Munkanélküliség – számokban
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint július és szeptember között 5,7 százalék – az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékponttal alacsonyabb – volt a munkanélküliségi ráta. A vizsgált hónapokban 240 ezer állástalant tartottak nyilván, a foglalkoztatottak száma pedig – ezen időszak átlagában – 3 millió 952 ezer volt, ami 1,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi kirendeltségeinek adatai szerint október végén 339 619 állástalant tartottak nyilván, ami 5068 fős csökkenés szeptemberhez képest. A bejelentett álláshelyek száma – októberben – elérte a 98 400-at.
Midihitelprogram
A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő négylépcsős hitelrendszer harmadik eleme, a midihitelprogram szeptember 30-án kezdetét vette. E projekt keretében legfeljebb 10 millió forint összegű hitel igényelhető, amelyhez az állam három évig 4 százalékpontos kamattámogatást nyújt. A fejlesztési célokat szolgáló kölcsönhöz garanciadíj-támogatás is igényelhető. Várakozások szerint az idei évben – e program keretében – háromszáz-négyszáz vállalkozás juthat kedvezményes pénzforráshoz. A midihitel mellett – a többlépcsős kölcsönprogram keretében – a mikro- és az Európa-hitel, illetve a Széchenyi-kártya segíti a vállalkozásokat. Utóbbi konstrukció tapasztalatai ugyancsak kedvezőek. A kibocsátás feltételeinek július elsejei könnyítését követően több mint 4 ezer vállalkozás igényelte a kártyát. A kihelyezett hitel összege pedig 9 milliárd forintra nőtt.
Foglalkoztatási esélyek
Az Európai Unió mintegy 49 milliárd forintnyi támogatásával jövőre 62,6 milliárd forint jut humánerő-fejlesztési célokra, s ezen belül 2,9 milliárd forint – az idei összegnek csaknem hétszerese – fordítható a szakképzetlenek és a fogyatékosok képzésére – hangzott el egy, a témában tartott októberi tájékoztatón. Az esélyegyenlőségi kormányhivatal jövőre 13 milliárd forinttal gazdálkodhat, amelyből 6,1 milliárd a Nemzeti Civil Alapprogramra, 3,7 milliárd mintaprojektek elindítására és közvélemény-formáló akciókra, továbbá 1,3 milliárd a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatására használható fel.
Tiltakozó kereskedők
Az élelmiszer-higiéniáról és -biztonságról szóló rendelet, illetve egyes előírásainak október 31-ei – visszamenőleges hatályú – életbelépése 160 ezer ember egzisztenciáját veszélyezteti – fogalmazta meg aggályait a kiskereskedők és vendéglátók országos érdek-képviseleti szövetsége, a KISOSZ. A szervezet álláspontja szerint a szabályozás olyan fölösleges terheket ró a boltvezetőkre, amelyek új beruházásokat és munkaerő-felvételt igényelnek. Mivel a kiskereskedők mulasztások miatt akár százezer forintos bírsággal is sújthatók, ezért félő, hogy üzleteik bezárására kényszerülnek. Az élelmiszer-biztonság új rendelkezéseit egyébként Európában csak az újonnan létesített kereskedelmi egységektől követelik meg, s a bírságok is enyhébbek, mint a hazai rendeletben.
Nőtt a reálkereset
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei esztendő január és augusztus közötti időszakában – az előző évihez képest – 13,1 százalékkal nőtt a reálkereset. A vizsgált hónapokban a versenyszférában tevékenykedők átlagosan 122 500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 150 300 forintot kerestek. A január-agusztusi nettó átlagkereset – nemzetgazdasági szinten – 85 600 forintnak felel meg.
Informatikai fejlesztések
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium jövő évi költségvetése 47,5 milliárd forint lesz, amiből több mint 28 milliárd forint fordítható az információs társadalom kiépítésével kapcsolatos programokra. A közösségi internet-hozzáférést szolgáló e-Magyarország projektre 2 milliárd forint, a Nemzeti Digitális Adattárra és a Nemzeti Audiovizuális Archívumra 2,4, az e-közigazgatás fejlesztésére 2,5, a különböző, például a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének javítását szolgáló pályázatokra pedig 4 milliárd forint jut majd.
Kevesebb az egyéni vállalkozás
A működő gazdasági szervezetek száma szeptember végén 27,5 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal. A társas vállalkozások köre 26,5 ezerrel bővült, azonban az egyéni vállalkozások száma több mint ezerrel csökkent. Szeptember végén az országban összesen 953 898 működő vállalkozás tevékenykedett, közülük a társas vállalkozások száma 399 900, az egyénieké 461 509 volt. Az előbbiek többsége – 50,8 százaléka – a közép-magyarországi régióban tevékenykedik, míg megoszlásuk a többi térségben kiegyenlített. A működő gazdálkodók 3,7 százaléka 10-249 munkavállalót foglalkoztat, ennél több dolgozóval a vállalkozásoknak csak alig több mint 0,1 százaléka tevékenykedik.
