×

Jogharmonizáló

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 73. számában (2004. március 15.)
Cikkünkben a férfiak és nők egyenlő díjazásának kérdését járjuk körbe, összevetve a nemzetközi és a hazai szabályozást.

nemek egyenlősége, és ennek leképezése a bér mértékében a fejlett világban mindenhol a deklarált alaptételek közé tartozik (más kérdés, hogy megvalósulása még a nálunk kedvezőbb helyzetben lévő országokban sem mindig zökkenőmentes). Az alábbiakban áttekintjük, milyen nemzetközi és hazai normák rögzítik ezt az alapelvet, s melyek ennek legfontosabb dimenziói.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normái

Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1951. évi 100. egyezménye szól a férfi és női munkaerő egyenlő munka esetén való egyenlő díjazásáról. Díjazáson az egyezmény mind a bért, mind az egyéb, pénzbeli és természetbeli juttatásokat érti: azt, amit a munkaadónak ki kell fizetnie a munkavállalónak. Ennek érdekében az egyezmény fontos eszközként említi, hogy a foglalkozásokat az elvégzendő munka alapján kell tárgyilagosan értékelni. Csak az ilyen tárgyilagos értékelésen alapuló különbözőségek tekinthetők jogszerűnek, még abban az esetben is, ha ezek esetleg egybeesnek a férfiak és a nők által végzett munkakörök (és ezek díjazása) közötti különbözőséggel.

Az egyezményhez kapcsolódó 90. számú ajánlás az alapelv elterjedésének érdekében rögzítette, hogy célszerű azt a tagállamokban jogszabályokban kimondani.

További lehetőségként az ajánlás megfogalmazta, hogy a tagállamok tegyenek intézkedéseket a nők termelési hatékonyságának növelése érdekében, ideértve a szakképzést, elhelyezkedést, a gyermekvállalást megkönnyítő jóléti és szociális juttatások rendszerének kiépítését.

A New York-i egyezmény

Az 1982. évi 10. számú törvényerejű rendelet hirdette ki a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezményt. Ennek 11. cikke a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség érdekében az aláíró államok kötelezettségévé teszi a szükséges intézkedések megtételét az egyenlő munkabérhez való jog (ideértve a jutalmakat is), továbbá az azonos értékű munkával kapcsolatos egyenlő elbánás, valamint a munka minőségének értékelésével kapcsolatos elbánás egyenlősége vonatkozásában.

Az Európai Unió előírásai

A Római Szerződés 141. cikke, tehát az Unió alapvető dokumentuma rögzíti, hogy minden tagállamnak biztosítania kell annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak. Díjazáson e dokumentum is azt érti, amit az ILO-egyezmény: a rendes alap- vagy minimálbért, illetve illetményt, valamint minden egyéb olyan juttatást, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap.

Egyenlő díjazás

A Római Szerződés definiálja, hogy a nemek megkülönböztetés nélküli egyenlő díjazásán egyfelől azt kell érteni, hogy teljesítménybér esetén az azonos munkáért járó díjazást azonos mértékegység alapján állapítják meg, másfelől, hogy időbérnél azonos munkakörben azonos díjazás jár.

Méltányos díjazás

Az Európai Unió alapvető dokumentumai közé tartozó Európai Szociális Charta (kihirdette az 1999. évi C. törvény) 4. cikke foglalkozik a méltányos díjazáshoz való joggal, s ennek keretében a férfi és női dolgozók egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazáshoz való jogát deklarálja. (E cikket Magyarország a bérszínvonalra vonatkozó előírás miatt nem ratifikálta.)

Irányelvek

Az alapszerződés rendelkezését irányelvi szintű szabályozás konkretizálja.

A tagállami jogszabályok közelítése

Az 1975/117/EGK irányelv a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szól. Az irányelv kimondja, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megvalósításához az ugyanazért vagy azonos értékűként elismert munkáért járó díjazás minden vonatkozásában és minden feltételében meg kell szüntetni a nemi alapon nyugvó hátrányos megkülönböztetés minden fajtáját. Ezzel az irányelv egy átlátható mechanizmust tesz kötelezővé, amelyben a munka jellegzetességeihez egyértelműen és objektíven hozzárendelhetők az egyes bérelemek.

Az irányelv rögzíti, hogy a munkakör-besorolási rendszerek megalkotásakor – mivel a munkabér is ezektől függ – olyan feltételeket kell meghatározni, amelyek mind a férfiak, mind a nők számára azonosak, és kizárják a nemi megkülönböztetés minden formáját.

Egyenlő bánásmód a díjazásban is

Az Unió a következő évben is foglalkozott ezzel a témával, amikor megalkotta a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, szakképzés, előmenetel és munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 1976/207/EGK irányelvet; ezt nemrégen, a 2002/73/EK irányelv módosította. Az új rendelkezéseknek – mint ahogy a többi EU-tagállamnak – 2005 októberéig kell megfelelnünk.

A teljesen átdolgozott irányelv elsősorban nem a díjazásra koncentrál, hanem az egyenlő bánásmód követelményére átfogóan. 3. cikke deklarálja ugyanakkor, hogy az egyenlő bánásmód elvének megfelelően nemi alapon semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem állhat fenn a köz- vagy a magánszektorban – többek között – a 75/117/ EGK irányelvben előírt díjazást illetően. Ehhez nem csupán a jogszabályokat, de a kollektív szerződéseket, egyéni munkaszerződéseket, vállalkozások belső szabályzatait is felül kell vizsgálni.

Valamennyi uniós szabályozás kiemeli az alábbiak fontosságát: a munkavállalók kapjanak megfelelő tájékoztatást az erre vonatkozó szabályokról, valamint álljon rendelkezésre megfelelő jogorvoslati rend – közigazgatási vagy peres út igénybevétele, illetőleg az okozott kár megtérítendő.

A Római Szerződés egy kiegészítő szabályt is megfogalmaz, amikor – éppen a munka világában a férfiak és nők közötti teljes egyenlőség biztosítása érdekében – lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos előnyöket nyújtó intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el abból a célból, hogy az alulreprezentált nem számára a szakmai tevékenységek folytatását megkönnyítsék, vagy hogy a szakmai előmenetelükben őket érő hátrányokat megakadályozzák vagy kiegyenlítsék.

Hogyan szabályoz a hazai jog?

Tény, hogy hazánkban a nők keresete átlag 11-13 százalékkal marad el a férfiak keresetétől, holott a jogi szabályozás megfelel a legfejlettebb nemzetközi standardoknak. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve – túl a hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános tilalmán – a Munka Törvénykönyvében 2001 óta szerepel. A törvény tiltja, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során a munkavállalók között indokolatlan megkülönböztetést tegyenek.

Egyenlő értékűként elismert munka

Az egyenlő értékűként elismert munka fogalma a hazai szabályozásban új kategória. Két különböző feladatot szükséges összehasonlítani több, objektív körülmény alapján. Általában az elvégzett munka természetét, minősítését, menynyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot vagy felelősséget kell figyelembe venni.

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzés az 1996. évi LXXV. törvény alapján kiterjed az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti eljárásra, amennyiben az ügyben érintett fél ezt kezdeményezi. Ebben az esetcsoportban tehát nincs hivatalbóli eljárás. Az összes eljárás 0,2-0,5 százalékát adják az ilyen típusú ügyek, amely alacsony arányban éppen ez a kezdeményezési mód is közrejátszik.

Esélyegyenlőségi törvény

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény új alapokról szabályozza e jogintézményt. A hátrányos megkülönbözetés egyik esete egy személy vagy csoport neme alapján történő megkülönböztetés – a törvény ezt említi első helyen. A foglalkoztatás területén a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításával és biztosításával összefüggésben tiltja a jogellenes hátrányos megkülönböztetést.

A törvény tehát nem szorítkozik a munkaviszonyra, hanem az egyéb – polgári jogi, pl. megbízási, vállalkozási – szerződéseknél is alapkövetelményként fogalmazza meg az egyenlő elbánást. Ebben a vonatkozásban hazai jogunk szélesebb körű védelmet biztosít a nők számára, mint az ILO szabályozása, mely kifejezetten munkaviszonyra vonatkozik; az EU-irányelv, bár nem foglalkozik a hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok fajtáinak definiálásával, rendelkezéseiből kitűnik, hogy szintén elsősorban a munkaviszonyra koncentrál.

Jogszerű megkülönböztetés

Az esélyegyenlőségi törvény kiveszi a jogszerűtlen kategóriából a megkülönböztetést, ha az a munka jellegével vagy természetével áll összefüggésben, és ennek mértékével arányos, illetőleg ha maga a foglalkoztatás vallási vagy más világnézeti meggyőződéssel, nemzeti vagy etnikai hovatartozással áll összefüggésben.

Az esélyegyenlőségi törvényben újra találkozhatunk a Római Szerződésben szereplő előnyben részesítés fogalmával, mivel a törvény kimondja, hogy törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet, illetőleg kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem