×

Új pályán a területfejlesztés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 62. számában (2003. április 15.)
A területfejlesztési törvény tervezett módosítása nagy várakozásokat kelt. A szociális partnerek szerint hatékony területi politika akkor valósulhat meg, ha a korábbi években megnyirbált – döntési lehetőségeiket korlátozó – jogosítványaik szélesednek, s a különböző, országos és helyi szinten működő területfejlesztési tanácsokban nagyobb számban képviseltethetik magukat. A munkáltatók úgy vélik: a területfejlesztési források elosztásakor – különösképpen a foglalkoztatási célok miatt – érvényesülniük kell a munkaadók szempontjainak, illetve célszerű lenne, ha a központi kasszából minél nagyobb hányadot lehetne elosztani helyi szinten. A munkavállalók összességében elégedettek a törvénytervezettel, azonban számukra is alapvető kívánalom, hogy a területfejlesztés kérdéseiről érdemben dönthessenek. A kormány új pályára kívánja állítani a területfejlesztést, s ennek részeként kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű térségekre.

A helyben elkölthető pénzforrások arányát növelni kell

A kistérségek megerősítésre várnak

A kormány megkülönböztetett figyelemmel kezeli a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását, s erre jelentős támogatásokat szán az idén. Emellett a kistérségek megerősítésére törekszik, aminek jogi hátterét a területfejlesztési törvény rövidesen várható módosítása teremti meg. A területfejlesztést is felügyelő Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetője, Kiss Péter elmondta: a jogszabályi korrekciót követően a szociális partnerek képviselői újra visszakerülnek a döntési jogosítványokkal rendelkező megyei, regionális bizottságokba. Az idén egyébként – a kötelezettségvállalásokkal együtt – összesen 93,7 milliárd forint jut területfejlesztési feladatokra – közölte a miniszter.

A kormányzat megítélése szerint az úgynevezett vidékfejlesztés – a térségi politika keretében – téves irány volt az elmúlt években. A kiegyenlítést célzó intézkedések ugyanis nem szolgálták a hátrányok csökkentését. Ugyanakkor jócskán megkéstek az EU-csatlakozás szempontjából fontos dokumentumok, így a regionális operatív program elkészítése is. Éppen ezért alapvető szemléletváltásra volt szükség a területfejlesztési politikában, amelynek az egyik legfontosabb eleme a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának támogatása, illetve a kistérségek megerősítése. E feladatok alapvetően a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési államtitkárságának irányítása alatt zajlanak, ám jelentős forrásokkal rendelkeznek más tárcák is. A hazai pénzeszközök, a jogszabályban előírt elővállalási lehetőség és a PHARE-források összesen 93,7 milliárd forintot tesznek ki. Ebből természetesen jelentős hányad kerül a hátrányos térségekbe, noha a kormányzat gondot fordít a fejlettebb régiók elmaradottabb körzeteinek felzárkóztatására is. E közvetlen anyagi forrásokat egészítik ki az egyes minisztériumoknál lévő keretek. Így például a Belügyminisztérium többletnormatívával támogatja a nehéz helyzetű körzetekben működő önkormányzatokat, illetve a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott területeket preferálja.

Az anyagi források mellett lényeges a jogi háttér megteremtése is, ami az Országos Területrendezési Terv – hamarosan sorra kerülő – parlamenti elfogadását jelenti. Ez egyébként a területi politika egyik legfontosabb dokumentuma lesz, hiszen meghatározza az egyes térségekben, megyékben, régiókban a fejlesztési irányokat. Ezzel párhuzamosan azonban már zajlik az egyeztetés az 1996-ban elfogadott területfejlesztési terv módosításáról. Bár a végső változat még nem készült el, azt már tudni lehet, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői visszakerülnek korábbi pozíciójukba.

A kormánynak az is szándékában áll, hogy létrehozza, illetve megerősítse a kistérségi intézményrendszert, amelynek érdekében többfajta intézkedés is várható a törvénymódosítás keretében. Egyrészt a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakítását törvény garantálja, illetve e szervezetek megfelelő forrásokhoz is hozzájutnak. Másrészt pedig sor kerül a kistérségi megbízottak rendszerének modernizálására. Ez utóbbi lényege, hogy e szakemberek a jövőben nagyobb súllyal vehetnek részt a fejlesztések koordinálásában.

Kiss Péter emlékeztetett rá, hogy a már megvalósult és a még tervezett kormányzati lépések koncepcionális célja összecseng a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) regionális operatív programjával, amelynek segítségével jelentős EU-s forrásokhoz is hozzájutunk. Ennek várható összege 2004-2006 között mintegy 320 millió euró (80 milliárd forint).

Felkészülést igényel a sikeres pályázás

A munkaadók azt várják, hogy a területfejlesztési törvény változása révén nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak a területfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatala, illetve a rendelkezésre álló források felosztása során. A területfejlesztés egyes szintjein működő testületek összetételét célszerű lenne oly módon megváltoztatni, hogy e grémiumokban nagyobb számban legyenek jelen az érdekképviseletek és a kamarák képviselői – összegezi a munkaadói szervezetek elvárásait Károlyi Miklós.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta: a munkaadók mintegy 2-2 és fél hónapja levélben küldték meg javaslataikat a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési szakterületének, majd egy személyes találkozó alkalmával Nagy Sándor államtitkárt is tájékoztatták az elképzeléseikről. Ezek között több olyan is szerepel, amely alapvetően meghatározná a munkaadók képviselőinek szerepét a területfejlesztésben. A cégeknek, illetve rajtuk keresztül a munkáltatói szervezeteknek – de a kamaráknak is – nagyon fontos lenne, hogy – szavazati joggal – újra visszakerülhessenek mind az Országos Területfejlesztési Tanácsba, mind a különböző szinteken működő testületekbe.

Az elmúlt években e szervezeteknek csupán részvételi joguk volt, ám sok esetben még ezzel sem tudtak élni az érintettek. A munkaadók úgy látják, hogy az érdekképviseletek és a kamarák delegáltjainak nagyobb, míg az egyes hivatalok képviselőinek kisebb számban kellene jelen lenniük a testületekben. Ez annál is inkább fontos lenne, mert különösképpen indokolt – főként foglalkoztatási szempontból –, hogy a rendelkezésre álló források felosztásakor érvényesüljenek a munkáltatói szempontok.

Ehhez kapcsolódóan természetesen az is lényeges, hogy a központi kasszából minél nagyobb hányad kerüljön helyi szintre. Károlyi Miklós szerint a központi-helyi források arányában az ideális mérték a 20-80 százalék, ami az idei évi pénzeszközök felosztásánál már – szerencsére – többnyire érvényesül. A húszszázalékos központi keretet azonban olyan esetekben kellene csak használni, amikor valamilyen váratlan, vis maior esemény történik. Ha például egy térségben elemi csapás miatt kell rendkívüli támogatást adni. Más esetekben viszont helyi szinteken dőljön el, mire mennyi pénz jut.

Nagy segítség lenne továbbá a vállalkozások számára, ha egységessé válna a pályázati dokumentáció, amely minden, a területfejlesztéshez kapcsolódó tendert tartalmazna. Ma ugyanis sok gondot okoz, hogy szétszórva, különböző időpontokban jelennek meg a kiírások, ekképpen ezek figyelemmel kísérése komoly energiát követel a cégektől. Károlyi Miklós úgy véli, az EU-csatlakozás előtt egy évvel nagyobb ütemben kellene hozzálátni a sikeres pályázás fortélyainak elsajátításához.

A döntésekben való részvétel elsőrangú érdek

A szakszervezetek számára is az a legfontosabb, hogy képviselőik – döntési jogosítvánnyal – minden szinten visszakerüljenek a területfejlesztési tanácsokba. Erre a kormányzat ígéretet tett. Remény van tehát arra, hogy a területfejlesztési törvény módosítása nyomán – már az első félév vége táján – az érdekképviseletek a korábbiaknál aktívabban kapcsolódhatnak be a munkába – fogalmazza meg a munkavállalók elvárásait Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) alelnöke.

A szakszervezeti vezető úgy látja: ma még sokan nincsenek tisztában azzal, milyen lehetőségek rejlenek a területfejlesztésben, főként akkor, ha ez jól megy. Ám ehhez elengedhetetlen a gyakorlati szakemberek részvétele a döntésekben. Az alsóbb szinteken ma még némiképp túlzott a kormány képviselete a testületekben, ezért a gyakorlati szakemberek javára meg kell találni a megfelelő arányt. Nem feltétlenül emiatt, ám mégsem túlzás azt állítani: e rendszer jelenlegi működése nem olyan hatékony, mint lehetne. Ebben jelenthet majd változást a regionális rendszer végleges kiépülése, illetve a megyerendszer lebontása. Noha ez várhatóan nagy vihart kavar majd, a reformra nagy szükség van. Eljött az ideje, hogy a közigazgatás a valós gazdasági kapcsolatokra épüljön fel.

A változás egyébként a fejlesztési források elnyerése miatt is igen fontos. A regionalitás azonban a következő években talán még inkább előtérbe kerül. Kuti László nem tart attól, hogy e téren az EU-csatlakozás sokkszerű változást idéz elő, hiszen az elmúlt évek átalakulásai és a jelenlegi kormányzati törekvések elősegítik az integrációt. Munkavállalói szempontból egyébként a területfejlesztési törvény, illetve a most parlament előtt lévő Országos Területrendezési Terv irányvonala jó, ugyanakkor az elmúlt években, illetve a most zajló gyakorlati megvalósítás is – alapvetően – megfelel a kívánalmaknak. Természetesen a munkavállalók szempontjából az a lényeges, hogy hol, milyen beruházás valósul majd meg, amely munkahelyeket teremt.

L. I.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem