Kétségeim vannak afelől, hogy a körünkbe tartozó vállalkozások többsége végre tudja hajtani az ajánlott 7-8 százalékos keresetfejlesztést. A minimálbér-emelést természetesen mindenki teljesíteni fogja – mondta lapunk érdeklődésére Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Hozzátette, hogy az OÉT-ajánlás elfogadása után, november-decemberben is történtek olyan események a magyar gazdaságban, amelyek negatívan érintették a kis- és középvállalkozások gazdálkodását.
Takarékossági programok
Az elnök a forint körüli spekulációkra, az árfolyamhullámzásra, valamint a hitelkamatok emelésére utalt. Ez utóbbi különösen azokat a vállalkozásokat érintette érzékenyen, amelyek fejlesztéseik megvalósításához hitelt vettek fel, s kamatterheik – előre nem látható módon – növekedtek. Így számos vállalkozásnak kell szembenéznie azzal, hogy a tervezettnél kevesebb szabad forrása marad. Ez pedig nemcsak a beruházási, hanem a bérfejlesztési lehetőségeket is behatárolja.
Az IPOSZ érdekkörébe tartozó vállalkozók többsége a szolgáltatási szektorban tevékenykedik, ezért számukra fontos, hogy miként alakul a lakossági fizetőképes kereslet. A kormány által meghirdetett takarékossági programok negatívan befolyásolhatják ezt. A kisvállalkozók gazdálkodására ugyanakkor hatással lehet az is, hogy a lakáshitelek szigorítása mennyire veti majd vissza az építőipar teljesítményét. Szűcs György szerint úgy látszik: az idei esztendő a kétségek éve lesz. A gazdaság nem úgy működik, mint egy kazán, ahol a felfűtési és a lehűtési szakaszok váltogatják egymást – tette hozzá.
Előnyös adóváltozások
Optimistábban ítéli meg az idei béremelési lehetőségeket Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Elmondta: az ágazati párbeszédbizottságon belül – amely a Kereskedelmi Szakszervezet, az ÁFEOSZ és az OKSZ képviselőit tömöríti – az a megállapodás született, hogy a kebelükbe tartozó vállalkozások az OÉT-ajánlás felső határát, a nyolcszázalékos fizetésemelést hajtsák végre az idén.
Antalffy Gábor szerint erre azért is lehetőség van, mert az adórendszer egyes elemei kedvezően változtak, ráadásul a kiskereskedelmi forgalom is emelkedett, aminek a jövedelmekben is jelentkeznie kell. Ugyanakkor azonban ma már az is látható, hogy a tavaly őszi prognózishoz képest az idei infláció magasabb lesz. Az uniós bérekhez képest itthon a vendéglátásban, a kiskereskedelemben és az idegenforgalomban alacsonyabbak a keresetek, nem véletlen, hogy sokan vállalnak munkát Ausztriában, Németországban.
Persze nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy Nyugat-Európában a munkaadók fegyelmezettebb munkát követelnek a dolgozóktól. S a képhez az is hozzátartozik, hogy a magyar kis- és nagykereskedelmi árrés elmarad a nyugat-európaitól, így az itteni vállalkozók mozgástere is szűkebb.
Hiányzik a mobilitás
A nyomdaiparon belül meglehetősen nagy az eltérés az egyes cégek béremelési lehetőségei között – emelte ki Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szövetség főtitkára. Szerinte a béremelés mértéke természetesen függ egy-egy cég eredményességétől, ezért a nehéz helyzetben lévő nyomdák várhatóan nem képesek eleget tenni a 7-8 százalékos keresetnövelési ajánlásnak. Akad olyan magyarországi nyomda, ahol már tavaly sem tudtak bért emelni. A főtitkár asszony úgy látja, hogy a gazdasági problémákkal küszködő nyomdákban dolgozók többsége lojális a munkaadójához, s a fizetésemelés elmaradása miatt nem hagyja el a céget.
Jellemző az is, hogy a magyar munkaerő nem mobil. Ha nem kap fizetésemelést, akkor sem költözik mondjuk Debrecenből Szombathelyre csak azért, mert ott esetleg kedvezőbbek a javadalmazási feltételek. Peller Katalin úgy véli, hogy a jó szakembereknek nem nehéz munkahelyet találniuk.
A KSH 2002. évi adatai szerint a magyar nyomdaiparban a fizikaiaknál a bruttó éves átlagkereset 89 052 forint volt, a szellemi foglalkozásúak körében pedig 137 400 forint. Az átlagfizetés 101 860 forint volt, ám a több műszakban dolgozó lapnyomdáknál ez az összeg 173 797 forintra rúgott. Ez a többi ágazathoz viszonyítva kedvező képet mutat, az uniós átlaghoz képest azonban jelentős elmaradást jelez. A magyarországi nyomdászok keresete nem éri el a portugál és görög szaktársakét, a nyugat-európai bérek pedig "fényévnyi" távolságra vannak. Noha az uniós országokban tartanak attól, hogy a csatlakozó államok dolgozói nagy számban jelennek majd meg az ottani munkaerőpiacon, azonban a nyomdaiparban ez a veszély nem fenyegeti a nyugat-európai államokat. Annak ellenére, hogy a magyar nyomdászok szakmailag felkészültek arra, hogy megállják a helyüket bármelyik európai nyomdában, de gátat jelenthet a megfelelő nyelvtudás, illetve a mobilitás hiánya.
Előtérben a versenyképesség
Általános tapasztalat, hogy a versenyszférában működő cégek igyekeznek figyelembe venni az OÉT ajánlását, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy csak olyan mértékű lehet a keresetfejlesztés, amely mellett nem csökken a cégnél a versenyképesség és a hatékonyság. Ezt hangsúlyozta a német Kunert-csoport kebelébe tartozó Halaspack Csomagolóanyag Bt. elnök-vezérigazgatója, Bodrogi József is. Esetükben a béremelés ügyében még egyeztetni kell a tulajdonossal és a helyi szakszervezettel is.
A társaság célja, hogy a vállalatnál évről évre emelkedjék a dolgozók reáljövedelme. A törzsállományt nem érinti a minimálbér emelése, a szerződéses dolgozóknál ugyanakkor előfordul a legalacsonyabb kereset. Igyekeznek az egyéb lehetőségeket – például nyugdíj-biztosítási összeg emelése, adómentes étkezési utalványok biztosítása – is kihasználni, mivel a munkatársak esetében ezek is bérjellegű juttatásnak számítanak. A vezérigazgató úgy véli, városi összehasonlításban cégük felveszi a versenyt a többi munkáltatóval.
Kiskunhalason a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz hasonlóan alakul. Gondot jelent viszont a szakképzetlen, alulképzett dolgozók magas száma. A tulajdonos Kunert-csoportnak Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Svájcban és Indonéziában vannak gyárai. Az európai országokban lévő cégeknél dolgozók keresete ötszöröse, hatszorosa a magyarokénak. Bodrogi József ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: tudomásul kell venni, hogy a meglévő különbségeket nem lehet máról holnapra megszüntetni. A differenciát szerinte csak egy módon lehet mérsékelni, nevezetesen ha a magyarországi gyárban is sikerül javítani a hatékonyságot. Ez a Halaspack fő törekvése is, ám ennek technikai, szervezési s emberi oldala egyaránt van.
Topmenedzserek fizetéseA hazai topmenedzseri réteg jövedelme a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedési ütemét meghaladó mértékben emelkedhet 2004-ben – valószínűsítik a szakértők. A magyarországi trend némiképp eltér a nyugat-európaitól, mivel az Unió országaiban évek óta csak minimális mértékben emelkednek a felső vezetői jövedelmek. Becslések szerint Magyarországon 2004-ben a prognosztizált GDP-növekedést három, maximum négy százalékponttal haladja meg a topmenedzseri jövedelmek bővülése. Az ágazatok között jelentős eltérések lehetnek. A prognózisok szerint az informatikai és a távközlési szektorban a felső vezetői fizetések emelkedése elmaradhat a korábbi években tapasztalt dinamikus ütemtől. A lapunk által megkérdezett cégvezetők közlése alapján elmondható, hogy a magyar magántulajdonban lévő, nem tőzsdei nagy- és középvállalatoknál a javadalmazás az alapbérből és a vállalat, illetve az egyén teljesítményétől függő prémiumból tevődik össze. A jól teljesítő cégeknél az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékben emelték a vezetők bérét. |
Egyeztetés a bérekről
Két év után először január elsejétől 11 százalékos béremelésben részesültek az ASG Gépgyár alkalmazottai – mondta lapunknak Sólyom Ferenc ügyvezető igazgató. Ehhez járul egy érdekeltségi rendszer is, ami azt jelenti, hogy a cég eredményes működése esetén többletjövedelemhez juthatnak az alkalmazottak.
A kiszolgáló személyzet hétszázalékos emelésben részesült, míg a termelőegységek dolgozóival még folynak az egyeztetések. Az e területen dolgozók annyi százalékos alapbéremelést kaphatnak majd, ahány százalékkal sikerül növelni a termelékenységet.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy csak a termelékenységnövelés adhat alapot a béremeléshez, hiszen a gépiparban még nincs konjunktúra, az alapanyagok árai növekednek, ugyanakkor egy-egy megrendelést nyomott áron lehet elvállalni.
A termelékenység növelésénél természetesen sokat számít a dolgozók mentalitása; hozzáállásuk nagyban befolyásolja e mutató alakulását. A tapasztalat az, hogy a dolgozók többségét nem mindig könnyű meggyőzni arról, hogy egy-egy munka rövidebb idő alatti teljesítése az ő érdekük is. Az igazgató nem titkolta, hogy az alkalmazottak körében rossz hangulatot okozott, hogy két évig nem volt béremelés a cégnél. Ennek az a veszélye, hogy a társaság elveszítheti értékes munkatársait.
Jóléti juttatások
A Magyar Posta Rt. dolgozóinak átlagkeresete nyolc százalékkal nő 2004-ben. Erről január végén állapodott meg a vállalat vezetése a társaságnál működő érdekképviseletekkel – tájékoztatta lapunkat Tomecskó Tamás szóvivő. A december végén elkezdődött egyeztetések során nyolc alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a felek. A béralku során a munkáltató alapkérdésnek tekintette a 2003-ban megkezdett hároméves bérfelzárkóztatási program folytatását. A tavaly novemberben 38 ezer postásnak első alkalommal kifizetett 13. havi alapbér megfelelő bizalmi alapot teremtett ahhoz, hogy az érdekképviseletek az egyeztetések során partnerként tárgyaljanak a munkáltatóval.
Az idei évi bérmegállapodásban a munkáltató 6,5 százalékos automatikus alapbérfejlesztésről és a 13. havi alapbér novemberi kifizetéséről egyezett meg az érdekképviseletekkel. Ugyanakkor a tavalyi jóléti juttatások mértékét is sikerült megőrizni.
Ebben az évben szintén két ütemben valósul meg a keresetfejlesztés a postánál. Az első ütemben az alapbéremelésen felül kiemelt keresetfejlesztésben részesülnek a fővárosban és az agglomerációban dolgozó egyesített- és táviratkézbesítők, valamint az üzletházi posták munkatársai. Ezenkívül kiemelten kezelik a társaság gépkocsivezetőit és csomagkézbesítőit, valamint az Országos Logisztikai Központ budaörsi telephelyén munkát vállaló kollégákat.
Új típusú ösztönzés
Tomecskó Tamás hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta Rt. is egyre inkább piaci körülmények között működik, ezért az idei évtől áttért a relatív bértömeg-gazdálkodásra. Ez a piaci körülmények között működő társaságoknál elfogadott és alkalmazott bérgazdálkodási forma a magasabb bevétel elérésére ösztönzi a munkatársakat. Amennyiben a cég árbevétele 3,5 milliárd forinttal meghaladja a 151,5 milliárd forintos tervezett árbevételt, úgy további 3,5 százalékos keresetfejlesztésre lesz lehetőség 2004-ben. Ha ez megvalósul, akkor a Magyar Postánál jelentős, az országos átlagot meghaladó, 11,5 százalékos átlagkereset-fejlesztésre kerül sor az idén.
A munkáltató azt is vállalta, hogy február végéig kidolgozza a szakszervezetek által igényelt egységes társasági ösztönzési rendszert. Ez 29 ezer postást érint. Újdonság, hogy a 2,1 milliárd forintos ösztönzési keretből negyedévente azok a forgalomban dolgozó kézbesítők és felvevők részesülnek egy eladásösztön-zési pontrendszer alapján, akik értékesítési munkájukkal közvetlenül hozzájárulnak az árbevétel növekedéséhez.
Az elmúlt években nem volt példa arra, hogy a munkáltató és az érdekképviseletek az év első hónapjában megállapodjanak a keresetfejlesztés mértékéről és elveiről. Ezért az aláírt megállapodások kiemelt jelentőségűek a Posta Rt. életében, és hosszú távon biztosítják a munkabékét a társaságnál.
Cafeteria-rendszer
Magyarország legnagyobb foglalkoztatójánál, a MÁV Rt.-nél december végén írták alá a vasúttársaság vezetői és a reprezentatív szakszervezetek képviselői a 11 százalékos keresetemelésről szóló megállapodást.
A béregyezség 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelést, valamint 3,5 százalékos reformprémiumot tartalmaz. A vasúttársaság 2004. január elsejétől bevezette az úgynevezett választható béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszerét is. Ezáltal 1,2 milliárd forinttal juttat többet munkavállalói számára, s 45 ezer vasutasnak teremt az eddiginél kedvezőbb feltételeket.
A cafeteria keretösszege munkavállalónként évi 150 ezer forint, ami – jövedelemtől függően – akár 15 százalékos bérnövekedést is jelenthet.
Bértrendek az uniós csatlakozás utánAz uniós csatlakozás után is elsősorban a gazdaság alakulása határozza majd meg a bérek növekedését, ami azt jelenti, hogy csupán a tagság tényéből adódóan nem számíthatunk jelentős keresetnövekedésre – derül ki a Hay Group Menedzsment Tanácsadók felméréséből. A görög, portugál és spanyol tapasztalatok is azt mutatják, hogy a csatlakozás a gazdasági folyamatokra hatott, s az élénkülés vezetett bérnövekedéshez. Az előrejelzések szerint az infláció mértéke és a GDP növekedési üteme jelentősen nem fog változni. Mivel azonban a magyar gazdaság bővülési üteme dinamikusabb az uniós átlagnál, ezért várható, hogy az Unió átlagos szintjéhez képest a bérkülönbségek csökkenni fognak. Egyes vizsgálatok szerint a multinacionális cégek Magyarországon alkalmazott munkavállalóinak foglalkoztatási költségei az anyaországbelieknek mintegy harminc százalékát teszik ki, ugyanakkor a termelékenységi szint a külföldinek 50-60 százalékát éri el. A nemzetközi vállalatok nagy valószínűséggel mégis csak akkor fogják jelentősen növelni a keresetek színvonalát reálértékben, ha a termelékenységi mutatók is javulnak. |
