×

A rokkantsági nyugdíj

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 69. számában (2003. november 15.)
A társadalombiztosítási nyugdíjak rendszerét ismertető többrészes összeállításunk mostani cikkében a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó főbb előírásokat ismertetjük.

Rokkantsági nyugdíjjogosultság

Rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, aki:

– egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,

– az életkorára előírt szolgálati időt megszerezte, és

– rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetőleg keresete van.

Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg:

– az öregségi és a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak,

– annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem,

– aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.

Alacsonyabb kereset

A keresetet a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából abban az esetben lehet a megrokkanás előttinél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél.

Nem rendszeres munkavégzés

Nem tekinthető rendszeres munkavégzésnek, ha

– valaki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik,

– már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken,

– az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt életkoronként határozzák meg. Nyilvánvaló, hogy fiatal korban bekövetkezett rokkantság esetén nem lehet olyan hosszú szolgálati időt megkövetelni, mint annál, aki idősebb életkorban válik rokkanttá.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort veszik figyelembe.

A szükséges szolgálati idő:

22 éves életkor betöltése előtt 2 év,

22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,

25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,

30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,

35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,

45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,

55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.

Aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik, akkor jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

Aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha

– az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és

– rendszeresen nem dolgozik,

– vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.

Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

Rokkantsági résznyugdíj

Rokkantsági résznyugdíjra jogosult, aki:

– a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte, és legalább tízévi,

– 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-je előtt az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik.

A rokkantsági résznyugdíjra jogosultságot nem érinti, ha a tízévi szolgálati idő megszerzésére az ott meghatározott életév betöltését követően került sor.

A rokkantsági nyugdíj mértéke

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a megszerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fokától függ. A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell – bizonyos eltérésekkel – alkalmazni.

A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

A 2002. december 31-ét követő, de 2004. január 1-jét megelőző időpontban megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 21 800 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 22 850 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 23 670 forint.

Átsorolás állapotváltozás miatt

Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

Rokkantsági csoportok

A rokkantság fokának megfelelően:

– a III. rokkantsági csoportba tartozik, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,

– a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

– az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A rokkantsági nyugdíj kezdete

Rokkantsági nyugdíjra attól a naptól kezdve válik jogosulttá az azt igénylő, amely naptól az orvosi bizottság véleménye szerint a rokkantság fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontja az igénybejelentés napja. Ha az igénylőnek a megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Ha az igénylő megrokkanásának napján munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága azon a napon nyílik meg, amelytől:

– munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

– munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

– lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.

Magánnyugdíjpénztár-tag rokkantsága

A magánnyugdíjpénztár tagja megrokkanása esetén az egyéni folyószámláján lévő összeget átutaltathatja a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. Ebben az esetben úgy tekintik, mintha végig nyugdíjjárulékot fizetett volna a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és a rokkantsági nyugdíját az általános szabályok szerint, teljes összegben állapítják meg. Amennyiben a rokkant személy továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, ebben az esetben a szolgálati idejétől, a figyelembe vehető átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg 75 százalékát kell rokkantsági nyugdíj címén megállapítani.

A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege

A III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén

Szolgálati idő, év

A havi átlagkereset %-ában

 2 évnél kevesebb

51,0

 2

51,5

 3

52,0

 4

52,5

 5

53,0

 6

53,5

 7

54,0

 8

54,5

 9

55,0

10

55,5

11

56,0

12

56,5

13

57,0

14

57,5

15

58,0

16

58,5

17

59,0

18

59,5

19

60,0

20

60,5

21

61,0

22

61,5

23

62,0

24

62,5

25

63,0

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Ha a rokkantsági nyugdíjas az orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant, a rokkantsági nyugdíjat az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni. Ha pedig a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel szűnik meg, a megszüntetésről e tény megállapítását követő hónap első napjától kell gondoskodni.

A rokkantsági nyugdíj feléledése

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

Feléledés helyett új igény

Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igénykénti elbírálását. Ebben az esetben a szolgálati idő kiszámításánál a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt számítják egybe.

Baleseti rokkantsági nyugdíj

Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

67 százalékos rokkantság

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

50 százalékos rokkantság

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét 50 százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, munkahelyen nem rendszeresen dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

A nyugdíj mértéke

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő hosszától függ. A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság nincs életkorra előírt szolgálati idő megszerzéséhez kötve, mint a rokkantsági nyugdíj.

A nyugdíj összege

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni.

A rokkantság fokának megfelelően:

– a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a 67 százalékát – szilikózis miatt 50 százalékát – elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen,

– a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

– az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka.

Az így kiszámított baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati idő minden egyes éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkereset száz százalékánál azonban több nem lehet.

A havi átlagkereset és a szolgálati idő megállapítására a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A nyugdíj legkisebb összege

A 2002. december 31-ét követően, de 2004. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 21 910 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 23 010 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 23 810 forint.

Nyugdíjjogosultság megszűnése

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékot már nem éri el.

Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – baleseti járadékot kell megállapítani.

Jogosultság újabb üzemi baleset esetén

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni. Ilyenkor a baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani. A korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek meghatározásánál a figyelembe vehető keresetet, jövedelmet az újbóli megállapítás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell meghatározni. Az így meghatározott kedvezőbb átlagkeresetből megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjhoz az emelés az újabb megállapítás időpontjától jár.

A rokkantsági nyugdíj mértéke

A rokkantsági nyugdíj mértéke a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén

Szolgálati idő, év

A havi átlagkereset százaléka

 

35-39

40-44

45-49

50-54

55-61

éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén

10

54,0

51,0

46,5

42,0

37,5

11

56,0

53,0

48,5

44,0

39,5

12

56,5

55,0

50,5

46,0

41,5

13

57,0

57,0

52,5

48,0

43,5

14

57,5

57,5

54,5

50,0

45,5

15

58,0

58,0

56,5

52,0

47,5

16

58,5

58,5

58,5

54,0

49,5

17

59,0

59,0

59,0

56,0

51,5

18

59,5

59,5

59,5

58,0

53,5

19

60,0

60,0

60,0

60,0

55,5

20

60,5

60,5

60,5

60,5

57,5

21

61,0

61,0

61,0

61,0

59,5

22

61,5

61,5

61,5

61,5

61,5

23

62,0

62,0

62,0

62,0

62,0

24

62,5

62,5

62,5

62,5

62,5

25

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

A III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén, korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett nyolcévi vagy ennél hosszabb szolgálati idő alapján

Szolgálati idő, év

A havi átlagkereset százaléka

35-39

40-44

45-49

50-54

55-61

éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén

8

54,5

51,5

47,0

42,5

38,0

9

55,0

53,5

49,0

44,5

40,0

10

55,5

55,5

51,0

46,5

42,0

11

56,0

56,0

53,0

48,5

44,0

12

56,5

56,5

55,0

50,5

46,0

13

57,0

57,0

57,0

52,5

48,0

14

57,5

57,5

57,5

54,5

50,0

15

58,0

58,0

58,0

56,5

52,0

16

58,5

58,5

58,5

58,5

54,0

17

59,0

59,0

59,0

59,0

56,0

18

59,5

59,5

59,5

59,5

58,0

19

60,0

60,0

60,0

60,0

60,0

20

60,5

60,5

60,5

60,5

60,5

21

61,0

61,0

61,0

61,0

61,0

22

61,5

61,5

61,5

61,5

61,5

23

62,0

62,0

62,0

62,0

62,0

24

62,5

62,5

62,5

62,5

62,5

25

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem