Humánerő-fejlesztés uniós forrásokból

A humánerő-fejlesztési operatív program 15 pályázati témája közül 4 kínál majd támogatási lehetőséget a mikro-, kis- és középvállalati körnek ahhoz, hogy az emberi erőforrásra fokuszálva a gazdálkodók alkalmazkodóképességét javítsa. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szándékai szerint e támogatás is hozzájárul a jelenlegi – EU-összehasonlításban alacsonynak számító – foglalkoztatási szint javításához, illetve a regionális különbségek enyhítéséhez.

Régiós különbségek

A hazai cégek életében nagy változást hoz az uniós csatlakozás, hiszen a változó versenyhelyzet több szempontból is más, magasabb követelményeket támaszt a gazdálkodókkal szemben. A munka világában az egyik leghangsúlyosabb célkitűzés a foglalkoztatási szint emelése. Ezt segíthetik elő az EU-s pályázatok, közöttük is a hefop kínálta egyes lehetőségek.

A rendszerváltást követően – a piacgazdasági átmenet nyomán – a foglalkoztatottak száma több mint egynegyedével, közel 1,2-1,5 millióval csökkent. E téren a mélypont 1997-ben következett el, amikor a foglalkoztatási ráta 52,7 százalékra mérséklődött. Ezt követően 2001-ig az alkalmazásban állók száma több mint 200 ezerrel bővült, és elérte a 3,8 milliót. Kedvezőnek tekinthető, hogy a foglalkoztatotti kör bővülése mintegy felerészben az inaktív rétegek munkába állása nyomán következett be.

Ezt követően 56 százalék körüli mértékben stabilizálódott a foglalkoztatási szint, ami azonban az ország egyes régióiban, térségeiben igen eltérő mértékű. A helyzet főként a hátrányos helyzetű rétegek körében rossz.

Aktív eszközök

Részben e helyzet javítását tűzte célul a hefop, amely a strukturális alapok közül elsődlegesen az Európai Szociális Alapra (ESZA) épül, mely keretet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai is kiegészítik. Ez utóbbi a humánerőforrás-fejlesztés infrastruktúrájának megteremtéséhez, javításához nyújt támogatást. A tervek szerint a program megvalósításához az Európai Szociális Alap 385 millió euróval, míg az Európai Regionális Fejlesztési Alap 177 millió euróval járulhat hozzá.

Az öt operatív program közül összességében a hefop részesedik a legnagyobb mértékű támogatásban. A 2004- 2006 közötti időszakban e projekt teljes költségvetése 750 millió euró – 191 milliárd forint –, amiből az elnyerhető közösségi támogatás 563 millió euró. Ezt az összeget hazai – főként központi – forrásból 187 millió euróval lehet kiegészíteni. Az egyes pályázatok esetében általában szükséges az önrész, ám ennek mértéke eltérő.

A hefop stratégiája három pilléren nyugszik, ezek: a foglalkoztatás bővítése, a versenyképes munkaerő biztosítása és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. E három célkitűzés négy prioritás mentén valósul meg, amelyek közül az emberi erőforrás fejlesztését leginkább az aktív munkaerő-piaci eszközök, illetve az egész életen átívelő tanulás támogatásával és az alkalmazkodóképesség javításával kívánja a tárca elősegíteni. Részben szintén a humánerő fejlesztését szolgálja a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is, amelynek hatékony módja a munkaerőpiacra való belépés elősegítése.

Konzorciális összefogás

Az FMM és a hefop megvalósításában részt vevő társminisztériumok 15 pályázati témát – amely ennél jóval több konkrét pályázatot jelent – határoztak meg. Ezek közül négy részben vagy egészben kínál forráslehetőséget a vállalkozóknak. Közülük az egyik – amely a négy prioritás közül az elsőhöz, az aktív munkaerő-piaci politikák támogatásához kapcsolódik – a nők foglalkoztathatóságának elősegítése vissza nem térítendő támogatás formájában. E lehetőség azonban csak részben szól a vállalatoknak, vállalkozásoknak, hiszen a kamarák, az önkormányzati intézmények, a vállalkozásfejlesztési alapítványok, illetve a nonprofit szervezetek ugyancsak pályázhatnak. Ez esetben a pályázati cél megvalósítása többféle módon lehetséges. Mások mellett támogatott foglalkoztatással, illetve a rugalmas munkavégzési formák bevezetésével.

Az ideális projekt költsége 15 ezer és 120 ezer euró közötti, míg saját forrás nem szükséges. Ez esetben a támogatási keret az idei évtől 2006-ig meghaladja a 11 millió eurót.

A társadalmi kirekesztés enyhítését a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztatásával kívánja megoldani a hefop. Az erre irányuló pályázat részben a versenyszektor cégeinek szól, közülük is azoknak, amelyek már korábban is részt vettek ilyen programokban. A célravezető megoldás ebben az esetben az – tájékoztatott a humánerőforrás-fejlesztési operatív program irányító hatósága illetékese, Kiss Csaba –, ha a programban részt vevő cégek konzorciumot alkotnak nonprofit szervezettel, ugyanis így nagyobb esélyük lesz a bekapcsolódásra, a támogatás megszerzésére.

E program az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) elmúlt tíz évben bevált módszereit alkalmazza majd. A versenyszektor cégei ez esetben is konzorcium tagjaiként kapcsolódhatnak be a megvalósításba, amelyre egyébként összesen 40 millió euró áll rendelkezésre, ebből mintegy 30 millió a közösségi támogatás. Az ideális projekt nagyságrendje 40 ezer és 800 ezer euró közötti, a támogatás vissza nem térítendő.

Képzési programok

Az EU piacán való megfelelést kívánja elősegíteni az egész életen átívelő tanulás támogatása, illetve az alkalmazkodóképesség javítása. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok tanúsága szerint a hazai vállalatok egy része, főként a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős hányada nem rendelkezik a tartós növekedéshez szükséges szellemi és fizikai kapacitásokkal. A vállalkozások vezetőinek és alkalmazottainak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a tudásalapú társadalom és a gyorsan változó gazdasági környezet. Aki nem képes e követelményeknek megfelelni, annak számolnia kell az alacsonyabb hatékonysággal és az ezzel járó fokozatos piacvesztéssel.

E pályázat keretében, amelynek célja a munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések támogatása – a gazdasági versenyképesség operatív programjával együttműködve –, munkahelyteremtő beruházásokhoz és vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó képzési, átképzési programok támogatására lesz lehetőség.

Ez azt jelenti, hogy a helyi igények felmérését követően indulnak el a kurzusok akár a munkaügyi szervezet, akár oktatócégek szervezésében, illetve a projektet a munkaadó is kezdeményezheti.

Vállalkozói készségek

A vállalkozói készségek fejlesztését – a kisvállalkozásokat megcélozva – többféle képzési program is támogatja a hefop keretében. Például a korszerű vállalkozói ismeretek és üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges ismeretek elsajátítását, az Unióval kapcsolatos képzéseket, informatikai oktatást, valamint a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos előírások oktatását.

Ebben az esetben egy-egy jól kidolgozott programmal – amelyek ideális költsége 13-75 ezer euró között mozog – a gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a kurzussal járó költségek fedezetéül. E támogatásból például az oktatók tiszteletdíját, az oktatási anyagok elkészítését, a képzésben részt vevők utazási és egyéb, a képzéshez kapcsolódó költségét, az oktatás helyszínének bérleti díját lehet finanszírozni.

A fent említett célok megvalósítására 2004-2006 között összesen 50 millió euró közösségi támogatás és 16,7 millió euró hazai forrás áll rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből.

Támogatott önfoglalkoztatók

Az egész életen átívelő tanulást és az alkalmazkodóképesség javítását a felnőttképzési rendszer fejlesztése hivatott segíteni. Az e témakört érintő pályázatok elsősorban a képző-oktató, a fejlesztő-kutató cégeknek, illetve a nonprofit szektornak szólnak, de egy-egy kimagasló képzési programmal vállalatok is esélyesek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére. Ez esetben az ideális projektek költsége 15 ezer és 450 ezer euró közötti. A közösségi hozzájárulás mértéke 15,2 millió euró, míg a hazai forrás – a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből – 5 millió euró.

Nagyon fontos, hogy az önfoglalkoztatóvá válás támogatása kiemelt cél legyen a humánerő-fejlesztési operatív programban is, s a nőket és a fiatalokat egyaránt érintse – vélekedik Antalffy Gábor, a kiskereskedőket tömörítő munkáltatói érdekképviselet ügyvezető elnöke, a hefop monitoringbizottságának a munkavállalói oldal képviseletében delegált tagja.

Emellett kívánatos, hogy az Országos képzési jegyzékben nem szereplő szakmákban szervezett kurzusok szintén kapjanak támogatást. E képzések során a leendő önfoglalkoztatók úgynevezett vállalkozói minimumvizsgát tehetnének. Az állástalanság megelőzése és kezelése érdekében szükséges, hogy támogatási lehetőség teremtődjék ahhoz, hogy az önfoglalkoztató vállalkozók – ha sorsuk úgy alakul – visszakerülhessenek a munkaerőpiacra, azaz bekerülhessenek a munkanélküli-ellátó rendszerbe. Ez annál inkább indokolt lenne, hiszen Ausztria példája mutatja: a csatlakozás első néhány évében a kisvállalkozások körében igen jelentős volt a fluktuáció, illetve a vállalkozások megszüntetése. Az átmeneti állapot kezelése nagyon fontos.

Ajánlatos lenne továbbá áttekinteni azt is, hogy az uniós országok milyen támogatási gyakorlatot folytatnak az önfoglalkoztatóvá válás területén. Erre jó példa a spanyol gyakorlat, ahol a 40 év feletti nők alkalmazásához a kormányzat jelentős járulékengedményt adott. Ugyanezt a gyakorlatot alkalmazzák a halmozottan hátrányos helyzetű emberek esetében is.