×

Vállalati irodák és az egészségvédelem

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 69. számában (2003. november 15.)
A munkaadók – anyagi erejükhöz mérten – igyekeznek hangsúlyt helyezni a megfelelő munkahelyi irodák kialakítására. Erre egyfelől jogszabályok kötelezik a cégeket, másfelől maguk is belátják: jó, azaz "dolgozóbarát" körülmények között hatékonyabb munka végezhető. A multinacionális társaságoknál kedvezőbb a helyzet, mint a magyar vállalatoknál, de az utóbbiak is kezdik felvenni a versenyt a külföldi érdekeltségűekkel. Örvendetes az is, hogy a hazai szabványok mindjobban megfelelnek az európai uniós előírásoknak.

Minden munka megterhelést jelent, de az ember nem magát a terhelést érzi, hanem annak fiziológiai hatását – szögezi le dr. Plette Richárd, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet osztályvezetője. Egy példával élve: amikor az irodai dolgozó a számítógépen tevékenykedik, a kedvezőtlen körülmények, a kimerítő munka következtében egy idő után ideges, türelmetlen lesz, fájni kezd a szeme. Ezek olyan fiziológiai hatások, amelyek a terhelés következtében keletkeznek.

Mérséklődő kockázatok

Az Európai Unió munkavédelmi tárgyú irányelveinek honosítása már megtörtént Magyarországon – mondja dr. Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vezető szakértője. Az irodai munkahelyekkel kapcsolatos munkavállalói kockázatok kétirányúak: mérhetőek és nem mérhetőek. Előbbiek elsősorban a képernyős munkahelyeken léteznek.

Az EU képernyős álláshelyekkel kapcsolatos munkabiztonsági előírásainak honosítását az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet részletesen tartalmazza. A rendelet egyeztetése során a munkáltatói oldal azt hangsúlyozta, hogy az irányelv az 1990-es évek elején készült, amikor a számítástechnikai eszközök technológiai fejlettsége lényegesen alacsonyabb volt, mint napjainkban. Ebből következik, hogy a jelenleg általánosan használt hardverek és szoftverek fejlettségéből adódóan – az MGYOSZ álláspontja szerint – már nincsenek olyan kockázatok, amelyek ellen a képernyő előtt foglalkoztatott munkavállalót védeni kellene.

További probléma a képernyős munkavégzés esetében, hogy az e tevékenységet végző dolgozók jelentős része saját informatikai eszközökkel is rendelkezik, amelyek minőségére és használatának időtartamára a munkáltatónak nincsen befolyása. Ezzel egyidejűleg – figyelemmel a munkavállalók látásromlásának veszélyére – a tapasztalatok szerint egyre több cég fordít kiemelt figyelmet a képernyő előtt munkát végző dolgozók látásminőségének rendszeres ellenőrzésére, és anyagilag is támogatja a beosztottakat, hogy megfelelő szemüveget viseljenek.

Képernyős álláshelyek

A nemzetközi irányelvek és a képernyős munkákkal kapcsolatos egészségügyi miniszteri rendelet szerint akkor minősül a munkahely "képernyősnek", ha a kezelő a munkaidejének több mint 50 százalékában használja a monitort. Dr. Béleczki Lajos, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ főtanácsosa a számítógépek használatával kapcsolatban leszögezi: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről az 1999-ben megjelent egészségügyi miniszteri rendelet előírásai szólnak. A munkáltatók által biztosítandó szemüvegről a módosító rendelet intézkedett, amely 2003. január elsején lépett hatályba.

A számítógép, illetve a monitor használata három szervrendszer károsodását is okozhatja. Érintheti a látórendszert, aminek következtében szemfájdalom, könnyezés, kettős látás léphet fel. Ezek a panaszok megfelelő pihenés után megszűnnek. A központi idegrendszer igénybevétele – monotónia, telítődés – viszont pszichés tüneteket okoz. A mozgásszervek közül pedig elsősorban az izomzat érintett, hiszen a képernyő figyelésével nyaki izomfájdalom keletkezhet, illetve az ülőmunka során deréktáji panaszok léphetnek fel.

A tünetek megelőzéséhez elsősorban a jogszabályban leírt minimális követelményeket kell betartani. Ezek a számítógépekre, a kiegészítőikre, valamint a környezetre egyaránt vonatkoznak. Fontos szempont a monitor elhelyezése, illetve a tükröződés, a fényvisszaverődés elkerülése. A monitort az ablak síkjára merőlegesen tanácsos elhelyezni. Kimondottan helytelen, ha a számítógépet az ablak felé vagy az ablaknak háttal telepítik.

Jogosultság a szemüvegre

A szemüvegre vonatkozó előírásokat a módosító rendelet részletezi. A munkáltató által biztosított szemüvegre az a munkavállaló jogosult, aki a képernyőt nem látja élesen szemüveg nélkül, vagy a mindennapi életben használt szemüvege nem elegendő.

A munkaközi szünetekre vonatkozó jelenlegi előírás: óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetet kell tartani. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az irodákban általában betartják az előírásokat, az ellenőrzéseket az ÁNTSZ végzi. A legtöbb gondot a monitor elhelyezése okozza, hiszen az irodák többsége nem számítógépes munkahelynek készült.

A munkaterület kialakításakor figyelembe kell venni a dolgozók térszükségletét is. Az egyén számára szűk tér jelentősen akadályozza a munkavégzést. Egy dolgozó számára – a szükséges munkaeszközöktől és berendezésektől függően – 6-10 négyzetmétert kell számítani. Külön helyiségeket kell biztosítani a kutató- és magas szintű műszaki munkát végző dolgozók számára. Legfeljebb két személyt szabad elhelyezni egy 3,5x4 méteres, s maximum egy személyt egy 3,5x3,5 méteres helyiségben.

Külön érdemes említést tenni a munkazónákról. Térben akkor jó a kapcsolók, billentyűk elhelyezése, ha egy képzeletbeli gömb belső területén helyezik el őket. A szűk mozgástér stresszhatásnak teszi ki a dolgozót.

Egészség és biztonság

Az egészséges és a biztonságos munkához való jogot a munkavédelmi törvény mondja ki, de kormányrendelet, miniszteri rendelet és szabványok is szabályozzák e kérdéseket. Az előírásokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), valamint az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzi. Vannak vállalatok, ahol a hatékonyabb munkavégzés céljából eleve törekednek a nyugodt körülmények kialakítására, néhol azonban kevesebb figyelmet fordítanak erre. A cégek ugyanis ezen is spórolnak, s éppen csak annyi szabályt tartanak be, amennyit feltétlenül szükséges. Esetleg még a minimumot sem teljesítik. Ekkor azonban számolniuk kell az ellenőrzés következményeivel.

Dr. Plette Richárd úgy véli: mint minden munkavégzés során, az irodákban is meghatározó szerepet játszik a fizikai munkakörnyezet: a berendezések konstrukciója, állapota, a bútorok elrendezése, a világítás, a zaj, a por, a klímatényezők vagy a zsúfoltság. Az ezekből eredő terhelő tényezők egyebek mellett a megengedettnél nagyobb zaj; a rossz – gyenge vagy káprázást okozó – megvilágítás; a nem megfelelő klíma; a szennyezett levegő; a kifogásolható állapotú gépek, eszközök; a zsúfoltság; az ergonómiailag hibásan kialakított berendezések, irodai bútorok. A munkakörnyezet befolyásolja az érzékszervek működését, a dolgozó közérzetét, végső soron azt, hogy milyen hatékonysággal dolgoznak. Az elégedetlenség fizikai és pszichés fáradtságérzetet okoz, és a munkahelytől való megszabadulás vágyát kelti. Emellett bizonyos tényezők – zaj, vibráció, légszennyezettség – az egészséget is károsan befolyásolják.

Kombinált világítás

A megvilágítás kérdése hangsúlyosan szerepel az irodai munkahelyek kialakításakor. A fénynek – a jó látás lehetőségének megteremtésén túl – az egész szervezetet érintő hatásai vannak, hiszen befolyásolja a hangulatot, a bioritmust, a vegetatív-hormonális rendszert, az aktivitást. A jó megvilágítás alapkövetelménye, hogy a fény kellő erősségű legyen, azaz az adott feladatnak megfelelően tudjuk érzékelni a részleteket. Fontos továbbá, hogy az iroda egyenlően legyen megvilágítva, mert ellenkező esetben hamar elfárad a szem. A fényviszonyok kialakításakor a kombinált megoldás a jó, vagyis az általános és a helyi világítás együttes alkalmazása a legmegfelelőbb.

A fénycsövet kerülni kell. Érdemes viszont törekedni a jó színhatás elérésére. A színelmélet modern tudomány, s alapja az a felismerés, hogy a környezet színei befolyásolják a munkateljesítményt. A meleg színek – a vöröstől a sárgáig – izgató hatásúak, tehát elsősorban az unalmasabb munkák színhelyén érdemes a "bevetésük". A hideg színek viszont – a kéktől a zöldig – az izgalmas, változatos tevékenységet igénylő munkahelyeken ajánlatosak, mivel ezek nyugtatnak.

Új irodaházak építésekor, vagy a régiek felújítása során már nagy figyelmet fordítanak a világításra. Jó példa erre a Matáv székháza, amelyet néhány évvel ezelőtt újítottak fel. A nagyteres irodákban nem fentről lefelé világítanak, hanem a mennyezetet éri a fény, ami onnan verődik vissza a tárgyakra. Ez sokkal kellemesebb hatást vált ki, mivel egyenletes, szórt fény éri az alkalmazottakat. A régi épületek viszont sok helyen neonnal vannak felszerelve – ami kellemetlen –, illetve másutt gyenge a megvilágítás.

Kényelem és célszerűség

A nem megfelelő klímaviszonyok elsősorban a vérkeringési és az anyagcsere-rendszert terhelik meg.

Az idei nyáron tapasztalt szokatlan kánikula miatt a munkaügyi szaktárca azt tervezi, hogy a jövő évtől mérsékli a melegben dolgozók terheit. A minisztérium elsősorban a munkavégzés biztonságát szeretné javítani, ezért a pihenőket – a dél-európai országoktól eltérően – nem a napszakhoz, hanem a hőmérséklethez kötné. Az elsődleges cél nem a szieszta bevezetése, noha elképzelhető: bizonyos hőmérséklet felett erre is lehetőséget kapnak majd a dolgozók. Igaz, a meleg miatti pihenőt utólag le kell majd dolgoznia mindenkinek.

A munkahelyi ergonómia hasonlóan fontos tényező a munkatársak egészségét és közérzetét illetően. A munkaasztal kialakításakor mindenekelőtt ügyelni kell az asztal helyes méretére, főleg a magasságára – a szabvány 72 centimétert ír elő –, illetve mélységére és hoszszára. Az íróasztalt tanácsos az ablaknál elhelyezni, hiszen ott van a legtöbb természetes fény. Szempont az asztal célszerűsége, vagyis az, hogy legyen elég hely az iratoknak. Ugyanakkor azonban az alkalmazottnak is kényelmesen el kell férnie.

A székek esetében szintén pontos szabványok jelölik ki az ideális tulajdonságokat. Ezek szerint a munkaszék legyen párnázott és stabil, továbbá tegye lehetővé a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága és támlája legyen könnyen állítható, utóbbi pedig dönthető is. Jó, ha a szék görgőkön gurul, így szabadabb a mozgása. A dolgozónak úgy tanácsos ülnie az íróasztal előtt a széken, hogy alkarja és felkarja derékszöget zárjon be.

A nagy terem előnyei

A munkahelyi irodák kialakításakor napjainkban fontos kérdés, hogy a hagyományos, skatulyaszerűen elválasztott szobákat, vagy a tágas, úgynevezett nagyteres irodákat részesítsék-e előnyben? Magyarországon az utóbbi esztendőkben hoztak létre mind több nagyteres irodát főleg azoknál a vállalatoknál, ahol új irodaházakat építettek, illetve felújították a régieket.

Az elkülönített szobák népszerűsége azonban nem csökkent; jó néhányan vélik úgy, hogy csak ilyen helyen tudnak eredményesen dolgozni. Ráadásul ez a forma a magyar hagyományoknak is jobban megfelel. A kisszobás elrendezés híveinek fő érve: az elkülönített szobákban nyugodtan, elmélyülten lehet dolgozni, nem zavarják egymást a munkatársak.

Annak ellenére, hogy kezdetben sokan bírálták a tágas, nagy irodák újszerű beosztását, bebizonyosodott: a körültekintően megtervezett tágas iroda nemcsak a dinamikus vállalatok működését könnyíti meg, hanem a műszaki dolgozók számára is kedvező légkört termet.

A közös légterű irodákban ugyanakkor probléma, hogy sokan nem tudnak tömegben eredményesen dolgozni. Általában a neurotikus alkatúak nem érzik jól magukat a teremben, illetve az idősebbek nehezebben szokják meg az új helyzetet. A különböző munkakörű beosztottak egy, közös teremben történő elhelyezése ugyancsak zavaró.

Pszichés terhelés

A közeljövő nagy problémája éppen az úgynevezett nem mérhető kockázatok becslése és lehetőség szerinti csökkentése – mondja Nosztrai Judit. Az Unió Munkavédelmi Ügynöksége kiemelt figyelmet fordít a pszichikai kockázati tényezők feltárására és annak kutatására, hogy miként lehet a kockázatokat csökkenteni.

Az MGYOSZ e tekintetben méréseket még nem végzett, de nemrég fény derült egy meglepő vizsgálati eredményre, amelyet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete szakemberei dr. Galgóczy Gábor igazgató-főorvos irányítása mellett végeztek el. Ebben ügyfélszolgálatot ellátó munkavállalók stresszvizsgálata során megállapították, hogy ez a munkakör bizonyos elemeiben nagyobb kockázatokat hordoz, mint a bányászok tevékenysége. Emellett az irodai munkakörökben dolgozókat olyan, még nem teljesen feltárt kockázatok is fenyegetik, mint például az egyenlőtlen munkaterhelés. A vezetői munkakörökben az állandó döntési kényszer, adminisztratív munkakörökben pedig a monotónia, amelynek csökkentése nem csupán munkáltatói feladat.

Dr. Nosztrai Judit utalt rá: a munkahelyi irodákkal kapcsolatos munka-egészségügyi kutatások még az Unióban is kezdeti szakaszban vannak. A csatlakozás után hazánk remélhetőleg közvetlenül is hozzájut olyan kedvező tapasztalatokhoz, illetve megoldásokhoz, amelyek segítenek a pszichés kockázatok mérséklésében.

Munkavégzés – otthon

Az információs technológiák terjedésének köszönhetően napjainkban egyre inkább megváltozik az irodai munkahely fogalma. Ezzel kapcsolatban külön említést érdemel a távmunka, amelynek során a dolgozó javarészt otthon végzi feladatát, vagy munkaidejének csak egy részét tölti a munkahelyén.

Hollandiában például az alkalmazottak 70 százaléka rendelkezik íróasztallal. Reggel bejelentkeznek és körülnézhetnek, hogy hol van szabad hely. Az alkalmazottak mintegy 30 százaléka "úton van", vagyis felkeresi az ügyfeleket, illetve lakásában tevékenykedik. Sok szervezetben normális gyakorlattá válik, hogy az emberek otthon dolgoznak, ahol az összes szükséges elektronikus berendezés rendelkezésükre áll. Vagyis az irodai munkahely egyre jobban kiterjed az alkalmazottak otthonára.

A gyakorlat Magyarországon is terjed: mind több vállalat ismeri fel, hogy a cég és a munkatársak számára is előnyös lehet, ha a kolléga otthon végzi munkáját.

Ellenőrzési tapasztalatok

Az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi az irodákat munka-egészségügyi szempontból, de kirívó szabálytalanságokat nem tapasztalt – tájékoztatott dr. Tomecz Éva, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) közegészségügyi osztályának helyettes vezetője. Persze, bizonyos területeken volna mit javítani. A vizsgálatok kiterjednek a munkahelyek rendjére, tisztaságára, ivóvízellátására, megvilágítására, illetve képernyős munkahelyeken a képernyők helyes használatára. A képernyős irodákban az okozza a legfőbb gondot, hogy eldöntsék, egyáltalán mi számít e kategóriába tartozó munkahelynek. A rendelet szerint a négy órán át folyamatosan, számítógép előtt végzett tevékenység tekinthető képernyős munkavégzésnek. Tehát nem számít annak – például – a térfigyelés vagy a tévé nézése. A képernyős irodákban az előírt szüneteket általában betartják, gond inkább abból származik, hogy nem mindenhol biztosítanak megfelelő szemüveget. Az irodai székek ergonómiai szempontból többnyire jók, s a nagyobb cégek, illetve azok, amelyek ügyfelekkel foglalkoznak, eleve úgy rendezik be irodáikat, hogy a bútorok mindenben megfeleljenek a kor igényeinek. Az ilyen munkahelyek vezetői az irodák kialakításával kapcsolatosan – a jogszabályi előírásokon túl – segítséget kaphatnak a foglalkozásügyi orvostól, munkavédelmi szakemberektől. Kérésükre az ÁNTSZ szakemberei is rendelkezésre állnak. Az irodai munkahelyeken újabban egyre több a feladat, s az alkalmazottak túlterheltek. A fokozott stressz, a megfelelés kényszere kedvezőtlen pszichés következményeket válthat ki az emberekből. Erre az új jelenségre nemrégiben Nyugat-Európában is felfigyeltek, ahol vizsgálják a problémát, s keresik a megoldást. Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a pszichés kockázati tényezőkre.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem