×

Új alapokon az ágazati párbeszéd

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 73. számában (2004. március 15.)
A közelmúltban sikeresen lezárult a hazai ágazati párbeszéd fejlesztését szolgáló PHARE-projekt. A program januári zárókonferenciáján a kormányzat, illetve a szociális partnerek képviselői annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a dán szakértők közreműködésével lebonyolított, több mint két évig tartó felkészülés eredményes volt: ennek során a magyarországi munkavállalók és munkaadók képviselői kellő muníciót szereztek a középszintű szociális párbeszéd rendszerének működtetéséhez.

A partnerek a konferencián is kinyilvánították, hogy az önszerveződéssel létrejövő ágazati párbeszédbizottságok (ápb) megfelelő teret biztosítanak a középszintű szociális párbeszédnek. A projekt eredményeként immár a bizottságok tevékenységi és hatásköre is körvonalazódott, illetve a reprezentativitási feltételeket is sikerült kialakítani. Bár a technikai, működési és szervezési kérdésekben vannak viták, ezek a további, belső egyeztetések során tisztázhatók.

Eltérő értelmezés

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az uniós országokban, ahol van tradíciója a középszintű – szakmai, ágazati – párbeszédnek, több évtizedes történelmi fejlődésre volt szükség a rendszer kiépítéséhez, illetve a bizalmi kapcsolatok elmélyítéséhez. S bár e tanulságok figyelembevételével több buktató kivédhető, ám bizonyos problémák nem kerülhetők meg. Ezek tisztázása, kiérlelése – annak ellenére, hogy az Európai Unió elvárja a projekt mielőbbi teljesítését – időigényes folyamat.

Visszatekintve az elmúlt időszakra, az alapkérdésekben való egyetértés ellenére a szociális partnerek és a kormány eltérő módon értelmezik a középszintű szakmai párbeszéd lényegét.

A kormány törekvése elsősorban az, hogy a Magyarországon működő háromszintű érdekegyeztetés leggyengébb láncszeme, nevezetesen a középszint is megfeleljen az Európa Unió kívánalmainak.

A PHARE-projekt teljesítése – éppen a szociális partnerek eltérő felfogása, az ágazatok kijelölése körüli viták miatt – több esetben is késedelmet szenvedett. Különösen a program kezdeti szakaszában volt lassú az előrehaladás. Ez egyrészt a magyar szokásoktól eltérő rendszer kialakításának szemléleti nehézségeire, másrészt szervezési, anyagi problémákra vezethető vissza. Jóllehet ez utóbbiak nem a szociális partnerek hibájából következtek be, mégis gátolták a folyamatot.

Viták várhatók

A kormányzat és a szociális partnerek egyaránt szükségesnek tartották, hogy az ágazati bizottságok már az uniós csatlakozás időpontjában működjenek, hiszen ez a feltétele, hogy a hazai középszintű párbeszéd résztvevői bekapcsolódjanak az EU intézményeinek munkájába. Ezért a kormány olyan – főleg a szakszervezetek türelmetlenségét méltányoló – lépést is támogatott, aminek eredményeképpen a projekt utolsó szakaszában, a még nem teljesen kiérlelt helyzetben ugrásszerűen megnőtt az ágazati bizottságok létrehozására irányuló aktivitás. Így következett be, hogy az úgynevezett covenantban rögzített 18 szakma helyett ma 28 szakma vallja magáról, hogy létrehozta a középszintű egyeztetés fórumát.

Ezen intézményeket tekintve egyébként több esetben keveredik az ágazat és alágazat fogalma. Várható azonban, hogy a későbbiekben – a megfelelési normatívák figyelembevételével – ez vitákra ad majd okot, ami a bizottságokat kiszolgáló titkárságokra fordítható anyagi erőforrások korlátozottsága miatt meglehetősen kényes kérdéssé válhat.

A szakszervezetek mindenekelőtt pozíciójuk megerősítését várják a középszintű ágazati párbeszéd létrejöttétől. Azt remélik, hogy a viszonylag alacsony szervezettség bővülhet, illetve a jövőben a jelenleginél több munkavállalóra terjedhet ki kollektív megállapodás.

Meg kell azonban jegyezni: eddig sem tiltotta semmi, hogy a szakmai szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek középszintű egyezséget kössenek; 17-18 szakmában jelenleg is van megállapodás. Igaz, ettől egyik fél pozíciója sem erősödött meg.

Jogok és kötelességek

Munkaadói szempontból az ápb-k létrehozásakor elsődleges cél, hogy egy-egy ágazat helyzetének javítása céljából kellően érvényesüljenek az adott szakma érdekei. A munkaadók úgy vélik: csak a kellő érdekeltség megteremtése után lehet számítani a megállapodások megkötésére, ez alapvetően a kollektív szerződésekre vonatkozik.

Ugyanakkor az ágazati bizottságok létrejöttekor alapelv, hogy egy adott szakmából egyetlen releváns munkavállalói vagy munkaadói szervezet se legyen kizárva. Nagyon fontos, hogy a felek jogokkal rendelkező és kötelezettségeket vállalni tudó partnerek legyenek. Olyan bizottságokra van szükség, amelyek tagjai érvényre tudják juttatni a megállapodásokat, és van mögöttük megfelelő háttér is. A megállapodásokat ugyanis megfelelő felhatalmazottsággal és támogatottsággal lehet csak megvalósítani, különben megkérdőjelezhető az ágazati bizottságok létjogosultsága.

Egységes fellépés

A felsorolt problémák ellenére, az eltérő érdekek összehangolása céljából természetesen sok minden történt az elmúlt bő két évben.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében megalakult az Ágazati Tanács, melyben a 6 szakszervezeti konföderáció, a 9 munkaadói érdekképviselet, továbbá a munkaügyi kormányzat képviselői vesznek részt. A tanács munkáját oldalanként 2-3 főből álló operatív csoport segíti. Az ágazati bizottságok megalakulása és tényleges működése után a tanács feladata az intézményes keretek egyensúlyának fenntartása, illetve a híd szerepének betöltése az ágazati bizottságok és az Országos Érdekegyeztető Tanács között. Ugyancsak teendői közé tartozik a jogalkotás előkészítése, s az esetleges változtatásokat igénylő országos szintű feladatok ellátása.

A felkészülési időszak krónikájához tartozik az is, hogy az adott iparágakat jól ismerő szakemberek 18 ágazatban (szakmában) – munkaadói és szakszervezeti oldalról külön-külön – tényfeltáró tanulmányt készítettek a szakma helyzetéről, a partneri kapcsolatokról, az uniós elvárásokról. Ezt követte három országos összefoglaló tanulmány elkészítése is.

Állami támogatás

Az összegezett munkaadói véleményből kiemelhető az a megállapítás, mely szerint az ágazati bizottságok létrejöttével előrelépés következhet be az azonos szakmán belül széttagoltan működő, esetenként egymással rivalizáló érdekképviseletek összefogása terén. Remélhető, hogy e szervezetek egységesen lépnek majd fel belföldön és a nemzetközi színtéren egyaránt.

Mivel a direkt állami beavatkozás sérti a partnerek szerződéskötési szabadságát, az ágazati párbeszédbizottságok kétoldalúak. Ugyanakkor azonban az ápb-k működéséhez állami támogatás szükséges, hiszen a súlyos anyagi gondokkal küszködő érdekképviseletek önerőből nem képesek fedezni a költségeket. Az ápb-ket érintően "Inspirációs dokumentum" is készült, amely működésük alapvető kérdéseit tartalmazza.

Ugyanakkor a 18 ágazatban a szociális partnerek kapcsolattartó, kontaktszemélyeket jelöltek ki. A dán partnerek az ő bevonásukkal képzést indítottak, melyen mintegy 400 szakember vett részt. Szintén e körben került sor a belga tanulmányút lebonyolítására (ugyanis a belga modell hasonlítható leginkább a magyar elképzelésekhez, míg a dán nem).

A legfontosabb lépés 2003 júliusában következett be, amikor az Ágazati Tanács tagjai aláírták az ágazati párbeszédbizottságok létrehozását, működési elveit, hatáskörét, funkcióit, struktúrájának összetételét és a jogait rögzítő keretmegállapodást. Ez deklarálja, hogy a bizottság tagja az a szervezet lehet, amely az egyesülési törvény alapján alakult, érdekképviseletre feljogosító alapszabálylyal rendelkezik, valamint 2 éve folyamatosan működik.

A bizottságok munkájában konzultációs, döntéshozatali és szerződéskötési joggal lehet részt venni, s az elfogadott reprezentativitási rendszer alapján lehet eldönteni, hogy ki milyen jogosultsággal rendelkezik. A bizottságok belső működési rendjüket önmaguk alakítják ki, munkájukat szakmailag elismert elnök és titkár segíti.

Jogszabályi háttér

A feladatok ellátását, a szervezési munkát a létrejött Ágazati Tanács titkársága segíti. Működési költségeit a kormány a Munkaerő-piaci Alapból fedezi.

Fontos fejlemény az is, hogy csaknem kész állapotban van az ideiglenes működési szabályzat, amely a keretmegállapodásra épül. Célja, hogy a megfelelő jogszabályi háttér megteremtéséig átmenetileg legitimizálja az önszerveződéssel létrejött bizottságokat, munkájuknak irányt szabjon.

Ugyanakkor már működik az a bizottság is, amely az ápb-ket érintő jogszabály előkészítésével foglalkozik. Az ápb-k létrehozását, működését, a kollektív szerződések megkötésének szabályait előíró jogszabály a Munka Törvénykönyvének keretein belül kaphat helyet.

Jóllehet a PHARE-projekt lezárult, a jövőben számos feladat vár megoldásra. Mindenekelőtt az önszerveződéssel létrejött bizottságok jogosultságát kell tisztázni abból a szempontból, hogy az alapkövetelmények valamennyi bizottságnál egyenlő mércével méressenek. Ehhez létre kell hozni a "részvétel-megállapító bizottságot", amelynek felállításában szintén megállapodtak a partnerek. Hasonlóképpen feladat a létrejött ápb-k hivatalos közzététele, illetve az ezeket segítő ágazati titkárságok számának és kiválasztási módjának végső meghatározása, továbbá a titkárságok működéséhez a technikai feltételek biztosítása. Végül, de nem utolsósorban az ápb-k jogi szabályozásának elfogadása és kihirdetése is hátravan.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem