×

Erőviszonyok a munka világában

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 69. számában (2003. november 15.)
A kollektív tárgyalások intézményének fejlődése az elmúlt évtizedben Magyarországon megrekedt, s messze elmaradt az európai uniós modelltől. Ugyanakkor a munkaadók és a munkavállalók, illetve a kormányzat képviselői egyaránt reális esélyt látnak arra, hogy a szociális párbeszéd kiszélesíthető legyen a jövőben. Noha az elveket tekintve nagy az egyetértés, ám hogy mennyit sikerül megvalósítani a célokból, az majd a gyakorlati alkufolyamat során dől el. A kormányzat a munkaadók ösztönzése érdekében arra is hajlandó, hogy lazítson a Munka Törvénykönyve (Mt.) kötöttségein, s a kollektív szerződésekben több ponton lehetőséget teremtsen a törvényi előírásoktól való eltérésre. Ezt az elképzelést a szakszervezetek sem vetik el, ám úgy vélik: a munkavállalói jogok védelmét kizárólag a kollektív szerződések szélesebb körű elterjedtsége garantálhatja.

A középszintű egyeztetés a gyenge láncszem

Érdekeltté kell tenni a munkaadókat

A kormányzat célja az, hogy Magyarországon minél több munkavállaló élvezhesse a kollektív szerződés által nyújtott védelmet. Ennek külön jelentősége van az uniós csatlakozásunk szempontjából, hiszen egy olyan kulturális és gazdasági közeghez kívánunk tartozni, ahol a szociális párbeszéd a mindennapok része – vélekedik Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára. Bár az Európai Unió nem szabott határidőt a csatlakozók számára, a kormányzat minél gyorsabban szeretne javítani a jelenlegi helyzeten, hiszen a kollektív szerződések általi lefedettség mindössze 40 százalékos, szemben az uniós tagállamokban tapasztalható 80-90 százalékos aránnyal.

Elmaradottságunkat e téren Herczog László három okra vezeti vissza. A rendszerváltás előtti kötelező és zömmel formális elemeket tartalmazó kollektív szerződések emléke sokakban tartós ellenérzést szült. Másrészt a gazdasági szerkezet 1989 előtti örökségéből adódott, hogy a nagy és a közepes állami vállalatok voltak túlsúlyban – s a kollektív szerződések hagyománya is e körhöz kötődött –, a rendszerváltozás után viszont a kisebb létszámú vállalkozások kerültek számbeli fölénybe. Ráadásul a rendszerváltozás után számos olyan ágazatban rohamosan csökkent a foglalkoztatottak száma, ahol hagyományosan erős volt a szakszervezet, miközben a keletkező új gazdasági szektorokban gyengébb a szervezettség.

A hazai kollektív párbeszéd leggyengébb láncszeme a középszint. E tekintetben biztató fejlemény, hogy a PHARE-program keretében hazánkban is megindult az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) szerveződése. Az ezek által kötött ágazati kollektív szerződések legfontosabb feladata az lesz, hogy átlátható helyzetet teremtsenek. Ráadásul védelmet nyújthatnak annak a sok százezer munkavállalónak is, akik olyan kis létszámú gazdálkodó szervezeteknél dolgoznak, ahol szakszervezet híján helyi kollektív megállapodásokat sem tudnak kötni.

Az ápb-k szervezése kapcsán azonban beigazolódott a szakértők aggodalma: egyes ágazatokban a szakszervezeteknek nehéz lesz partnert találniuk a munkáltatói oldalon. Éppen ezért a kormányzat a kollektív tárgyalások jogi hátterének kialakításakor arra törekszik, hogy megszüntesse az ápb-kben való részvétel és a reprezentativitás körül jelenleg tapasztalható kaotikus viszonyokat.

Azzal a kormányzat is tisztában van, hogy a szociális párbeszéd fejlesztése szempontjából elengedhetetlen a munkáltatók érdekeltségének megteremtése. A munkaadók ösztönzése érdekében a kormányzat attól sem idegenkedik, hogy lazítson a Munka Törvénykönyve kötöttségein, s a jelenleginél több ponton adjon lehetőséget az eltérésre a kollektív szerződésekben, ahol az ápb résztvevői arra igényt tartanak.

Jelenleg arról folyik a szakmai vita, hogy a törvény megengedje-e a kétirányú, vagyis a pozitív és a negatív irányba való eltérést is. (Pillanatnyilag csak akkor lehetséges az Mt.-től való elmozdulás, ha ez a munkavállalóknak kedvez.) A kormányzat elvileg partner lenne a kétirányúság megteremtésében, ha a szociális partnerek is meg tudnának egyezni abban, hogy hol kellene meghúzni a határokat. Ha például a munkaadónak az engedélyezett túlóránál többre van szüksége az eredményes működéséhez, akkor legyen lehetősége az eltérő megállapodásra. Ebből a munkavállalók is előnyt tudnának kovácsolni, hiszen a kollektív alku során a szakszervezetek egy másik ponton csikarhatnak ki kedvezőbb feltételeket.

Az egyezségkötés kiszámítható helyzetet teremt

Bár sok munkaadó még mindig ódzkodik a kollektív szerződések megkötésétől, nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a rendezett munkaügyi viszonyokat, a munkabékét Európában mindenhol kollektív szerződések támasztják alá – vélekedik Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője. A kollektív szerződés megléte nemcsak a munkavállalók érdeke, hanem legalább annyira a munkaadóké is.

A munkáltatóknak alapvető érdekük fűződik ahhoz, hogy az olyan fontos kérdéseket, mint a munkaidő, a pihenőnapokon történő munkavégzés, az anyagi felelősség vagy a rendkívüli felmondás, a Munka Törvénykönyve idevonatkozó szakaszain túlmenően kollektív megállapodás is szabályozza. A rendkívüli felmondás alapeseteit például a hatályos Mt. néhány mondatban rögzíti, s éppen ezért célszerű a kollektív szerződésben meghatározni, hogy pontosan milyen szabályok megszegése vonhat maga után rendkívüli felmondást. A minden fontos kérdésre kiterjedő kollektív szerződés kiszámítható helyzetet teremt, ami a munkavállalóknak is érdekük.

A kollektív tárgyalások hazai rendszerének teljes körű kiépítését nehezíti az a tény, hogy kevés a középszintű kollektív megállapodás. Az Európai Unióban már régen felismerték a munkaadók, hogy a középszintű egyezségek segítik a versenyegyenlőség megteremtését – hangsúlyozza Dávid Ferenc. Ha ugyanis a bérben, a szociális juttatásokban, a munkaidőben és egyéb pontokban egy egész ágazat, illetve szakma megállapodik, akkor kiküszöbölhetővé válik, hogy egyes cégek versenyelőnyre tegyenek szert: például azáltal, hogy lényegesen olcsóbb munkaerővel dolgoztatnak. A középszintű kollektív szerződések megkötését segíthetik a mostanában megalakuló ágazati párbeszédbizottságok.

A munkaviszony meghatározó elemeit tartalmazó munkaszerződések mellett célszerű részletes ágazati (szakmai) kollektív megállapodásokat kötni. A munkaadók az Mt. szigorú direktíváit oldani kívánják, s rugalmasabb szabályozást tartanak célszerűnek olyan munkahelyeken, ahol a munkaadók és a munkavállalók kollektív megállapodást kötöttek. A hatályos Munka Törvénykönyve számos előírásától ugyan most is el lehet térni, de csaknem kizárólag a munkavállaló számára kedvező módon. Dávid Ferenc azt szorgalmazza, hogy pozitív és negatív irányban egyaránt lehetőség legyen az eltérésre, természetesen oly módon, hogy a munkavállalók megfelelő ellentételezésben részesüljenek. A rendkívül gyorsan és sokszor változó piaci körülményekhez való igazodást csak rugalmas szabályozással érhetjük el – érvel a szakértő.

A szakszervezetek az ágazati szintre koncentrálnak

A szakszervezetek szerint Magyarországon egyaránt szükséges a munkahelyi, az ágazati és a makroszintű tárgyalások fejlesztése, az érdekegyeztetés feltételeinek javítása. Az országos szintű tárgyalások ugyanis kihatnak az ágazati, illetve szakmai szintű kollektív tárgyalásokra is – hangsúlyozza Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A munkahelyi kollektív szerződések számának növelése szempontjából pedig elengedhetetlen a középszintű szociális párbeszéd fejlesztése.

Az MSZOSZ tagszervezetei eddig is rendszeresen kezdeményeztek kollektív tárgyalásokat, ám a munkáltatók ellenállása miatt gyakran meghiúsultak a próbálkozások. Éppen ezért a munkavállalók számára is nyilvánvaló, hogy a munkaadók érdekeltségének megteremtése elengedhetetlen a kollektív szerződések számának növelése szempontjából. E célból a szakszervezetek nem zárkóznak el a munkáltatók azon kívánsága elől, hogy a Munka Törvénykönyvétől a jelenleginél több ponton el lehessen térni, akár még a munkavállalók hátrányára is. Ez azonban csakis abban az esetben fogadható el számukra, ha a negatív irányú eltérést más kérdésekben a dolgozók számára kedvező intézkedéssel ellentételezik.

A középszintű érdekegyeztetés szempontjából fontos fejlemény, hogy az Európai Unió támogatásával hazánkban is elkezdődött az ágazati párbeszédbizottságok létrehozása, s jelenleg már 24 ágazatban zajlik valamilyen szintű egyeztetés. A szakszervezetek azonban fontosnak tartják, hogy a jövőben gyorsabban és egyszerűbben lehessen egész ágazatokra kiterjeszteni a középszintű megállapodásokat. Javaslatuk szerint, ha a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei elérik a 60 százalékos reprezentativitást, akkor váljék automatikussá a kiterjesztés.

Emellett meg kell erősíteni a munkaadói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket. Számosan ugyanis a működésképtelenség határán dolgoznak. Erre már csak azért is szükség van, mivel az uniós csatlakozással az ágazati szakszervezetek, illetve szakszervezeti konföderációk előtt megnyílik az út, hogy nemzetközi szervezeteiken keresztül részt vegyenek az európai szintű konzultációkon, illetve a döntésekben.

M. E.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem