenden szerepel a szakmunkásképzésben részt vevők számának növelése, amihez jelentős mértékben hozzájárulhat a szakiskolai tanulók lemorzsolódásának mérséklése. Aszakmunkások számára nyújthat perspektívát az iskolai képzés utáni szakmai továbbtanulás lehetősége. Ahhoz azonban, hogy a képzés és a felhasználók közötti kapcsolat erősödjék, szükséges a szakképzés komplex információs rendszerének kiépítése is.

A minőség javításához nélkülözhetetlen a vizsgarendszer és nyilvántartásának korszerűsítése. A tárgyalások során a munkaadói oldal azt szorgalmazta, hogy képviselőit vonják be a vizsgabizottságokba. Erre az adott szakmában érintett érdekképviseletek gyakorlati szakemberei lennének a legmegfelelőbbek. Szemben a mai gyakorlattal, mely szerint – zömében – csak az oktatási intézmények képviselői vannak jelen e testületekben. Bár gyakran vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek.

Szakmai útlevél

Az Europass, azaz a szakmai útlevél bevezetésének gondolata korábban, a szakképzési stratégia tervezésekor vetődött fel. Azóta az események felgyorsultak, s ez év január elsejétől már Magyarországon is működik a végzettségek elismerését szolgáló egységes keretrendszer.

Ez a mobilitást egy nyitott és rugalmas személyes portfólió használatával segíti, amelyet az Unió állampolgárai önkéntes alapon használhatnak végzettségeik és kompetenciáik elismertetésére, illetve a munkaadók tájékoztatására. Az Europass részei:

– az Europass-önéletrajz;

– az Europass-Mobilitás (ebben rögzítik az állampolgár külföldi – EU- vagy európai gazdasági térségbeli – tanulmányaival kapcsolatos adatokat);

– az Europass oklevélmelléklet (az állampolgár saját országában folytatott felsőoktatási tanulmányaival kapcsolatos adatokat tartja nyilván);

– az Europass nyelvtanulási napló (az állampolgár nyelvtudását részletezi, alapja az Európa Tanács által kifejlesztett ELP);

– az Europass bizonyítványkiegészítő (az állampolgár szakképzéssel kapcsolatos végzettségeiről és kompetenciáról közöl adatokat).

Az egyik legtöbbet vitatott cél a Területi Integrált Szakképző Intézmények, TISZK-ek hálózatának létrehozása, működtetése volt. Az indulással járó gondokról ma már van némi gyakorlati tapasztalat. Ezek szerint több a pályázó, mint a lehetőség; nincs megfelelő jogi szabályozás; s a felhasználókat, akiknek az igényeket kellene közvetíteniük, csak az irányító testületekbe vonják be. Az Európai Szociális Alap humán erőforrás operatív programja (hefop) keretében lebonyolított pályázatok kiírásánál, a döntések meghozatalánál a szociális partnereket teljesen kihagyták. Tekintettel arra, hogy nagyszabású beruházásról, rendszerfejlesztésről van szó, e kifogásokat mindkét oldalon – a munkaadók és a munkavállalók is – megfogalmazták.

A további célok között szerepel az érdekérvényesítés új formáinak kialakítása is. Ez a meglevő rendszerek továbbfejlesztéseként képzelhető el. Ugyancsak kiemelt terület a finanszírozás és a feladatok összehangolása, illetve egyéni hozzájárulások felülvizsgálata.

Oktatók továbbképzése

A munkaadók már régen sürgetik a tanárok és szakoktatók képzésének, továbbképzésének korszerűsítését, a módszertan megújítását. Jelenleg is zajlanak továbbképzések, azonban nem érhető tetten az összehangolt és tudatos tervezés. Ma az a fő szempont, hogy csak diplomás és akkreditált pedagógusok végezhetik ezt a munkát. Nem szempont viszont, hogy a gyorsan elavuló területeken képezzék a tanárokat, illetve a mai vállalati gyakorlatot jól ismerők adják át a tapasztalataikat.

A szakképzés terén szintén komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy bővüljön a felnőttképzésben részt vevők köre. Ugyanakkor a már munkában állók alkalmazkodásának elősegítéséről, ösztönzéséről és támogatásáról sem szabad megfeledkezni.

Egyelőre a humán erőforrás operatív programban is alig találni olyan projektet, amely a dolgozók továbbképzésének támogatására irányul. Még "szerencse" – megítélésem szerint természetesen probléma -, hogy a munkáltatók többségénél a továbbképzés még nem jelenik meg a cég stratégiájában, mint fejlesztési, beruházási eszköz.

Új jogszabály a felsőoktatásról

Az Európai Unió munkaerő-piaci versenyképességét megcélzó 1999. június 19-i "Bolognai nyilatkozat" alapján a magyar felsőoktatás fejlesztésének egyik célja, hogy szervesen illeszkedjék az európai felsőoktatási térségbe. E kívánalomnak természetesen úgy kell eleget tenni, hogy ez Magyarország versenyképességének javítását is szolgálja, s a hazai felsőoktatási érdekeket és hagyományokat is figyelembe vegye. A jogszabálynak emellett meg kell felelnie az egész életen átívelő tanulás céljainak.

Mindezek alapján olyan felsőoktatási kínálatot kell kialakítani, amely a gazdasági-társadalmi igényeken alapul, nemzetközi színvonalú, sokoldalú és rugalmas. A palettát a mindenki számára hozzáférhető, rövidebb időtartamú képzésekkel, kurzusokkal kell bővíteni, hogy a tudásukat megújítani, vagy az új ismereteket elsajátítani kívánók sikeresen alkalmazkodhassanak a változó gazdasági környezethez.

A képzésnek meg kell teremtenie a különböző szintek, programok és intézmények közötti teljes átjárhatóságot. Az akkreditációs eljárások során figyelembe kell venni a gyorsan változó képzési igényeket. Probléma viszont, hogy az e testületben korábban helyet foglaló munkaadói érdek-képviseleti szakemberek eltávolítására tesznek javaslatot. Ugyanez a helyzet a felsőoktatási Tudományos Tanácsnál is. Az eredeti kormányzati tervek szerint tehát a munkaadói és a munkavállalói érdekvédők nem lehettek volna tagjai a különböző grémiumoknak, vagy csak alárendelt szerepet kaphattak volna.

Ez azért aggályos, mert a munkaerőpiac, a gazdaság első számú szereplői a munkaadók és a munkavállalók. Jelezve kifogásainkat, ígéretet kaptunk e helyzet orvoslására.

A legnagyobb vitát a felsőfokú szakképzés helye, szabályozása váltotta ki. Sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem tudják elfogadni, hogy a követelmények meghatározásáról ne fejthessék ki a véleményüket. Nem tartották megfelelőnek a szakképzéssel kapcsolatos szabályozást. Számukra ugyanis elfogadhatatlan, hogy e képzési forma szervezése a kamara joga legyen.

Mellőzött érdekvédők

A felsőoktatási intézmények számára a jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy a képzés tartalmát – a képesítési követelmények keretei között – autonómiájukat érvényesítve alakíthassák ki. E célból a jogszabály több lényeges változtatást tervez. Az előterjesztők szerint az intézmények jogi státusa, irányítása, felügyelete, ellenőrzése és finanszírozása úgy változna meg, hogy a hatékonyabb gazdálkodás és működtetés, illetve a stratégiai döntések feltételei jobban garantálhatók legyenek.

A képesítési követelményeknek – minden szak tekintetében – követnie kell a szakcsoportos alapképzés, a szakos törzsképzés és az oklevél által igazolt szakterület különlegességeit leíró blokk tagolt, moduláris rendszerét. Mindennek illeszkednie kell – az európai kreditrendszerrel összhangban lévő, a hallgatói mobilitást oktatásszervezési oldalról ösztönző – hazai kreditrendszerhez.

A jogszabály elsősorban az intézményi elvárások tekintetében hoz jelentős változásokat. Ugyanakkor nem várható áttörés az igények és a képzések közötti nagyobb összhang megteremtésében, jóllehet – a "magyarázatok" szerint – az intézmények öttagú irányító tanácsába beválasztható gazdasági szakemberek révén erre lehetőség nyílik.

A korábbi egyeztetéseken – amikor a munkaadók szakmacsoportos bizottság létrehozását javasolták – elhangzott, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságban a felhasználói bizottságok erre szolgálnak. Csakhogy éppen a munka világának szereplőit akarták e testületekből kihagyni, folyamatosan zsugorítva létszámukat. Ez már csak azért is elfogadhatatlan, hiszen e grémiumokban mindig is túlsúlyban voltak az oktatási intézmények képviselői.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem